A háború szele lengi körül Magyarországot; a következő választásnak a legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormányunk, amely kívül tudja tartani Magyarországot egy háborún – jelentette ki Orbán Viktor kedden Balatonfüreden.
A miniszterelnök országjárása újabb helyszínén azt mondta: „nagyon reméljük, hogy ilyen háború nem következik be, nagyon reméljük, hogy az európaiak észre fognak térni, de ebben a pillanatban minden józan embernek azzal kell számolnia, hogy jelentős háborús kockázat napjait éljük”.
Nekünk olyan kormányunk van, amely nem ad embert, nem ad fegyvert és nem ad pénzt egy olyan háborúra, amihez nincsen semmi közünk, és végképp nem honvédő háború, az két szláv nép „testvérháborúja” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a közel-keleti háború vagy az ukrán olajblokád látszólag külpolitikai kérdések, de valójában ezek a leginkább húsba és zsebbe vágó kérdések, hiszen a kormánynak azonnali beavatkozást kellett végrehajtania, hogy a magyar üzemanyagárak ne száguldjanak úgy, mint a holland, a német vagy az osztrák árak.
Az a választóvonal, amely elválasztotta a belpolitikát a körülöttünk lévő külvilág ügyeitől, az megszűnt, és a kérdés az, hogy meg tudjuk-e őrizni Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének egy olyan világban, amelyet nem a nyugalom és nem a biztonság jellemez – mondta.
Hozzátette: Kecskeméten a Mercedes új üzemébe háromezer új munkást vesznek fel, miközben Németországban az elmúlt évben elbocsátottak 130 ezer munkást, Lengyelországban 140 ezret.
„Mindenhol embereket bocsátanak el Magyarország körül, egyedül Magyarország az az ország, ahol nem elbocsátják az embereket, hanem keresik őket, és nem munkaerőfelesleg van, hanem munkaerőhiány” – jegyezte meg.
Mint mondta: nagyon nagy dolog, hogy Magyarország meg tudja őrizni a munkaalapú gazdaságnak a gondolatát, ahol nem tartunk el senkit, aki egyébként tudna dolgozni, de nem hajlandó. Ez így igazságos, így van rendjén, és szeretnénk, ha így is maradna.
A kormányfő úgy látja: minden bennünket körülvevő, nálunk sokkal gazdagabb nyugat-európai országban nemcsak elbocsátások, hanem megszorítások vannak. Nyugat-Európában vagy az Európai Unióban nem vezettek be fix három százalékos otthonteremtési hitelt a fiatalok számára, és olyan hírrel sem találkozni, hogy a gazdasági növekedés egy százalék környékén van, de közben 11 százalékkal nő a minimálbér.
Arról sem hallani, hogy ezekben a nehéz időkben bármelyik kormány Európában megduplázza a gyermekek után járó adókedvezményt, vagy a két- és háromgyermekes édesanyák élethosszig adómentességet kapnak, miközben Magyarországon ez történik. Ez azért lehet, mert ők a pénzüket odaadják az ukránoknak, ha nem adnák oda, ahogy mi sem adjuk, akkor ők is jobban járnának – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor azt mondta: négy követelés van ma Magyarországgal szemben, amit „részben az ukránok, részben az ukránok mögött a brüsszeliek” támogatjnak.
Az első, hogy Magyarország szálljon be a háborúba legalább olyan mértékig, mint a németek, a franciák vagy a spanyolok, „és nyilvánítsa ki, hogy az ukrán-orosz háború az Magyarország háborúja is”, Magyarország érdekében is vívják. Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy ez nem a mi háborúnk,
egy nagyon véres, nagyon szomorú, nagyon brutális háború, ami „két szláv nép testvérháborúja, amihez nekünk nincsen semmi közünk” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Azzal folytatta, hogy „az ukránok nem Magyarországért harcolnak, nem a biztonságunkért, sose kértük őket erre, nincs is rá szükségünk”, de amiben tudjuk, segítjük őket. Magyarországon munkát kapnak, megadtuk a Magyarországon tartózkodó 30-40 ezer ukrán családnak az anyanyelvi oktatás jogát, „amit egyébként ők Ukrajnában a mieinktől, a magyaroktól megtagadnak”.
Ez mégiscsak „egy nemzeti-keresztény ország, ahol a másik nemzetet tiszteljük és a keresztény segítségnek a törvényét pedig figyelembe vesszük, sőt követni próbáljuk”. Mindent megadunk nekik, amit megadhatunk, „de nem fogjuk magunkat tönkretenni az ő kedvükért, egy olyan háborúért, amihez nincs semmi közünk” – húzta alá Orbán Viktor.
Úgy folytatta: a háború egyébiránt brutális. Az Európai Unió jelen pillanatban ezt a háborút fegyverekkel, pénzzel támogatja, és megállapodásokat kötöttek arról, hogy a 2026 és 2030 közötti időszakban katonákat is küldenek majd Ukrajnába.
„Nem gondolkodnak rajta, nem lamentálnak, nem mérlegelik, döntést hoztak erről a franciák, megállapodtak erről az angolokkal, a németek pedig ehhez csatlakoztak.”
Orbán Viktor a második követelésnek nevezte, hogy adjunk pénzt, de az nekünk sincs elég. Az Európai Unió adott körülbelül 200 milliárd eurót eddig az ukránoknak, most ad 90 milliárd euró hitelt, az asztalon van egy 800 milliárd dolláros ukrán jólét címet viselő program, amihez pénzt várnak, és egy 700 milliárd dolláros fegyverkezési program, amihez szintén pénzt ígértek.
Felidézte, hogy amikor a 90 milliárdos csomagról kellett dönteni, akkor egy „hosszú, éjszakába nyúló, hangulatában brutálisnak nevezhető megbeszélés keretében” végül hozzájárult ahhoz, hogy a többi uniós ország felveheti ezt a hitelt és odaadhatja Ukrajnának, „ha nekünk abban nem kell részt vennünk”. Ebből azután a szlovákok és a csehek is kimaradtak.
Mivel az uniónak nincs pénze, hitelben fel fog venni 90 milliárd eurót, majd ezt a pénzt odaadja az ukránoknak szintén hitelbe. És a hitelszerződésben az van benne, hogy az ukránok ezt majd vissza fogják fizetni, amikor az oroszok jóvátételt fizetnek nekik – ismertette a miniszterelnök.
„Ez nyilvánvalóan soha nem fog bekövetkezni”, ez a 90 milliárd elment, így amikor nem tudnak az ukránok fizetni, akkor az EU tagállamainak költségvetéséből kell ezt a pénzt odaadni, leszámítva Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát – mondta.
Adósságspirál veszélye
„Ha olyan kormányunk lesz, amely odaadja a magyarok pénzét, belekerül egy adósságspirálba” – figyelmeztetett Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy az EU 2028 és 2035 közötti költségvetési tervezete szerint az oda befizetett pénz 20-25 százaléka az ukránokhoz megy, és másik tíz százalék elmegy a korábban felvett hitelekre.
Ez több mint 30 százalék, és még egyetlen forintot sem költöttünk se az európai gazdaságra, se a magyarra, se a lengyelre, se a franciára – fogalmazott.
„Ha pénzt adsz egy háborúzó félnek, akkor ez ezzel a következménnyel jár” – emelte ki.
A kormányfő meglátása szerint a nyugatiak azt gondolják, hogy ők a frontvonalon úgy meg tudják segíteni az ukránokat, hogy az oroszok ott vereséget szenvednek, „és az oroszok rákényszerülnek egy olyan békére, ami jó Ukrajnának, és ami tartalmazza azt a klauzulát, hogy az európaiak az oroszoktól vissza fogják kapni a pénzüket”.
Lehet, hogy így lesz – folytatta – , ennek azonban a valószínűsége rendkívül alacsony, és nekünk olyan kormányra van szükségünk, amely „ilyen vagabund, kockázatos hazardírozásba nem száll be, hanem Magyarországot kívül tartja ezen az őrületen, és egyetlen fillért sem ad ebbe a háborúba”, amit eddig ez a kormány képviselt Brüsszelben.
Orbán Viktor az ukránok harmadik követeléseként arról beszélt, hogy váljunk le az orosz olajról és gázról, de most, amikor a Közel-Keleten háború van és a világ gázellátásának 20-25 százaléka beragad, „ilyen körülmények között bármilyen forrásról lemondani őrület, szamárság, butaság, normális ésszel nem megindokolható álláspont”.
Magyarország folyamatosan megvétózta azokat a törekvéseket, amelyek bennünket is beletoltak volna abba a helyzetbe, hogy nem vásárolhatunk Oroszországtól olajat és gázt, és a helyzet közben bonyolulttá vált, mert az amerikaiak is szankciókat vezettek be – mondta.
Rámutatott: ahhoz, hogy Magyarországon az olcsó rezsi fennmaradjon, a mindenkori magyar miniszterelnöknek és kormánynak két emberrel személyes megállapodást kell kötnie. Az egyik az amerikai elnök, aki kivételt ad Magyarországnak az orosz energiára vonatkozó tilalom alól, a másik pedig az oroszok elnöke, hogy ő adjon el nekünk gázt és olajat.
„Aki erről nem tud megállapodni ezzel a két emberrel, az nem tudja fönntartani a rezsicsökkentést.” Ma évente egy magyar háztartás átlagosan 250-260 ezer forintot fizet rezsire, miközben a lengyelek – ahol ez nem létezik –, 850 ezer forintot fizetnek, a csehek pedig egymillió forintot – sorolta a kormányfő.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy 2022-ben már egyszer voltunk gázblokád alatt is. Zelenszkijnek „nemcsak az olajblokádot írjuk a rovására a penetráns stílusát most zárójelbe téve – úgy kér, hogy követel, ez mifelénk nem szokás” –, de ő záratta le az Ukrajnán keresztül jövő vezetéket, amin Oroszországból kaptuk a gázt.
Ennek akkor azért nem volt következménye a családok költségvetésére nézve, mert időközben délről kiépítettünk egy olyan vezetékláncot, hogy Ukrajnát elkerülve is képesek vagyunk orosz gázt felhozni Törökországon és a Balkánon keresztül Magyarországra.
Utalt arra, ha ezt nem tettük volna meg a krími háború után, amikor látható volt, hogy ez bekövetkezhet, akkor már Magyarországon most is nagy bajok lennének.
Magyarország előtt két lehetőség állt, amikor az olajblokádot Zelenszkij bevezette. Az egyik, hogy tudomásul vesszük, hogy zsarolás van, és egyezkedünk, a másik, hogy csinálunk egy tervet, hogy ezt hogyan verjük vissza – hangoztatta.
Az utóbbi mellett döntöttünk, mert az ukránok nem mérlegelhetik, hogy átengedik-e az olajunkat, hanem az Európai Unióval kötött szerződésből fakadó kötelezettségük. Létezik egy társulási szerződés az Európai Unió és Ukrajna között, amelyben le van írva szó szerint, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti egyetlen európai uniós tagállam energiaellátását sem ukrán kormányzati döntéssel – hangsúlyozta.
Mi tehát a jog talaján állunk, nekünk jogunk van ezt az olajat ott keresztülhozni, ezért mi nem fogadjuk el, hogy valaki jogtalanságot követ el velünk szemben, majd azt mondja, hogy egyezkedjünk. „De mi nem hülyék vagyunk, meg maflák, hanem magyarok”, ezért kigondoltunk egy tervet, amivel le fogjuk törni az ukrán olajblokádot, vagyis az Európai Unióban a következő időszakban „minden Ukrajna számára pozitív gazdasági döntést meg fogunk akadályozni egész addig, amíg újra nem nyitják az olajvezetéket” – nyomatékosította a miniszterelnök.
A kormányfő szavai szerint az EU majd átlépi a saját szabályait, ki fog bennünket cselezni és majd valamilyen megoldást talál, de fel vagyunk készülve arra, ha az ukránok összejátszanak Brüsszellel, akkor letörjük ezt az olajblokádot.
Az ukránok nem ellenségeink és mi nem akarunk nekik rosszat – egyértelműsítette.
Orbán Viktor emlékeztetett: az orosz és az ukrán oldalon hetente meghal vagy hadirokkanttá válik kilencezer ember, ez egy évben 400 ezer embe fogalmazott. A kormányfő kiemelte: senki sem kívánja Ukrajnának azt a szenvedést, amin keresztülmegy az ország, nekik kell hely a nap alatt, ezért Magyarország támogatja, hogy legyen az Európai Unióval és velünk is olyan kapcsolata, ami mindenkinek jó.
A kormányfő ugyanakkor leszögezte: nem fogunk soha igent mondani arra a törekvésükre, hogy Ukrajnát engedjük be az Európai Unióba.
Érvelése szerint háborúzó ország esetében nem lehet szó semmilyen tagságról, a háborúzó Ukrajna azonnali háborút jelent az egész Európai Unió számára, ha fölvennénk őket, akkor tönkremenne az agrárgazdaság és később más gazdasági ágazatok is, amelyek nélkül a magyar gazdaság nem létezik.
