forrás: hirado.hu/MTI
A történelem fittyet hány a jóslatokra, „beint” a liberális politika prófétáinak, a globalistáknak és a liberálisoknak– mondta pénteken, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében megtartott évértékelőjén Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A kormányfő arra is kitért: a magyar politikának 2017-ben öt súlyos kérdésre kell választ találnia, öt nagy támadást kell kivédenie, ezért 2017-ben „új nemzeti politikára lesz szükségünk”.
A 2016-os év a legkevésbé sem volt unalmas, a 2017-es pedig még inkább érdekfeszítőnek ígérkezik. Volt és lesz izgalom, meglepetés, fejvakarás, homlokráncolás és szemeknek dörzsölése – kezdte tizenkilencedik évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
A történelem fittyet hány a jóslatokra
A kormányfő kiemelte: a történelem fittyet hány a jóslatokra, a liberális politika prófétáira, „beint” globalistáknak és liberálisoknak, (…) mindenkinek, aki azt hitte, tanította, terjesztette, hogy a globális, liberális világrend megváltoztathatatlan.
A történelem mi magunk vagyunk, mindannyiunk a hús-vér valónkban, terveinkkel. Nem tűrjük, ha mások akarják helyettünk eldönteni, mi végre vagyunk a világon – mondta.
A legsúlyosabb tétek forognak kockán
Mi, magyarok csak kapkodjuk a fejünket. Az eddigi udvarias világpolgárok, vezetők ma hazájuk megmentéséről, a nemzetükre törő fundamentalista migránsáradatról szónokolnak. Mi ütött beléjük? Innen nézve az ember azt gondolná, a jólét elvette az eszüket – folytatta beszédét a miniszterelnök.
A legsúlyosabb tétek forognak kockán, a nyugati népek úgy érzik, nemzedékekre eldőlhet mosta a sorsuk. Lesz-e joguk a saját kultúrájukhoz, meg tudják-e védeni az európai szellemi javakat, lesz-e joguk tanulni, gyarapodni, méltósággal megöregedni? Lesz-e félelem nélküli élet, biztonság? – sorolta.
A kormányfő értékelése szerint az elégedetlenség azért fordult lázadásba, mert Európa nyugati felén és a tengerentúlon “beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka” és “megszületett politikai gondolatrendőrsége”, a politikai korrektség.
Kifejtette: a nyitott társadalom felszámolta az érvelésalapú demokráciát, helyette korrektségalapú demokrácia lett, a valódi hatalmat, a döntéseket és befolyást a választott kormányok helyett a világhálózatba fogott emberek kezébe, a médiagurukhoz, a senki által meg nem választott nemzetközi szervezetekhez szervezték ki.
Később elmondta: „ha valaki nem találja kellően elfogulatlannak és semlegesnek a magyar királyi köztévét, néha kapcsoljon át az amerikai tévékre, felüdülés lesz visszakapcsolnia”.
Bizarr koalíció
Orbán Viktor gazdasági síkon a nyitott társadalmat úgy írta le: a rókákat beengedik a tyúkólba, hogy szabadon versenyezhessenek, és arról senki sem tehet, hogy folyton a rókák nyernek. Ha “a szerencsétlen, későn ébredő európai polgárok” mégis csak a sarkukra állnának, rájuk zúdítanak néhány millió, más vallású, más szokású migránst – tette hozzá.
Elmondta, így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak Európába sok millió migránst.
A jövő árnyékot vet a jelenre az EU-ban
Az EU-ban a jövő most árnyékot vet a jelenre – hosszú és sötét árnyékot. Ezt ők mondják saját magukról, nem mi – szögezte le Orbán Viktor. Így folytatta: a hadállások 2016-ban éles kontúrral rajzolódnak ki. A nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály, a vezetők ellen. Az EU-ban ez azt jelenti, hogy a szuverén országok állnak szemben az unionistákkal, a kormányok a brüsszeli bürokratákkal – mondta.
Ma, 2017 elején a globalista politika urai maguk helyett a nemzeteket hibáztatják, nem adják fel hadállásaikat, a népakaratot elfojtják. Ha nem a liberálisok nyerik a választásokat, akkor azt mondják, hogy ott nincs demokrácia; nem csoda, ha az EU-ban a szelepek előbb-utóbb felmondják a szolgálatot, az emberek fellázadnak, szavazataikkal kiakolbólítják a liberális elitet.
„Ebből ennyi elég is, hiszen nem az EU értékelésére gyűltünk össze, bármennyire is csábító egy magyarnak a világkormányzás távlata” – fogalmazott.
Így áll a világ 2017-ben, télvíz idején – sommázta a miniszterelnök.
A magyarok lázadtak fel elsőként
Mi már túl vagyunk a lázadásokon, a mostaniak hozzánk képest elsőbálozók. Az elsők között építettük fel rendszerünket a mi észjárásunkból, a mi ösztöneikből, ez a nemzeti együttműködés rendszere. Hazaküldtük az IMF-et, megadóztattuk a bankokat és felszámoltuk a devizahiteleket. Fellázadtunk a munkanélküliség ellen, amiről azt állították, a modern piacgazdaságban együtt kell vele élnünk: eltelt hét év, és már 700 ezer új munkahelynél tartunk. Letörtük az energiaszolgáltatók, Brüsszel és az ellenzék akaratát. Brüsszel kijelentette, hogy a migránsokat nem szabad és nem lehet megállítani; mi megvédtük Magyarországot és mellesleg Európát is, eldöntöttük, kit engedünk be és kit nem – sorolta a miniszterelnök.
„Az igazi menekülteket persze be fogjuk fogadni: németet, hollandot, franciát, olaszt, rémült politikusokat és újságírókat, hazájukat elhagyni kényszerülő keresztényeket, akik az otthon elvesztett Európájukat majd nálunk akarják megtalálni” – fogalmazott.
A miniszterelnök fontosnak nevezte a politikai stabilitás megőrzését, annak elvesztése ugyanis olyan luxus, „amelyet nem engedhetünk meg magunknak, és nem is fog bekövetkezni, amíg mi állhatunk a kormányrúdnál”.
Képesnek kell lenni saját országunkat fenntartani
Így folytatta: képesnek kell lennünk arra, hogy a saját országunkat mi tartsuk fönn, mi működtessük.
Orbán Viktor azt kérte, becsüljenek meg minden munkahelyet, minden rendesen elvégzett munkát és a munkásokat is. A magyar takarítónőket, útkaparókat, rakodómunkásokat, „culágereket” és napszámosokat a jövőben is tisztelni kell; “egy nemzet és egy ország vagyunk, nekik is megvan a helyük a mi közös jövőnkben” – fogalmazott. Mindenkire szükségünk van, a szakmunkásbért emelni kell.
„A holnap miatt nincs okunk idegeskedni, a családok talpra fognak állni és anyagilag is össze fogják szedni magukat” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: ha mindenki rendesen elvégzi a munkáját, betartjuk a törvényeket, nem lesz baj és minden évben mindenki előre léphet.
Nem ajándékba kaptuk
A magyarok jövője, ideértve a diákokét és a nyugdíjasokét is, erősödik, fejlődik. Nem ajándékba kaptuk, ezért mi dolgoztunk meg, mind a tízmilliónyian. Hamarosan elérjük a teljes foglalkoztatást. Személyesen el vagyok kötelezve amellett, hogy egy gyerek se nőjön fel úgy, hogy nem látja a szüleit dolgozni – jelentette ki a miniszterelnök. Azt is szorgalmazta, hogy a gyermekeket az iskolákban hazaszeretetre, hazafias érzelmekre, patrióta gondolkodásra neveljék.
Fekete bárányok voltunk, mára sikertörténet lettünk – mondta, utalva arra, hogy a hitelminősítők sorra felértékelik az országot, illetve nőnek a bérek, csökken a családok adóssága.
Nem szabad megsértődni az elégedetlenség miatt
Orbán Viktor feltette azt a kérdést, vajon a kormány 2016-ban jól vezette-e az országot.
Szerinte “legyen bármilyen vastag vaj a kenyéren”, a magyar ember azt gondolja: szeretné azt a kormányt látni, amivel meg van elégedve. De az elégedetlenség miatt sohasem szabad megsértődni – jegyezte meg.
Épp eleget szenvedtek a magyarok bizonytalan, tehetetlen, „böszme” vezetőktől, azoktól, akik mind azt magyarázták el, mit miért nem lehet. Az önsajnálat nagy istencsapása volt az országon, az volt a szocialista kormányzás kultúrája – magyarázta.
A miniszterelnök véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor a nép eléri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre. Legyen 2017 olyan év – folytatta – , amelynek végén azt érezzük, ment ez, mint a karikacsapás – tette hozzá.
Öt súlyos kérdés
Idén a magyar politikának öt súlyos kérdésre kell választ találnia, öt nagy támadást kell kivédenie, ezért 2017-ben új nemzeti politikára lesz szükségünk – mondta Orbán Viktor.
Brüsszel meg akarja majd tiltani a rezsicsökkentést, „az országok független energiapolitkája helyett központi szabályozást akarnak, amivel elvennék a tagállamok ármegállapítási jogát”. A kérdés, hogy megvédjük-e a rezsicsökkentést?
A migránsok, hiába az elborzasztó tények, korlátlanul mozoghatnak Európában, amíg ügyüket el nem bírálják. A kérdés, hogy mi őrizetbe vegyük-e őket, amíg jogerős döntés nem születik róluk? – tette fel a kérdést.
A miniszterelnök kitért a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitására is. Nálunk is gondot okoz, külföldi pénzzel akarják befolyásolni a politikát. Soros György szervezetei azon dolgoznak, hogy százezerszám szállítsák Európába a migránsokat – folytatta –, azon dolgoznak, hogy letérítsék a magyar országgyűlést az emberek által a népszavazáskor kijelölt útról.
Mint mondta, „itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben, ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma”.
Brüsszel újabb és újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, kérdés, hogy akarjuk-e, képesek leszünk-e nemzeti hatáskörben tartani az adópolitikát? Fel kell készülnünk arra is – folytatta a miniszterelnök –, hogy Brüsszel támadás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat.
„Ebben az öt kérdésben nekünk, magyaroknak egyértelmű választ kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy Magyarország a 2017-es évben is győztes ország legyen. Valójában mind az öt kérdés mögött a nemzeti önrendelkezés joga húzódik meg” – mondta.
Önsajnálat helyett cselekvés
Értékelése szerint mostanra Magyarországnak végre sikerült átlépnie az önsajnálat kultúrájából a cselekvés kultúrájába.
Márai Sándortól kölcsönzött idézettel határozta meg a magyar politikai vezetés vastörvényét: “nincs módunk középszerűnek lenni”.
A miniszterelnök véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor a nép eléri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre. Legyen 2017 olyan év – folytatta -, amelynek “a végén azt érezzük, ment ez, mint a karikacsapás!” – tette hozzá.
Beszédét azzal zárta: Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Balog: a baj összehoz, a siker könnyen szétválaszt
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnöke mondott beszédet a kormányfő évértékelő beszéde előtt pénteken, a Várkert Bazárban.
Kifejtette: a magyar polgári közösséget 15-20 éve az hozta össze, hogy látták, nagy a baj. Kevésbé számított, milyennek akarják látni “az ígéret földjét”, a jövő Magyarországát, de látták, tapasztalták a fogságba ejtett országot, a csőd szélére jutott családokat, a kilátástalanságot. Ezért akarták a változást, és a baj összehozta őket, egymásra találtak fiatalok, idősek, polgárok, gazdaemberek, határon belüliek és kívüliek, írástudók és kétkezi munkások, édesanyák, tanárok, a gazdaság felelős szereplői.
Most siker van, előrejutás, teljesítmény, gyarapodás, befolyás – sorolta Balog Zoltán, aki szerint örök emberi törvény, hogy a baj összehoz, de a siker könnyen szétválaszt, még szembe is fordíthat másokat. A sikerből fakadó jólét irigységet, önzést is hozhat, aki sikeres, az még többet akar, sikerből, befolyásból, pozícióból, akár a másik rovására is – jegyezte meg.
Rámutatott: ezeknek az éveknek ez az egyik kihívása, amelyek elsősorban nem kormányzati döntések, hanem személyes döntések, személyes viselkedés, erkölcsi tartás, közösségi alapállás kérdése.
Mint mondta, e téren is számítanak a miniszterelnökre, annak a biztosítékát várják tőle, hogy sikereik a végén ne a kárukra, hanem a javukra és mások javára legyenek.
A helyszínen kivetítőn a “Magyarország erősödik” felirat volt olvasható, és nemzeti színű zászlókat állítottak fel. A Várkert Bazár terme teljesen megtelt, sokan állva hallgatták a kormányfő beszédét. A rendezvényen köszöntötték Schmitt Pál volt köztársasági elnököt, feleségét és Mádl Dalmát, néhai Mádl Ferenc államfő feleségét.
