A község területén elvégzett ásatások leletei azt mutatják, hogy Orgovány a Kr.u. I-II. századtól lakott település volt. A szarmatákra utaló nyomok 1978-ban a Király-tanya mellett, illetve a Sallai gépműhelytől 500 m-re kerültek elő. Római kori emlékek az Aczél tanya területén kerültek elő. A páncélt viselő tulajdonos az iker-légió tagja volt, akik l07 környékén vonultak át a településen Dácia irányába. A Tóth Pál tanya mellett 1967-ben öt szegényes avar sírt tártak fel.
Az Ürögi-tanya közelében 1976-ban Árpád-kori rotunda és a körülötte lévő temető maradványait tárták fel. A Kápolna dűlőben 1961-ben és 1978-ban végzett ásatások során Zsigmond és Mátyás-kori érem, övdísz, gyűrű került elő. Kargalában a Poczkodi tanya környékén 1978-ban II. Lajos korabeli dénárok kerültek felszínre szántás során. A település 1436 és 1505 között a halasi székhez tartozik, és kunok lakják.
Az 1959. évi török kincstári fejadólajstromban öt önálló községként tartja számon öt adóköteles házzal. Míg 1559-ben önálló község 1649-ben már csak puszta a török pusztítása nyomán. 1649-ben Vadászi Pál a füleki lovasok kapitánya kapja meg a pusztát, mely 167?-ben már Kohári István birtoka.
1697-tói a kecskeméti bérlők bérlik a pusztát a nádortól 30 ezüstforintért. A Rákóczi-szabadságharc idején hadi gyülekezőhely. Itt húzódott védvonal a be-betörő rácok ellen, a hadat Szentmihályi jászkun kapitány vezette. Kunszentmiklós pusztája 1745-től lett Orgovány. Az 1848-49-es szabadságharc kapcsán hadi esemény nem történik a településen, de önálló helyként említik, ahonnan nemzetőrök kerülnek ki Tóth Pál, Szőke Gábor, Bankos Károly és Sinkovics Pál személyében. Orgoványnak 1869-ben már 500 fő körüli lakossága van. Az 1890- es években megkezdődik az úri birtokok parcellázása és 1901-ben önálló település lesz.
A település az 1919-es események nyomán vált általánossá ismertté, hiszen a vörös uralom után a kivégzések egyik fő színtere a község volt. A kivégzettek számával kapcsolatban több adat kering, jelenleg is folyik kutatás a körülmények jobb megismerésére.
A termelőszövetkezetek szervezése 1948-ban megkezdődött, de a szakszövetkezeti rendszer érte meg a rendszerváltás idejét. 1956-ban számottevő hadicselekmény a községben nem történt, hiszen itt állomásozott a 88. légvédelmi tüzérosztály. l960- 1990 között megvalósult a közművek, intézmények kiépítése, a mezőgazdaság biztos megélhetést adott a falunak a mostoha természeti adottságok ellenére. A rendszerváltás után az egyetlen társas gazdasági egység a Gazdaszövetkezet. Döntően a kisbirtok-rendszeren alapuló mezőgazdasági termelés vált meghatározóvá a községben. A leírtak miatt a település műemlékekkel és nevezetességekkel nem rendelkezik.
A szájhagyomány szerint a régi iskola épülete a XIX. században tanyasi csárda volt és állítólag itt született Petőfi Sándor, amit a család vallásosságával magyaráznak. Állítólag Kiskőrösre indultak a keresztelő elvégzése miatt és itt született. A csárda neve is különleges: „Nyírottángyó.” Az akasztói és izsáki út találkozásánál lévő Templomteleknél felszínre került arany- és ezüsttárgyakat 1945 előtt a Kecskeméti Katona József Múzeumba szállították (Réczey anyag!). Más településektől eltérően – talán a több vallás egymásmellettisége miatt – nem alakult ki a búcsú ünnepének sátoros-játékos megünneplési módja. Az elmúlt évekig csupán a szüreti mulatság volt kiemelt községi ünnep.
Hagyományok:

A pásztorok között rideg szokások és erkölcsök uralkodtak. A gulyásoknál a bőrgatya és a szűr volt a népviselet. Kialakult kedvenc ételeik a birkapörkölt, a tarhó és a fordított kása volt. A foglalkozásokkal kapcsolatban több fogalom is használatban van nyelvezetünkben, ilyen az állás, a cserény és a szárnyék. A Kiskunság halhatatlan krónikása volt a kiskunhalasi Nagy Csilok László, akinek édesapja pandúr volt és visszaemlékezéseiből ismert az orgoványi Baski Gyuri balladája, aki betyár volt.
Idegenforgalom, turizmus:
A térségi turizmus szervezett formái 1933-ban jelentek meg, a fő vonzerő Bugac volt. Orgoványon hasonló természeti adottságok vannak. 1976-ban hozták létre a Kiskunsági Nemzeti Park Orgoványi Tájvédelmi Körzetét. Területe közel háromezer hektár Orgovány és Ágasegyháza között terül el. Területe láprétekkel, mocsarakkal, kaszálókkal, homokbuckákkal, szikes pusztákkal tarkított.
Szigorúan védett terület a Város-sziget, a Nyakvágó elnevezésű nádasok, valamint a Hollóshegy, Pálinkás és Zsombóhát nevű borókás homokbuckák. Júniusban teljesedik ki a homoki flóra, a pázsit- füvek között ott ékeskedik az árvalányhaj, felettük gubbasztanak az őshonos galagonyák, terpeszkednek a borókák, de éli világát s kökény és a fagyal is. Itt található a hazai ugartyúk-állomány jelentős részére. A nádasok leggyakoribb növénye a nádon kívül a káka, gyékény, a sárga virágú bizinke, a füzény és a peszernye.
Az állatvilágban is van ritkaság, mivel 1973-ban itt találta meg Gozmány László a kiveszettnek hitt Metelka-medvelepkéket. A turizmus fejlesztésének forrása lehet a település külterületén meglévő tanyasi életmód is. Ezt mutatja, hogy Izsák-Kostka telep – Kiskunmajsa közötti echós-szekér túra három útvonala is érinti a falut.
Az utóbbi öt évben jelentős számban vásároltak tanyát német holland, valamint svájci állampolgárok is a faluban. Az elmúlt két évben lehetőség nyílt szervezett étkeztetés igénybevételére is, mivel a Kossuth utcában megnyílt az Öregház vendéglő, illetve a volt „Regős-ház”, jelenleg Szerdahelyi pub. E két helyen egyszerre közel 100 ember étkezését tudják biztosítani, így csoportok fogadhatók a községben. Szálláshelyek magánlakásoknál vannak korlátozott számban, de ez is megfelelő szervezéssel biztosított.
Községi rendezvények:
Április hónap utolsó, vagy május hónap első vasárnapján területi Pónifogathajtó verseny, a pontos időpont az I. Magyar Pónifogathajtó Egyesület versenynaptára szerint! Június 23-hoz közelebb eső vasárnapon FALUNAP. Augusztus 20-hoz közelebb eső szombaton orgoványi FőZőPARTY. Ez csak orgoványi részvétellel, cél, hogy annyi bográcsban főzzenek pörköltet, amennyi az adott évben az önálló településsé nyilvánítás évfordulós száma. 2001-ben a szervezési idő leszűkülése miatt a „10+X bogrács = 100 év” szlogent fogalmazták meg a szervezők. A Főző-party után UTCABÁL. Szeptember harmadik vasárnapján SZÜRETI MULATSÁG.
A községi rendezvények sorát egészítik ki a községben tartandó
országos állat- és kirakodóvásárok is.
Községi látnivalók, idelátogatók számára rendezhető programok: program alapgondolata, hogy Kecskemétről érkeznek a vendégek, mivel önálló célként még Orgoványt nem lehet meghatározni. Két megközelítési móddal számolunk. Az egyik autóbusszal, ekkor parkolás a Művelődési Ház mellett. A másik a Kecskemét-Kiskőrös között közlekedő keskenynyomtávú vasúttal. Utóbbi előnye, hogy már ideérkezésig is ismerkednek a látogatók a tanya környezetével, a kapcsolódó élővilággal.
Találkozás a Művelődési Ház kávézójában, itt finom kávé, üdítő stb. A csoport fogadása után látogatás a most kialakításra kerülő helytörténeti múzeumban, a katolikus és a református templom megtekintése, községi séta. Utána lófogatokkal látogatás a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a buckák, borókások, szikes tavak stb. bemutatása. Külön igény szerint ebéd a pusztában orgoványi specialitással, birkapörkölttel.
Ha nem, akkor ebéd a község két melegkonyhás vendéglőjében. Ebéd után az orgoványi Festőtábornak is helyet adó Maszlik-ház meglátogatása. Itt dolgozik közel húsz éve községünk festője, aki 2001-ben vezetette a hetedik alkotótábort. A képek megtekintése után a hangulatos kávézóban a helyszínen beszélgetés a festővel. Utána igény szerint pince, vagy sörfőző látogatás. A program elfogadható áron szervezhető. Ebben az évben megtörténik teljes pontosítása, és 2002-től tervezzük indítását.
A községi programokhoz kapcsolható, de külön is büszkék vagyunk két tánccsoportunk működésére. A Boróka tánccsoport Farkas Vilmos vezetésével magyar, táj- jellegű táncokkal szórakoztatja a községi ünnepségek résztvevőit, sőt 2001-től a bugaci programokon is fellépnek. Az ELIT-TEAM Szilágyi Andrea vezetésével ír, kelta táncokból tart színvonalas bemutatót, négy korosztályos felállásban.
Amit a településről számokban lehet tudni:
• Népsűrűség 36 fő/km2,
• az öregedési index 1,21,
• a lakosság létszáma folyamatosan csökken.
• Az állandó népességen belül a férfiak aránya 47 %, a nőké 53 %.
• Közigazgatási területe 9916 hektár, ebből belterület 205 hektár.
• Művelési ágankénti megoszlása: szántó 2698 ha, gyümölcsös 72 ha, szőlő 2041 ha, gyep 2663 ha, erdő 870 ha, nádas 3277 ha.
• A föld AK értéke 1 4 és 29 5 AK között mozog, az átlagérték: 7 AK.
Orgovány település a Duna-Tisza közén a kiskunsági homokhátság déli részén Kecskeméttől 26 km-re fekszik. A megyeszékhelyről az 54-es úton közelíthető meg a legkönnyebben, a jakabszállási elágazás után bekötőút halad Orgoványig. A település szabálytalan hatszög alakú. Északi részen Ágasegyháza, északnyugaton Izsák, délnyugaton Páhi és Kaskantyú, délen Bócsa, délkeleten Bugac és Jakabszállás, északkeleten Helvécia-Köncsög-puszta határolja. A szomszédos településektől való távolsága 8-17 km.
Infrastruktúra mutatói:
A településen lévő lakások száma 1750, ebből belterületi lakás 1280. Az ivóvízhálózatba bekötött belterületi lakások száma 1143, mely 90 %-nak felel meg. A községi vízhálózat hossza 24.430 fm, a vízfogyasztás 89 ezer m3/ év.
A kiépített gázhálózat hossza 24.500 fm, a belterületi lakások 53 %-ra a rendszerre rákapcsolt.
A telefon-előfizetők száma 909 fő. A községben valamennyi lakás rá-kötött a villamos energia hálózatra, a közvilágítási lámpatestek száma 286 db.
Több mint 90 %-os részvétel mellett kiépült a szennyvízhálózat, a rendszer része az Izsák-Ágasegyháza-Orgovány közös beruházásnak. A szennyvíz tisztítása Izsák településen történik. A lakások rákötése október hónapban indul meg, a befejezési határidő 2002. december 31. A szilárd hulladék tárolására Izsák város gesztorságával egy 18 fős társulás jön létre, a tárolóhely tervezése megtörtént, a kiépítés folyamatban van.
A település közúton az 5302-es úton közelíthető meg. A 760 mm- es nyomtávú kisvasút Kecskemét és Kiskőrös települések között 1952-ben került átadásra.
Gazdasági információk:
A településen meghatározó a mezőgazdaság, az aktív dolgozók 63,35 %-a itt keresi megélhetésének forrását. őstermelői igazolvánnyal 661 fő rendelkezik, a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma 678 fő. Jelenleg egy csoportos termelői egység maradt a Gazdaszövetkezet. Az ipari termelés nem volt meghatározó korábban sem a községben. Egy része a mezőgazdasági szakszövetkezetek melléküzemágaként, a másik csoportja a bérmunka olcsó ára miatt alakult ki a településen. Meghatározó a cipő felsőrész- készítése (Biliczki Kft., Nagy Mária vállalkozása), valamint a mezőgazdasági gépgyártás (Víg Gábor vállalkozása). Az iparban foglalkoztatottak száma meghaladja a 150 főt.
A kereskedelem és a szolgáltatások területén is lezajlott a magánosítás, ma már az UNIVER Szövetkezet az egyetlen csoporttulajdoni alapon működő szolgáltató. A községben 71 magánvállalkozás működik.
A községben 1998-tól van iparűzési adó, melynek mértéke 1,2 %. A gépjárműadó a jogszabályi minimum. Közvetetten az Önkormányzat így nyújt támogatást a községben élő vállalkozóknak.
A Községben kiépített az alapellátás, így működik óvoda, iskola, zeneiskola, napközi-otthon, könyvtár és művelődési ház. Az egészségügy területén 2 háziorvos, egy fogszakorvos, 2 védőnő, egy kis-laboratórium, egy gyógyszertár és egy fizikoterápia működik.
A szociális ellátás területén tanyagondnoki szolgálat, illetve Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat működik.
Községünkben van a térség egyik meghatározó pénzintézete: az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, mely szolgáltatásaival segíti a községben élők kezdeményezéseit.
A lakosság lélekszáma 2001. január 1-jén 3609 fő, ebből 978 fő tanyán él.

Cím: Orgovány Molnár Gergely utca 2
Tel: +36 (76) 591 980
E-mail: [email protected]
Web: