Csütörtökön Pozsonyban találkoztak egymással a visegrádi országok vezetői, valamint Angela Merkel német kancellár.
A csúcsértekezletet követően Orbán Viktor miniszterelnök az EU magállamainak nevezte a V4-eket, hiszen Európa magját azok az országok adják, amelyek a teljesítményükkel kiemelkednek. A Pozsonyban elhangzottakat elemezték szakértők az M1 és a Kossuth Rádió műsorában.
Orbán Viktor kijelentésére Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsor pénteki adásában elmondta: új értelmezést nyertek ezek a mondatok, hiszen a miniszterelnök a gazdasági verseny- és teljesítőképességre, a kereskedelemre koncentrált, amely területeken meghatározó szereplők a V4-ek. Ezzel üzent is azoknak, akik szerint csak Németország és Franciaország határozhatja meg az Európai Unió irányát, ennek tartalma pedig, hogy a V4-eket is legalább olyan komolyan kell venni, mint a német-francia térséget.
Orbán Viktor miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Peter Pellegrini szlovák, Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a visegrádi országok és Németország csúcstalálkozóján (Fotó: MTI/AP/Petr David Josek)
Ha a V4-et egy országként vennénk számba, akkor az 5. legnagyobb gazdaság lenne az unióban és a 12. a világban, lélekszámát tekintve pedig Olaszországgal és Franciaországgal lenne egy lapon tekinthető, azaz óriási potenciállal rendelkezik az országcsoport – figyelmeztetett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Ma este című műsorában.
Az uniónak fel kellene vennie a kesztyűt a modern problémákkal
Az Európai Bizottság hétéves tervét még az európai parlamenti választások előtt át akarták erőltetni, az viszont látszik, hogy a viták inkább abba az irányba tolják a költségvetést, hogy csak a májusi választásokat követően szavazzanak róla. Nincs meg az a határozott lendület, amelyet Jean-Cloude Juncker látni szeretne – fogalmazott Pócza.
Mint mondta, soha nem egyszerű megtervezni egy Európai Uniós költségvetést, most pedig kifejezetten nehéz helyzetben vannak a politikusok. Angela Merkel is felhívta a figyelmet, hogy egy erős befizető ország, Nagy-Britannia távozik az unióból, és emiatt meg kell vágni a költségvetést. Emellett olyan új kihívásokkal szembesül Európa, amelyekről korábban nem beszéltek.
Ilyen a bevándorlás kérdése is, amelynek a kihívásai eurómilliárdokat emésztenek fel évente. A mostani helyzet csak nyugalmi állapot, a felmérések szerint viszont a közeljövőben egyre többen akarnak majd a közel-keleti és az észak-afrikai térségből Európába jönni, azaz elég jó eséllyel romolhat el a helyzet. Az EU hét évre tervez a költségvetéssel, amibe ilyen jellegű kiadásokat is bele kell kalkulálnia – fejtette ki.
Hozzátette: az ipari digitalizáció kérdéséről is szó volt a találkozón, hogy mit jelent az önvezető autók megjelenése, hiszen a résztvevő országok fontos szereplői az autóiparnak, így érdekeltek abban, hogy merre tart a technológiai fejlődés.
Milyen fajsúlyú döntéseket hozzon a kifutó parlament?
Orbán Viktor kijelentette: vélhetően az EP-választást követően az Európai Unió egészen más lesz, mint amit most ismerünk, így a mostani kabinet nagy ügyekben már ne hozzon döntést.
Az Európai Unió alapszerződése nem szabályozza a fennmaradó időszakot, azaz nincs külön ügyvezető Európai Parlament és ügyvezető Európai Bizottság. A tények viszont azt mutatják, hogy egy egyre inkább elfáradt bizottság és parlamenti többség áll az unió döntési mechanizmusának élén, amely képtelen kezelni a 2015-ben kibontakozott migrációs válságot. De facto olyan kifutó garnitúrával állunk szemben, amelynek kvázi ügyvezetőként már nem szabadna érdemi döntéseket hoznia – fogalmazott Lomnici.
A műsorvezető azon kérdésére, hogy a britek kilépése jogalapot teremthet-e a mostani támogatási rendszer átformálására, Lomnici azt mondta: a könnyű, megállapodás utáni Brexit pozitívan hatna az EU költségvetésére, a kemény kilépés – ha „angolosan távoznak” – viszont káros következményekkel járhatna. Hozzátette: a britek kilépésével azért nem fog összeomlani a ’21-’27-es ciklus költségvetési ciklus.
Sokak véleménye, hogy az agrártámadások megvonása a vidék elleni támadásként is felfogható – nem csak Magyarországon –, így hazánk komoly szövetségesekre számíthat ebben a küzdelemben – hangsúlyozta.
Lomnici úgy gondolja, hogy a német gazdasági térség távolabbra is kiterjed, azaz érinti a V4-eket is. Ez azt jelenti, hogy a német cégek közvetve részesülnek az uniós forrásokból, azaz nekik sem érdeke a források csökkentése.
Átalakulóban a német politika
Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel véleménye valamelyest megváltozott az utóbbi időben, Pócza úgy fogalmazott: a német politika megváltozott a bevándorlás kérdésében, amit jól mutat Merkel nyilatkozata és Annegret Kramp-Karrenbauer új pártelnök tevékenysége is. Sok területen ugyanis felülvizsgálja elődje politikáját, méghozzá úgy, hogy mindebből kihagyja Merkelt, aki a régi politikát testesíti meg.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
Ez reakció a német állampolgárok visszajelzéseire, akik a választási eredményekkel megmutatták, hogy – hiába rendkívül fejlett gazdaságilag az ország – nem elégedettek a történtekkel. Egyáltalán nem igaz már az a dogma, hogy aki jó irányba viszi a gazdaságot, az sikerre van ítélve.
Meg kell állítani a brüsszeli korrupciót
Az alkotmányjogász elmondta, a Századvég minden évben felmérést készít a tagállamok polgáraival kapcsolatban, és évről évre kiderül, hogy például a lengyel és a magyar emberek szeretnek az unióban élni, de nem kérnek a brüsszeli önkényből. A Századvég nem bürokrácia növelés párti, és úgy gondolják: valamiképpen ellenőrizni kell a kifizetések felhasználását, vagyis meg kell állítani a brüsszeli korrupciót.
Az Európai Bizottság alelnökének uniós szinten minden polgárt képviselnie kellene a mandátum lejártáig, és mint a szocialisták csúcsjelöltje, Timmermans erre elfogulatlanul nem lesz képes, így nyilvánvaló a részrehajlás Timmermans munkáját illetően.
forrás: M1, Kossuth Rádió
