Az Európai Unió alapszabályai (az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés) nem tartalmaznak kifejezetten ellentétes rendelkezést az orosz vagyon befagyasztásával kapcsolatban.
Az EU kül- és biztonságpolitikai intézkedéseinek jogalapját az alapszerződések adják, amelyek lehetővé teszik korlátozó intézkedések, azaz szankciók bevezetését harmadik országokkal szemben.
A szankciók bevezetése, beleértve a vagyonbefagyasztást is, az uniós joggal összhangban történik, és a Tanács egyhangú döntésén alapul.
Az intézkedések célja az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomásgyakorlás az Ukrajna elleni agressziós háború miatt.
Fontos megkülönböztetni a vagyon befagyasztását és a vagyon elkobzását (államosítását):
Vagyonbefagyasztás: Az EU jogi keretei lehetővé teszik a vagyonmozgás és a pénzeszközök feletti rendelkezés ideiglenes korlátozását. Ez a jelenleg hatályos uniós szankciók része.
Vagyon elkobzása/felhasználása: Az orosz állami vagyonnak Ukrajna újjáépítésére történő felhasználása jogilag bonyolultabb kérdés, és jelenleg is zajlik a jogi megoldások kidolgozása.
Németország például korábban jogi aggályokat fogalmazott meg a pénzek átutalásával kapcsolatban, de a Bizottság tervei szerint a vagyon továbbra is orosz tulajdonban maradna, csak fedezetül szolgálna uniós kötvényekhez.
Összefoglalva: a jelenlegi befagyasztási intézkedések összhangban vannak az EU jogrendjével, és az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott külpolitikai célokat szolgálják.
Hivatkozások:
Uniós szankciók Oroszországgal szemben – consilium.europa.eu
Ismertető az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról – Consilium – consilium.europa.eu
Az orosz vagyon befagyasztása tehát egy jogszerűen elrendelt, az uniós alapszerződések által lehetővé tett, korlátozó jellegű intézkedés, amelynek célja az Oroszországi Föderációra nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás.
Az intézkedés jogszerűségét az alábbiak támasztják alá:
Jogi alap: Az EU-nak joga van korlátozó intézkedéseket bevezetni a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) keretében, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikke alapján.
Nemzetközi jogi megfelelés: Az EU a szankciók bevezetésekor köteles tiszteletben tartani a nemzetközi jogot. Az orosz vagyon befagyasztása az államok felelősségéről szóló nemzetközi jogi cikkelyek („Articles on State Responsibility for Internationally Wrongful Acts”) alapján úgynevezett ellenintézkedésnek minősül. Ez azt jelenti, hogy egy állam (vagy nemzetközi szervezet, mint az EU) ideiglenesen felfüggeszthet bizonyos kötelezettségeket a jogsértő állammal (Oroszországgal) szemben, annak érdekében, hogy rábírja a nemzetközi jog betartására.
Bírósági felülvizsgálat: Az érintett magánszemélyek és szervezetek megtámadhatják a szankciókat az Európai Unió Bíróságán, amely felülvizsgálja az intézkedések jogszerűségét.
Tehát az Európai Unió jogrendjében a korlátozó intézkedés, azaz a vagyonbefagyasztás jogszerűen bevezethető eszköz a nemzetközi jog súlyos megsértéseire adott válaszul és ez törvényes.
Az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekmény,
Mi történik valójában?
Az EU nem veszi el az orosz állami vagyont,
hanem befagyasztja, vagyis:
- nem lehet mozgatni,
- nem lehet felhasználni,
- nem lehet eladni,
- nem lehet kivonni az EU-ból.
Ez a nemzetközi jogban ellenintézkedésnek számít, amit akkor lehet alkalmazni, ha egy állam súlyosan megsérti a nemzetközi jogot (itt: Ukrajna elleni agresszió).
Ez ideiglenes, és nem tulajdonelvonás.
Miért törvényes az EU szerint?
1. Van uniós jogalap
Az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke kifejezetten felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy:
- korlátozó intézkedéseket,
- szankciókat,
- vagyonbefagyasztást
vezessen be harmadik országokkal szemben.
Ez a közös kül- és biztonságpolitika része.
2. Összhangban van a nemzetközi joggal
A nemzetközi jog engedi az „ellenintézkedést”,
ha:
- a sértett állam békés eszközökkel reagál,
- az ellenintézkedés arányos,
- és célja, hogy a jogsértő államot rábírja a jog kötelező betartására.
Ez – papíron – teljesül.
3. Van bírói kontroll
Ha egy magánszemély vagy cég panaszt tesz, az EU Bírósága kötelezően felülvizsgálja a szankciót.
Volt már rá példa, hogy a Bíróság egy embert levett a listáról, mert nem volt elég bizonyíték.
Tehát nem “szabadon kénye-kedv szerint” történik.
Hol a vita valójában?
Az igazi nagy kérdés nem a befagyasztás, hanem a következő lépés:
- Fel lehet-e használni az orosz állami vagyon hozamát Ukrajna újjáépítésére?
Vagy - El lehet-e egyszerűen kobozni a vagyont?
Ez nyitott, brutálisan nehéz jogi ügy, mert:
- a tulajdonjogot az EU Alapjogi Chartája védi,
- az állami vagyon szuverén immunitás alatt áll,
- precedensek alig vannak.
Éppen ezért a Bizottság nagyon óvatos: nem magát a vagyont akarják elvenni,
hanem csak a vagyon hozamát használni (évi kb. 3 milliárd euró).
Ez egy óvatos jogi kerülőmegoldás, amit több tagállam – Németország, Franciaország, Ausztria – csak óvatosan támogat.
Véleményem a teljes helyzetről
1. A vagyon befagyasztása jogilag védhető
- kifejezetten engedi az uniós alapszerződés,
- összhangban van a nemzetközi joggal,
- más államok is alkalmazzák (USA, Kanada stb.).
Ez a része törvényes és stabil alapokon áll.
2. Az elkobzás – nagyon ingoványos terület
Ha az EU elvenné az orosz vagyont, az:
- a szuverén immunitás megsértése lenne,
- a nemzetközi jog szerint valószínűleg kifogásolható,
- több tagállam és jogász szerint perelhető lenne.
Ezért tolja a Bizottság inkább a „hozam-felhasználás” megoldását.
3. Politikailag érthető, jogilag óvatosan kezelendő
- Európa szeretne nyomást gyakorolni Moszkvára,
- de nem akar olyan precedenst teremteni, amit később más ország ellen is fel lehetne használni.
Ezért a mostani megoldás egy köztes, kompromisszumos út.
Összegzés
- A befagyasztás teljesen jogszerű.
- Az elkobzás viszont erősen vitatható, és jelenleg nincs rá tiszta jogi út.
- Az EU emiatt a „hozamot használjuk fel, de a vagyon marad orosz tulajdonban” verziót választotta.
A rendszer szigorú, de a jogi kereteket – a saját érdekében is – igyekszik betartani.
Olvasói kérdések – Neked mi a véleményed?
- Mit gondoltok: jogszerű és arányos lépés az orosz vagyon befagyasztása, vagy túl messzire megy az EU?
- Szerintetek külön kellene választani a befagyasztást és az elkobzást, vagy a kettő ugyanannak a folyamatnak a része?
- Önök szerint meddig tartható fenn a jelenlegi szankciós politika úgy, hogy közben ne romoljon az EU gazdasági helyzete?
- Egyetértenétek azzal, hogy az orosz vagyon hozamát Ukrajna újjáépítésére fordítsák?
- Valóban elég erős eszköz a vagyonbefagyasztás ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra?
- Hol húzódik a határ a jogos ellenintézkedés és a túlzott beavatkozás között?
- Mit gondoltok a német és más tagállami fenntartásokról: óvatosság vagy akadályozás?
- Jó irányba halad az EU külpolitikája, vagy új megoldásokra lenne szükség?
- Szerintetek szükség lenne egy egységes nemzetközi szabályrendszerre az agresszor államok vagyonának kezelésére?
- A biztonságpolitikai célok felülírhatják-e a tulajdonjog klasszikus védelmét egy háborús helyzetben?
Van véleményed? Írd meg kommentben!
