A XIX. század elején egy feljegyzés tanúsága szerint, hogy Őriszentpéter mezőváros, bár az átlagosnál kevesebb szabadságjoggal (nyilván a fent említett okoknál fogva nem tudott több kiváltságot „vásárolni”), ugyanakkor jelentős marhavásárai vannak. Ez már komoly bizonyíték lenne, de sajnos, hamar el is veszett a városi cím: Fényes Elek, a híres magyar statisztikus a század közepén már ismét mint falut említi Őriszentpétert.
Már pedig Őriszentpéter központi helyzete, fekvése a XIX-XX. században egyre inkább központi szerepkörökben, újabbak megjelenésében öltött testet, folytonosan napirenden tartva a várossá, de legalábbis közigazgatási központtá válás kérdését. Érdekes módon azonban immár nem a falu lakossága a kezdeményező. A monarchiában alakuló modern polgári Magyarország közigazgatása, államigazgatása ugyanis egyre több olyan funkcióval, intézménnyel, hatáskörrel ruházta fel Őriszentpétert, amelyek a járásszékhelyekhez hasonlóvá tették a községet.
Az előrelépés egyik útja az iparosodás, a gazdasági fejlődés, a másik pedig, az előbbitől nehezen elválasztható módon, a járásszékhely szerepkör elérése. Valójában ugyanis a városi cím puszta öncél, a kor viszonyai között inkább a fejlődés érdekében tett erőfeszítések elismerése az állam részéről, ami ugyanakkor igen drága ajándék volt, hiszen több gazdag település kifejezetten visszautasította a címet annak megterhelő anyagi vonzatai miatt.
A templom, a vásár, az egyre bővülő alapfokú oktatás mellett újként jelent meg a csendőr őrsparancsnokság. 1884-től 1945-ig változó illetékességi területtel, de működött ilyen Őriszentpéteren. Ezt később rendőrség (rendőrőrs, majd később körzeti megbízotti székhely) váltotta fel, illetve a belügyi szervek egy másik fegyveres testülete, a határőrség. 1949-től határőr század, majd zászlóalj (tehát egy magasabb szervezeti egység), majd a szomszédos országokkal fennálló külpolitikai helyzet enyhülésével ismét század, végül már csak határvadász őrs működik a községben.
A nem fegyveres állami szervezetek közül a posta is a XIX. század második felében, 1864-től jelent meg. Bár nem tűnik nagy dolognak, abban a korban fontos szerepkört jelentett egy-egy székhely település számára, napjainkban pedig újból felértékelődik a kistelepülések postahivatalainak bezárása, a mozgó posták megszervezése idején.
A római időktől fontos út vezetett át Őriszentpéteren, majd később is postaút létezett (ha postahivatal sokáig nem is), de az állami közutakat kezelő szervezetnek csak Trianon után telepedett meg egy egysége a faluban. Sajnos, ez 1950-ben megszűnt, de a fent említett egyéb hivatalokkal, állami szervekkel együtt azt jelezték, hogy a hatalom Őriszentpétert a lehetséges központok között tartja számon.
Természetesen a lakosság, a civil szféra is sokat tett ebben a tekintetben, hiszen takarékpénztár, ipartestület, különböző gazdálkodó és iparos szervezetek, illetve polgári egyesületek alakultak, kiemelve ezáltal a községet a környezetéből. Tulajdonképpen a település infrastruktúrájában, különösen a humán és intézményi infrastruktúrájában beállt változások, előrelépések egy lappangó városodás, városiasodás jeleiként foghatók fel.
Úgy látszik azonban, hogy adódott fontosabb dolog is, mert az I. világháborúig nem merült fel többször az ötlet. A háború után az új országhatárok miatt ismét előkerült a kérdés, de megint csak elmaradt a rendezése. A II. világháború után megint előkerült a közigazgatás átszervezésének szükségessége, immár nem is elsősorban a háború következményei (ami a határokat illeti, nem történt változás Trianon óta), hanem az új helyzethez, a szocialista államrendhez való igazodás, a vármegyék, járások és települési önkormányzatok helyére lépő tanácsrendszer kényszere miatt.
Ennek megfelelően 1950-ben ismét téma az őrségi járás, Őriszentpéter központtal, de aztán megint, sokadszor elmarad, még ha más-más okokból is.
A legutóbbi fejlemények azonban továbbra is azt bizonyítják, hogy Őriszentpéter nem pusztán az Őrség „fő helye”, ahogyan a középkor óta több forrásban megnevezték, hanem fővárosa is, „fő városa”!
1971-ben, a nagyszabású közigazgatási reform, az OTK (Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció) következtében Őriszentpéter nagyközség lett, ami ismét a kvázi-városi helyzetének elismerése, bár központi szerepkörei ekkor nem az egész Őrségre, hanem csak szűkebb környezetére terjednek ki.
A járások megszüntetése után kialakított városkörnyékek rendszerében Őriszentpéternek nem jutott szerep, de hamarosan ezeket is felváltották a kistérségek. Vas megyében először hét kistérséget alakítottak ki, de a rendszer hamarosan felülvizsgálatra került és a megyében kilenc kistérség alakult. Ennek értelmében Őriszentpéter újból központként került elismerésre, néhány éve az ország egyetlen városi jogállás nélküli kistérségi központjaként (legutóbb megint változott a kistérségek száma, beosztása, de ez már nem érintette az őrségit), de talán már nem sokáig.
Forrás: http://www.oriszentpeter.hu/pages/template1.aspx?id=1524312
Cím: őriszentpéter Városszer u. 106.
Tel: +36 (94) 548 050
E-mail: polgarmesterihivatal@oriszentpeter.
Web: http://www.oriszentpeter.hu/
