Hirmagazin
Image default
FőhírekKülföld

Óriási a felháborodás: „megsértette” Németországot Donald Trump

Ha a vizittel nem is sietett, beiktatását követően néhány héttel ellátogatott Washingtonba is a német kancellár. A kétoldalú kapcsolatok ennek ellenére továbbra sem rózsásak, amin az amerikai elnök vámháborúja aligha javít.

Ennek ellenére Németország az EU tagjaként kénytelen-keletlen elfogadta Donald Trump és Ursula von der Leyen között Skóciában kötött vámmegállapodást. Az Európai Bizottság elnöke annyit elért, hogy a washingtoni 30 százalékos vámfenyegetést 15 százalékra faragták le. A tagállamok közül Berlin az egyik fő áldozat lett volna, az uniós importra kivetett vámok mindenekelőtt az ország számára kulcsfontosságú autóipart sújtották volna.

A legtöbb tagországgal együtt a német kormány – Merz kancellárral az élen – elégedetlen volt az egyezséggel, a bírálatok azonban elsősorban Ursula von der Leyent érték. A fő indok az volt, hogy rendkívül kedvezőtlen engedményeket tett. Miközben Trump „minden idők legjobb” vámmegállapodásáról beszélt, a bizottsági elnök azzal „védekezett”, hogy az elértnél jobbat nem sikerült volna tető alá hozni.

Most viszont német részről egyfajta össztűz zúdult az amerikai elnökre is. Donald Trump ugyanis a megállapodás egy hetet amúgy is késett életbe lépésének napjára időzítette azt a kijelentését, hogy a létrejött egyezség amúgy is „ajándék” Németország, illetve az EU számára.

A németül „Geschenk” kifejezés péntekre kormánypárti és ellenzéki politikusok részéről heves tiltakozást váltott ki.

Ráadásul az amerikai elnök az „ajándékot” további zsarolással kötötte össze. A CNBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a 15 százalékos vámot 35 százalékra emeli, ha Németország a többi tagországgal nem vásárol 600 milliárd dollár, azaz mintegy 450 milliárd euró értékben amerikai termékeket.

Trump kijelentése a Der Spiegel és több más médium tudósítása szerint „közelebb” hozta egymáshoz a német parlamenti pártokat. A koalíciós pártok, azaz a CDU/CSU, illetve az ellenzéki pártok közül a Zöldek és a Baloldal Pártja (Die Linke) tiltakozott az elnök „zsarolása” miatt. A biztosítékot leginkább a Trump által ismételten hangoztatott ajándék kifejezés verte ki.

A kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának egyik vezetője szerint Trump legújabb nyilatkozata, az „ajándék” kifejezés, illetve a 35 százalékos vám kilátásba helyezése bizonyítja, hogy a megállapodás rendkívül ingatag talajon áll. Az amerikai elnök kijelentései jelzik azt is, hogy a felek mennyire másképp értelmezik azt. Utalt arra is, hogy

az egyezséggel kapcsolatban „írásban semmi nem áll rendelkezésre”, ami tovább növeli a bizonytalanságot.

Az idézett politikus, Dirk Wiese felszólította az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul teremtsen egyértelműséget. Nem szabad megengedni, hogy a felek úgy értelmezzék a megállapodást, ahogy nekik épp megfelel. A gazdaságnak tervezési biztonságra van szüksége – jelentette ki.

Kissé finomabban fogalmazott a konzervatív gazdasági miniszter, Katherina Reiche, aki szerint az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodás „némi átdolgozást igényel”. Utalt arra, hogy az egyezményben foglaltak rendkívüli kihívást jelentenek a német ipar számára. Szerinte a megállapodás elemzésekor az amerikai vállalatok valószínűleg arra a következtetésre jutnának, hogy „a vámemelések és a bizonytalanság káros a gazdaságra az Atlanti-óceán mindkét partján”.

A Zöldek Pártja szerint a történtek at bizonyítják, hogy nehéz lesz „megbízható” megállapodásra jutni a Fehér Házzal. A Trumppal kötött egyezményeknek a lehető legegyértelműbbnek kell lenniük – nyilatkozta a párt egyik európai parlamenti képviselője.

Az EU-nak készen kell állnia az ellenintézkedésekre, és minden eshetőségre fel kell készülnie

– hangsúlyozta.

A Baloldal Párt szerint Trump kijelentései bizonyítják, hogy hiba volt beleegyezni a megállapodásba. Az amerikai elnök „továbbra is tipikus iskolaudvari zaklató módon provokál, és orránál fogva vezeti EU-t” – nyilatkozta a párt egyik vezetője.

Szerinte Európa függetlenségének erősítésére, és ennek kapcsán új stratégiára van szükség.

Forrás

Hirmagazin.eu

Kapcsolódó hírek