Csütörtökön reggel kezdődött el Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt meghallgatása az Európai Parlamentben.
A meghallgatásról már meg is érkeztek az első információk, s némi meglepetést okozhat, hogy alig pár nappal Erdogan török elnök nagy vihart kavart, budapesti látogatása után a magyar biztosjelüölt komoly kritikákat is megfogalmazott törökországgal szemben.
Unió kontra nemzetpolitika
Nem kell választani a nemzeti és az európai uniós érdekek között, a közös jóért kell dolgozni, miután a végső cél egy erős és sikeres közösség megteremtése – jelentette ki csütörtöki európai parlamenti meghallgatásán az uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér.
A külügyi szakbizottság brüsszeli ülésén a magyar jelölt elmondta, hogy bővítési és szomszédságpolitikai biztosként híd szerepet kívánna betölteni a legfőbb uniós intézmények, illetve a környező országok között.
Hangsúlyozta, hogy az EU számára stratégiai fontossággal bír szomszédjainak helyzete, fontos cél egyebek mellett a szomszédos térségek stabilitásának, biztonságának és jólétének biztosítása, a fejlettségbeli különbségek mérséklése.
Hozzátette, eltérő célokra és megközelítésekre van szükség a különböző partnerországok esetén, nem lehet egységes sémát alkalmazni.
Törökország
Törökországról szólva várhelyi azt mondta, az ország kulcsfontosságú stratégiai partnere az Európai Uniónak több téren, és ezt az együttműködést erősíteni kell, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a jogállamiság és az emberi jogok helyzetében tapasztalt negatív fejleményeket, az egyre asszertívabb ankarai külpolitikát.
Várhelyi Olivér leszögezte, hogy Törökországban közel négymillió menekült tartózkodik, és továbbra is segíteni kell az országot az ellátásukban, illetve az illegális migráció megfékezésében.
Ankara jól láthatóan távolodik az európai értékektől és normáktól, ezért tervekkel kell előállni az együttműködés jövőjére vonatkozóan – húzta alá.
A külpolitika terén példaként említette a török kormány „provokatív és illegális” próbafúrásait Ciprus közelében, valamint szíriai katonai beavatkozását, amely Várhelyi megállapítása szerint tovább nehezíti a válság politikai megoldását, és elvonja a figyelmet az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemtől.
Bővítés, szomszédságpolitika
Várhelyi egy másik témában kijelentette: Minél hamarabb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával, az Európai Unió hitelessége forog kockán, a feltételeket teljesítő államok előtt meg kell nyitni az integráció útját
A bővítési és szomszédságpolitikai biztos posztjára jelölt magyar diplomata elmondta, az EU-nak fel kell készülnie új tagországok befogadására, amennyiben azok eleget tesznek a feltételeknek, de a csatlakozási tárgyalások hatékonyságát is növelni kell.
Kiemelte, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy jövőre sikerüljön lezárni a szerb és a koszovói kormány közötti párbeszédet.
A Nyugat-Balkán integráns része Európának, a csatlakozási perspektíva fenntartása a közösségnek is érdeke, fenn kell tartani és gyorsítani kell az érintett országok haladását a reformfolyamatban, odafigyelve a jogállamiság, a demokrácia és a gazdasági fejlődés szempontjaira – közölte.
Emellett azon véleményének adott hangot, hogy nem kell választani az Európai Unió mélyítése és szélesítése között.
Migráció
Az együttműködés jelentős erősítésére van szükség a déli partnerállamokkal mások mellett a migráció területén is, miközben támogatni kell a térség biztonságát, stabilitását és jólétét – jelentette ki ezek után a magyar biztosjelölt.
Várhelyi Olivér ezen belül az illegális bevándorlás megfékezését, az embercsempész-hálózatok felszámolását, a határvédelem támogatását, az illegális bevándorlók visszaküldésének növelését és a kölcsönösem előnyös legális migrációs programokat említette.
Meg kell újítani a partnerségünket a déli szomszédokkal a „többet többért” elv alapján, az érintett államok gazdasági és demokratikus fejlődésére is fókuszálva – mondta angolul és franciául előadott nyitóbeszédében.
Beszélt emellett arról is, hogy támogatni kell a menekültek önkéntes és biztonságos visszatérését Szíriába, amikor adottak a feltételek, valamint javítani kell a humanitárius körülményeket Líbiában, de a stabilitás megteremtéséhez Európának szüksége van szövetségeseire, például az Egyesült Államokra is.
