A miniszterelnök Európa idei kulturális fővárosában tartja október 23-ai ünnepi beszédét. Szónoklata „főszereplője” Veszprém ötvenhatos hőse, Busznyai Árpád volt; „A magyar nemzet életstratégiájának lényege az, hogy mi minden megszálló hatalom sírjánál ott állunk” – fogalmazott a kormányfő.
„Ma a világ minden pontján emlékeznek és ünnepelnek a magyarok” – kezdte ünnepi beszédét Veszprémben Orbán Viktor miniszterelnök.
Felidézte, Veszprém előtte ment a keresztény városok alapításának is, ahogy a rendszerváltozáskor is „kalapáccsal bontották már a vörös csillagot”.
Szerinte ezért hiba kizárólag a főváros ünnepének tekinteni 1956-ot.
Felidézte, 3000 magyar odaveszett ’56 miatt, és elmenekült 200 ezer, 13 ezer pedig börtönbe került.
Az érintettek sokszínűsége mutatja, hogy a forradalom mennyire érintette az egész nemzetet, „egy egész nemzet állt a vérpadon”.
Brusznyai Árpád alakja és a józan felelősségteljesség
Brusznyai Árpád, ötvenhat veszprémi mártír alakját felidézve Orbán Viktor jelezte, „nem volt más választás, meg kellett próbálni”, benne megtestesül, hogy ötvenhat „nem artikulálatlan üvöltés” volt, „a magyar forradalom a „halált megvető bátorság mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes” volt; ennek volt megtestesítője a 32 éves Brusznyai Árpád, aki gátat vetett az indulatokat, megzabolázta az indulatok kötőfékét.
„Sorsa igazi magyar sors, felebarátainkért érzett felelősség, tettre készség, az ellenségeinkkel szemben vállalt méltányos bánásmód. Ezért fordul velünk újra és újra, hogy azok fordulnak ellenünk, akiket megvédtünk” – ecsetelte, majd mondta, ezért támadnak most azok ellenünk, „akiket védtünk a migrációtól, majd vezetnek bennünket bele vakon egy újabb háborúba”.
Nem vigasztalja az sem, hogy „a nyugatiak most megehetik, amit főztek maguknak”.
Brusznyai Árpádot aztán emlékezetében Jézus Krisztushoz hasonlította, akinek köntösére sorsot vetettek, vagy akinek még a nevét is mepróbálták kitörölni, akár csak Tóth Ilonáét vagy másokét. De ma már lehet tudni, ki volt Brusznyai Árpád, akire így büszkének is lehet lenni.
A dicsőség szerinte nem jelenti azt, hogy el lehetne sétálni a kínos tanulságok mellett.
„Tudjuk, hogy a hazaárulók is a nemzetünk részei, (…) benne vannak, mint a balsors a Himnuszban” – folytatta szavait.
1956 szerinte 1990-ben viszont már győzött, 1956 öröksége nélkül pedig nem győzhettek volna, a kivégzettek „adták kezükbe a legerősebb fegyvert”, míg a hatalmon lévők hatalma akkor már „ingatag lábakon állt”.
„Amint eltemették a testüket, kiszabadult a lelkük”
– utalt a megannyi áldozat rendszerváltozás-kori újratemetésére.
Jövendölése szerint a kommunista utódpártok közül mindegyik ott végzi, ahol a történelem ítélete szerint kell.
„A történelmi számlát meg kell fizetni” – tette hozzá.
Az ítéletet szabad és demokratikus választásokon mondták ki, de 30 év után is zajlik a vita, hogy helyesen döntöttek-e magyarok, hogy úgy váltották le a kommunistákat, hogy nem volt polgárháború, és kínnal és keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását, tény viszont szerinte, hogy máig Magyarország a legstabilabb ország Európában.
1956 győzött, és „mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe, ez is része a történelmi népek elégtételének, de az is igaz, hogy ez már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket, és úgy látom, egyre kevésbé az” – figyelmeztetett Orbán Viktor, aki szerint mindenki máshogy képzeli el a szabad világot. Van, aki szerint ez a szabadság nemváltást, identitásváltást jelent, de Magyarországon nem.
„Arra vágytunk, hogy azok lehessünk, akik vagyunk. Nekünk a szabadságunk nem menekülés önmagunk elől, hanem megérkezés, hazatalálás; az légy, aki vagy”
– ecsetelte a kormányfő, aki szerint erről sem Brüsszel, sem Moszkva kedvéért nem voltunk és nem vagyunk hajlandók lemondani.
„Nekünk a szabadság életösztön, a családom, a hazám mind én vagyok. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Tudták ezt 1956-ban, 1990-ben és ma is. A magyar nemzet életstratégiájának lényege az, hogy mi minden megszálló hatalom sírjánál ott állunk” – nyomatékosította Orbán Viktor.
Szerinte ismételheti a történelem önmagát,
lehet, ami először tragédia volt, másodszor komédia, Moszkva tragédia volt, Brüsszel komédia.
„Ha nem akarunk, nem táncolunk”, bárki fütyüljön is.
Orbán VIktor szerint bár az EU nyakára húzta a migrációt, belelépett a háborúba, még mindig nem reménytelen, „még megjavítható, még lesznek európai választások, Európa még él, lélegzik, dolgozik benne az életerő, mint ezt Veszprém mint Európa Kulturális Fővárosa mutatja”.
Szerinte az ötvenhatosok csak akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába;
„Veszprém ma megmutatja Európának, milyen is a magyar kultúra, milyen is a szabadság, ha magyar. Azért vagyunk erre képesek, mert nem tévesztettük szem elől a megmaradás legfontosabb törvényét. A múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk” – zárta gondolatait Veszprémben Orbán Viktor miniszterelnök.
Navracsics Tibor gondolatai
Veszprémben mind a mai napig őrzik Brusznyai Árpád és forradalmár társai emlékét – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az október 23-i ünnepségen hétfőn Veszprémben.
Ha 1956 hőseit nézzük, akkor egyértelmű, hogy október 23-a miről szólt – mondta Navracsics Tibor.
A területfejlesztési miniszter példaként említette a szabadságharc leverése után kivégzett Császár Józsefet, aki kitűzte a kivágott címerű nemzeti zászlót Veszprémben, majd november 4-én a Hősök kapujánál fegyverrel védte a várat az oroszok ellen.
Szólt arról a 65 egyetemistáról és arról a 68 tizenéves veszprémi fiatalról is, akiket a várban gyűjtöttek össze, hogy a Szovjetunióba, több hónapos kényszermunkatáborba vigyenek.
Hangsúlyozta: bennük és a veszprémi forradalmárok élén álló, majd halálra ítélt Brusznyai Árpádban az a közös, hogy életüket kockáztatták az 1956-os forradalom küldetésének beteljesítéséért, hozzáfűzve, amit ők tettek, az nem más, mint kiállás az életért egy életellenes rendszerben.
