1.7 C
Budapest
2023. január. 28. szombat

Orosz rakéták: tényleg nyugati mosógépekből szedik ki a csipeket?

Dátum:

Megosztás:

A csúcstechnológiával működő, nagy találati pontosságú orosz harceszközökbe valószínűleg kínai közvetítéssel kerülnek a csipek. Az „orosz Szilícium-völgyről” keveset lehet tudni, de rejtőzhetnek ott is meglepetések.

Csipháború – mi a helyzet az oroszországi gyártással? Az, hogy egyszerűen alig tudunk róla valamit. Jobban védett üzleti-technológiai titkok szempontjából, mint sok nagyon érzékeny katonai, fegyvertechnikai fejlesztés.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy Moszkva le van maradva a nyugati (tajvani, dél-koreai, japán) technológiákhoz képest, miként a csipgyártó sorokat gyártó gépeiről sem tudunk sokat. Ismereteink szerint a világon csak két ország gyárt ilyeneket: Japán és az Egyesült Államok . írja a vg.

Russian Uragan self-propelled 220mm multiple rocket launchers fire projectiles in the 'Vostok-2022' military exercises at the Uspenovskyi training ground (Sakhalin Island) outside the city of Yuzhno-Sakhalinsk on the Russian Far East on September 4, 2022. - The Vostok 2022 military exercises, involving several Kremlin-friendly countries including China, takes place from September 1-7 across several training grounds in Russia's Far East and in the waters off it. Over 50,000 soldiers and more than 5,000 units of military equipment, including 140 aircraft and 60 ships, are involved in the drills. (Photo by Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)
Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

A legfejlettebb nyugati cégek már a 10 nanométer körüli (egy nanométer a milliméter egymilliomod része) nagyságú csipek készítésére is képesek – ipari méretekben. Orosz források szerint a 110-130, más orosz források szerint a 65 nanométeres alsó mérethatárnál tarthatnak. A nyugati laborokban a 3 nanométeres küszöböt ostromolják.

Ez években kifejezve legalább tíz-tizenöt éves oroszországi lemaradás. Ám mindez a legtöbb csipeket használó fegyverrendszerben nem döntő, nem okoz nagy technológiai hátrányt.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

A lényeg az üzembiztosság – hiszen sokszor a csipeket egyutas, egyszer használatos fegyverekbe építik be, legalábbis ami a rakétákat, az intelligens, irányítható bombákat, tüzérségi lövedékeket, „öngyilkos” drónokat illeti. Hüvelykujjszabály: minél kisebb egy csip mérete nanométerben kifejezve, elvben annál jobbak a tulajdonságai, azaz nagyobb a teljesítménye, kisebb a hőtermelése és az energiafogyasztása. Ezek a tulajdonságok leginkább a kis méretű, gyakran használt eszközöknél, például a mobiltelefonoknál számítanak. De fontosak a kisebb méretű, néhány kilogrammos rakétafegyverek irányítórendszerei szempontjából is.

Persze itt is megy ezerrel az információs hadviselés, avagy az ellenfél megtévesztése, lejáratása, nevetségessé tétele. Ami a kétségbeesett, a Nyugatnak teljes mértékben kiszolgáltatott Ukrajna esetében érthető. Kijevnek nyilvánvaló érdeke az oroszországi lehetőségek, a hadiipar lekicsinylése.

Amit az egyik fél „információs hadviselésnek” minősít, azt a másik fél egyszerűen „leféknyúzolja”.

Gyanús, bár nem bizonyított példa erre Gina Raimondo, az amerikai kereskedelmi miniszter májusi, nagy figyelmet keltő bejelentése arról, hogy

az oroszok (nyugati gyártmányú) hűtőszekrényekből, mosogatógépekből kiszerelt csipeket építenek be fegyverrendszereikbe.

Mint kiderült, az amerikai miniszter asszony az ukrán hírszerzés információira alapozta szenzációs leleplezését.

A moszkvai bevásárlólista

A hűtőgépekbe, mikrosütőkbe valóban beépítenek csipeket, amelyek a háztartási gépek működését koordináló miniszámítógépek alkatrészei – de minthogy viszonylag olcsó, egyszerű tömegtermékekről van szó, azokban megteszi általában a kevésbé modern, olcsóbb csip is. Ezek viszont nem felelnek meg a felső kategóriás orosz irányítható rakéták követelményeinek, hiszen ezek paraméterei megegyeznek a legújabb nyugatiakkal. Például ha az Iszkander M taktikai ballisztikus rakétákról vagy az Ukrajnának szállított amerikai HIMARS-okról beszélünk, akkor a hasonló pontosságú (5-10 méteres) orosz 9A54 Tornado-S irányított rakétákat indító rendszerbe a feltételezések és a logika szerint csaknem ugyanolyan képességű csipeket építhetnek be.

Politico című lap nemrég közölte, hogy a kezébe került egy nyugaton felhasználandó moszkvai „csipbevásárló lista”. A dokumentum létezésének forrása és egy példányának a brüsszeli Politico szerkesztőségébe való eljuttatása is az ukrán hírszerzés, illetve az ő adataikra támaszkodó ukrán politikusok műve. Még az is elképzelhető, hogy a lista hiteles, a Brüsszelben működő amerikai portál viszont nem említi az oroszországi gyártóbázist, amely ugyan vélhetően nem a legújabb, legkisebb csipeket gyártja,

de az általuk készített eszközök elfogadható, a nyugati gyártmányokkal összevethető pontosságot biztosítanak a rakétáiknak, működnek a katonai repülőgépeikben, hiperszonikus fegyvereikben.

Ezek pontosságát, egyáltalán meglétét az amerikaiak felderítőrendszerei is igazolhatták. Az 1971 óta létező amerikai szervezet, az Arms Control Association (ACA) folyóirata májusban idézett egy Pentagon-tisztviselőt, aki szerint az Ukrajna ellen indított támadóháborúban addig az oroszok 10-12 nagy pontosságú hiperszonikus fegyvert vetettek be nagy értékű ukrán célpontok ellen.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

Márpedig

hiperszonikus rakétákat nem lehet mosógépekből kiszerelt csipekkel működtetni, ez eléggé nyilvánvaló. Ezen fegyverekben nemcsak a robbanófejben, hanem a fedélzeti irányítórendszerekben is nagy teljesítményű csipek működnek. Beszerzésükre oroszországi források két utat emlegetnek. Az egyik a külföldről, harmadik-negyedik országokon, közvetítőkön keresztül beszerzett csipmennyiség, a „bevásárlólista”. A másik forrás az otthoni gyártóbázis.

Az „orosz Szilícium-völgy”

Ezzel kapcsolatban a Kommerszant szerint a csipgyártás a Moszkva melletti „Szilícium-völgyben”, Zelenográdban összpontosul. Itt működik a mintegy másfél tucatnyi csipgyárból a legnagyobb, a három éve csődbe ment, majd talpra állított Angsztrem-T, amelyben ma a feltételezések szerint akár 65 nanométeres, korszerűnek számító csipeket is készítenek. Amióta Moszkva és a Nyugat a 2014-es események (Krím elfoglalása, Donbász) kapcsán egyre feszültebb viszonyba került, a csipgyártásról gyakorlatilag hivatalos helyről alig kapni információt. Azt hallani, hogy az Angsztrem-T a polgári szektornak nem, a hadseregnek viszont szállít.

Damaged Russian Tanks On Show In Warsaw
Fotó: NurPhoto / Getty Images

A másik nagy cég a szintén zelenográdi Mikron, amely a Molekuláris Elektronikai Kutatóintézet (NIIME) alapjain jött létre. A moszkvai Krokusz Nanoelektronyika (KNE) a legfiatalabb ilyen gyár, 2016 óta állít elő csipeket (90/55 nanométereseket). Az ugyancsak moszkvai Roszelektronyika Holding csak a hadseregnek dolgozik, és a csipeket nagyrészt oroszországi beszállítóktól vásárolja meg, és beépíti őket a légi és űreszközökbe.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

A hírek szerint a nyugatiakkal megszűnt az együttműködés, de a kínai ZTE elektronikai megavállalattal és az ugyancsak kínai, a légi-űr iparban működő CASC konglomerátummal 2014 óta fenntartják, sőt fejlesztik a kapcsolatokat – amiből az Orosz Föderáció csipgyártása is hasznot húzhat.

Rejtélyek övezik a hatalmas, 2010-ben az élenjáró iparágak, a többi között a csipipart is képviselő nanotechnika fejlesztésére alapított Rosznano RT-t. A vállalat alapításában kulcsszerepe volt Anatolij Csubajsz liberális reformközgazdásznak, aki 2022 márciusában lemondott – rossz nyelvek szerint nemcsak egészségi állapota, hanem az ukrajnai beavatkozást elítélő véleménye miatt is. Hosszú, nyilvános vergődés és adósságcsapdák után, 2022 júniusában a valószínűleg kormánytulajdonban lévő Rosznano a 2020 óta a cég élén álló, 46 éves, katonai-hadiipari hátterű Szergej Kulikov vezetésével konszolidációs programot indított el – feltehetően tetemes mennyiségű kormánypénzt pumpáltak a cégbe.

Noha nincs rá konkrét bizonyíték, de a Kínai Népköztársaság nagy valószínűséggel hozzájuthat a Tajvanon kidolgozott, gyártott csipekhez, elektronikai csúcstermékekhez, hiszen ezek gyárai sok esetben a kínai szárazföldön működnek. És noha egyik fél sem beszél róla, jó pénzért, kellő ideológiai-szövetségesi háttérrel Peking eladja a csipeket – talán a technológiákat is – Moszkvának,

vg

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
securiton-tűzvédelem

Kapcsolódó hírek

Egy húsdarálótól a Sztracsatelláig

Eredetileg filmrendezőnek készült, de végül színészként végzett, és a magyar színjátszás és kabaré megkerülhetetlen alakjává lett a ma...

Mérföldkő a hazai robotikában

A hazai egészségügy újabb mérföldkövet ért el a robottechnikai beavatkozásokban. Ismételten egy komoly szakaszhoz ért Magyarországon az egészségügy robotizációja,...

Szennyvízhasznosítás újragondolva! Van valódi megoldás a rezsicsökkentésre! – videó

Zárt ajtók mögött" beszélgetés Dr. Ligetvári Ferenc professzorral, korábbi környezetvédelmi miniszterrel, és Huszár Viktorral, a Megoldás Mozgalom elnökével.. Több...

Korcsolyázható élménypark a város szívében

A Szabadság téren nyílt meg a Belvárosi Korizó, ami egyedülálló élmény minden korosztálynak. Úttörő módon a Korizó számos olyan...