A kormányfő péntek reggel a Kossuth rádiónak hosszú interjút adott. Szerinte provokációs és láthatósági verseny zajlik az ellenzéki erők között egy évvel a választások előtt, de óvatosság indokolt a törvénykezési válasz esetében, ami a gyülekezési jogot illeti. Szólt a Magyar Falu Programról, az inflációról, és reménykedik benne, hogy a családi alapra helyezett gazdaságpolitikában a világ majd követi a magyar kormányt, amint a migrációs és a háborús álláspont kapcsán is.
A miniszterelnök a Kossuth rádió stúdiójában kezdte a péntek reggelt, ahol demonstrálók várták a bejáratnál a gyülekezési törvény módosítása kapcsán.
„Van egy provokációs verseny az ellenzéki pártok között” – kommentált Orbán Viktor, aki azt várná inkább, hogy konstruktív javaslatokkal álljanak elő a kritikusai. Szerinte „nem úgy van, ahogy mondják”, azt mondják „nem lehet gyülekezni, miközben éppen gyülekeznek”. Értékelése szerint láthatósági verseny zajlik, egy év múlva választások lesznek. „Kicsit tekintettel is lehetnénk egymásra” – ezt pedig a kedd esti hídlezárásokra célozva mondta, „a többi ember életét szükségtelenül nem korlátozhatják, a nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élje az életét”.
Momentum-akció az MTVA-nál
A Momentum Mozgalom politikusai és aktivistái péntek reggel az MTVA Kunigunda utcai székháza előtt kezdtek tiltakozó akcióba. Az épület bejárata elé leültek, majd összekulcsolták a karjaikat, mire a rendőrség megpróbálta őket egyesével eltávolítani. Tompos Márton azt mondta, folytatják a tüntetést a jövőben, ezzel együtt arra kérte a követőiket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, hiszen „nincs annyi rendőr, hogy mindenkit kiemeljenek”. (Index)
Hogy indokol-e a hídfoglalás jogalkotást, azon egyelőre „gondolkodnak”.
„Észnél kell lenni a kormányoldalnak, a törvénymódosításokkal is csínján kell bánni” – foglalta össze.
Faluprogram
Szólt a Magyar Falu Program részleteiben csütörtökön a Kormányinfón ismertetett gondolatáról is.
Szerinte a pénzügyi szempontok a falusi élet ellen szólnak, de nem szólhat minden a pénzről.
„Magyarországnak nagy hagyománya és komoly erőforrása a falu, tőlünk keletre kevés ilyet is találunk. A magyar faluban a minőségi élethez szükséges minden feltétel adott volt, legalábbis az én gyerekkoromban. Ez a rendszerváltozáskor megváltozott” – fejtegette, hozzátéve, falusiként elfogult, de szerinte a falu a jövője, a családok a jövőben is szívesebben élnek falun, a falvakat nem leépíteni, hanem felépíteni kell.
Márpedig ha „igazuk van”, akkor a városi problémák miatt lesz kiköltözési folyamat, kertvárosiasodnak a város melletti települések.
A faluépítésnek persze része az infrastruktúra megléte is, legyen közel autópálya, legyen bölcsőde, óvoda is.
Számot adott arról, hogy a Magyar Falu Program beindítása óta
1200 településen megállt a népességfogyás.
A program részleteiről szólva elmondta, iskolák, óvodák, temetők felújítása már sok éve zajlik, most új elemekkel bővült; a kisboltok, a templomok, a kocsmák „döntetlen” felújítása, valamint ATM-telepítés minden faluba, a készpénz ugyanis alapjog. „Minden okunk megvan arra, hogy a faluprogramot az egyik legfontosabb programmá nyilvánítsuk” – fogalmazott.
Szja-mentesség kiterjesztése
Hogy miért a nők felé indultak az szja átszabásában, arról azt mondta, egy vita zajlik a nyugati társadalomban arról, hogy az egyén vagy a család-e a társadalom a lapja. Szerinte a nyugati világban ma javarészt az egyén az alap, a konzervatívok azonban azt mondják, a család, így erre kell építeni az adórendszert, a gazdaságot, a segítséget össze kell kötni a gyerekszámmal.
„Intézkedésekről beszélünk, de valójában most történik meg az, hogy
családközpontúvá tesszük a gazdaságot. Átfogóan nálunk először a világon. Majd a többiek is jönnek utánunk, mint a migráció és a háború kérdésében”
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Infláció – árrésstop
Az adatok szerint 874 terméknél csökkentek az árak az árrésstop miatt, átlagosan 17-18 százalékos mértékben, ez szerinte a modern magyar történelemben példátlan.
Ha a multik és a kereskedők reagálnak a helyzetre, a kormánynak van még „két-három lépés a tarsolyában”. Az árellenőrzésekért Zsigó Róbert felel – közölte.
Az árréssszabályozást május végéig hirdették meg, várja is, hogy lesznek szabályozáskikerülési kísérletek,
május végén pedig lesz egy „értékelő vita”, hogy kell-e a folytatás.
72 órás tartalék – háborús készület Európában?
Szólt Orbán Viktor még arról is, hogy az EU-ban szorgalmazzák, hogy legyen a háztartásokban 72 órányi „tartalék”. Ez szerinte azt jelenti, hogy Brüsszel háborúra készül amellett, hogy a magyar háztartásokban azért mindig van ekkora tartalék a kamrában.
„Annak, hogy NATO-tagállamot bárki megtámadjon, annak nincs valószínűsége” – nyomatékosította.
Szeretné üzenni a családoknak, hogy semmi rendkívülit nem kell tenni, Magyarország nem lép háborúba senkivel.
Úgy látja, egy nagy transzatlanti hasadásnak lehetünk tanúi. „Nekünk nem volna semmi dolgunk, mint támogatni az amerikai béketörekvéseket teljes mellszélességgel” – fogalmazott.
A minszki megállapodást (2014. szeptember 5.) Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodásnak nevezte, amelyet francia-német garanciával láttak el, de ez nem volt elegendő, mert nem tudták betartatni, aminek az a tanulsága, hogy „egy nagyobbat, erősebbet kell keresni, aki be tudja tartatni”.
Száj- és körömfájás
Végül szólt még a száj- és körömfájás betegségről, amely „Szlovákiából érkezett”, és következményei vannak az áruszállításra, közlekedésre, határátlépésre, le kell vágni az állatokat, fertőtleníteni kell.
Látja, hogy ott most az érintett cégeknél nincs munka, de ez csak az egyik gond, a továbbterjedést kell megakadályozni, együttműködve Szlovákiával, Ausztriával.
Orbán Viktor békepárti politikája és annak nemzetközi megítélése
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta következetesen a béke mellett állt ki, szorgalmazva a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését. Ez a hozzáállás egyedülálló az Európai Unióban, ahol a tagállamok többsége inkább támogatja Ukrajna katonai és pénzügyi segítését. – írja a Magyar Nemzet.
A nemzetközi sajtó és politikai elemzők vegyesen értékelik Orbán Viktor békepárti politikáját. Az Associated Press beszámolója szerint Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely nem írta alá az Ukrajnát támogató közös nyilatkozatot, ami tovább növelte Orbán elszigeteltségét az unióban – írja az AP News.
Az El País spanyol napilap arról számolt be, hogy az európai vezetők igyekeznek kizárni Orbán Viktort az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló döntésekből, tekintettel szoros orosz kapcsolataira és a támogatások késleltetésére irányuló taktikáira.
Ugyanakkor a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy Orbán Viktor levelet írt az Európai Tanács elnökének, javasolva, hogy az EU kövesse az Egyesült Államok példáját, és kezdjen közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal a béke érdekében. Az olasz sajtó kiemelte, hogy ezzel a magyar miniszterelnök azon vezetők képviselőjévé vált, akik ellenállnak az Ursula von der Leyen vezette háborús irányvonalnak – írja a Magyar Nemzet.
Orbán Viktor politikája példaként szolgálhat azon országok számára, amelyek a konfliktus diplomáciai úton történő rendezését részesítik előnyben a katonai beavatkozás helyett. Ez különösen fontos lehet kisebb államok számára, amelyek a béketeremtésben látják a stabilitás és biztonság kulcsát – írja a Hirmagazin.eu.
Összességében Orbán Viktor békepárti politikája megosztja a nemzetközi közvéleményt: míg egyesek bírálják az EU-s konszenzustól való eltérés miatt, mások elismerik a béke iránti elkötelezettségét és a konfliktus diplomáciai megoldására tett erőfeszítéseit. – írja a Hirmagazin.eu.
