A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén hangsúlyozta: fontos, hogy a V4-ek és a közép-európai országok közötti gazdasági együttműködés tovább erősödjön.
A következő években Közép-Európa és benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja – erről beszélt a miniszterelnök a Máért ülésén a hazai és határon túli magyar pártok képviselői előtt. Orbán Viktor értékelése szerint Európa vezető gazdasági ereje továbbra is Németország, de a kontinens gazdasági súlypontja Kelet felé, Magyarország irányába tolódik.
Úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy a V4-ek és a közép-európai országok közötti gazdasági együttműködés tovább erősödjön.
Felértékelődik a közép-európai régió ereje
A közép-európai régió erejének a hagyományos német-francia tengellyel szembeni felértékelődéséről beszélt Orbán Viktor a Máért XVII., zárt ülésén, Budapesten. A kormányfő beszédének felvételét a kormányzati honlapon tették közzé.
Meghatározóbb kereskedelmi tengely
Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, „ami egy példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU.
A kormányfő értékelése szerint tehát a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország-tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely. A miniszterelnök hozzátette: ez a teljes GDP-számban még nincs így, ugyanis a francai adatok jóval magasabbak, mint a V4-ek összevont GDP-je, azonban a különbség csökken és lassan át is fog billenni.
Abban a történelmi folyamatban élünk, ahol a német gazdasági erőhöz leginkább hatalmilag és gazdaságilag is meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni és ez felértékeli ennek a régiónak a szerepét a hagyományos francia-német tengellyel szemben – fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek egyaránt nevezte.
A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva – utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére – kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni – mondta a kormányfő.
Jár a külhoni magyarságnak az állampolgárság
A legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben teljes konszenzus van a magyarországi és a határon túli pártok között – ezt Semjén Zsolt jelentette ki a Máért ülése után.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a DK kivételével az összes parlamenti párt egyetértett abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, valamint jár a szavazati jog. Hozzátette: minden forint, amit a külhoni közösségre költ a kormány, megtérül. A KDNP szerint a külhoni magyarság támogatásával Magyarország is erősödik. Juhász Hajnalka, országgyűlési képviselő azt mondta: Magyarország gazdasági teljesítménye lehetőséget ad arra, hogy a magyarság határokon átívelően erősödjön.
Semjén: teljes konszenzussal fogadták el a zárónyilatkozatot
Teljes konszenzussal fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülése a zárónyilatkozatot. A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: egyetlen kivétel van, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, amely nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére.
A Máért történetében egyedüli, hogy ilyen történt, és ez nem a kormánnyal, hanem a határon túli magyarsággal szembeni udvariatlanság – mondta.
Kifejtette: rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt és a határon kívüli magyarság képviselői között egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia.
Az identitásmegőrző programokra jutó forrásokat 2010 óta megtízszerezték, és óriási siker a gazdaságfejlesztés, amire ötvenmilliárdot költöttek – tette hozzá Semjén Zsolt.
forrás: M1, MTI, kormany.hu