A miniszterelnök péntek reggel hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak. Szerinte nem politikai ellenfél Ursula von der Leyen, de akár az év végére „többségbe kerülhet” a Patrióták Európáért pártcsalád, az EP jelenleg harmadik legnagyobb frakcióját adó tömörülés. A béke szerinte nem úgy érhető el, hogy az orosz vagy az ukrán elnököt megkérjük, hogy ne bombázzon.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel terjedelmes interjút adott a Kossuth rádiónak.
A TELJES INTERJÚT A HÍRADÓ.HU-RA KATTINTVA MEGHALLGATHATJA.
Közölte, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki teljesítménye harmatgyenge volt, ami a háború és a migráció területét egyaránt illeti, ennek ellenére nem tekint rá politikai ellenfélként, sokkal inkább „alkalmazottra”, a magyarok alkalmazottjára – Orbán Viktoron keresztül.
„Miután a tagállamoktól kapja a fizetését, az igazi probléma az, hogy a miniszterelnökök hagyták, amit csinált” – jelentette ki. Márpedig az EB a kormányfők által kiadott irány szerint kellett volna, hogy cselekedjen, ez márpedig nem mindig volt így. Ezért szerinte
egy „főtitkárszerűséget” kellett volna keresni erre a ciklusra,
egy végrehajtót, aki azt csinálja, amit a miniszterelnökök mondanak. „Ha változást akarunk, amelynek egy részét már elértük, azt a nemzeti választásokon érhetjük el” – hangsúlyozta, sorolva, hány helyen lesznek a közeli jövőben számára reményteljes választások.
Politikai ellenfélként a magyargyűlölő, háború- és migrációpárti politikusokra tekint, ilyen szerinte például Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is; de a baloldal szerinte egyébként is mást képvisel, mint amit az emberek akarnak, leegyszerűsítve a „gendert”, a háborút és a migrációt „kínálja”.
Ezzel szemben a Patrióták Európáért európai pártcsalád szerinte előre tört, áttörést egyelőre viszont nem ért el, de szerinte akár az év végére elérhető az, hogy „többségbe kerüljön”.
Az Európai Néppártot középen álló erőnek tartja, amely a pozícióit most inkább a baloldalra adja, de „meg fog ez változni”, amit a közelgő tagállami választások kényszerítenek majd ki.
Versenyképesség
Szerinte a versenyképesség – mint a magyar EU-elnökség egyik jelszava – arról szól, hogy „az emberek hogyan élnek”. Ez szerinte Európában most a központi kérdés, „gyorsabban és olcsóbban kell előállítani a termékeinket, mint ahogy eddig tettük” – foglalta össze a feladatot.
Ezért elő fog terjeszteni egy versenyképességi paktumot, november 8-án tervezi ezt elfogadtatni.
Szerinte ez összefügg a háborúval, mivel az arra szánt pénz rontja a versenyképességet, az agráriumba, a közlekedési zöld átállásra is kevesebb forrás jut.
„Ha a háborús politika nem folytatódik, a versenyképességre fordítható összegek nőni fognak”
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
A maga részéről nem csak morális okokból vállalta a békemissziót, de ez a magyarok érdeke is.
„Ha béke van, abban a pillanatban egy más gazdasági helyzetben találjuk magunkat Magyarországon” – világított rá.
„Nem úgy megy, hogy meg kell kérni, hogy ne bombázzanak”
Ursula von der Leyen viszont élesen kritizálta Orbán Viktor békemisszióját.
Szerinte az EB elnöke egy naiv ember, ahogy a liberálisok is, „persze mindig vannak, akik a háborún nyernek, háborús és dollárspekulánsok”. De nem vádolja az EB elnökét, hogy benne lenne Soros György zsebében.
„A megoldás az lenne, ha jobb belátásra bírnánk a politikusokat” – mondta.
A kormányfő az egyetlennek tartja magát, aki mindkét féllel beszél.
„Mind a két fél úgy gondolja, hogy a háborún nyerhet, hogy a folytatás neki hoz előnyt. Közben a naiv európaiak azt gondolják, hogy szóljunk Putyin elnöknek vagy az ukrán elnöknek, hogy ne bombázzon, de ez nem így megy. A háborúzó feleknek nem a lelkére kell beszélni, hanem közölni velük, hogy a háború rossz, azon mindenki veszít.
Rá kell őket vezetni annak a megértéséhez, hogy az egész világ elvárja, hogy béke legyen.
Három ilyen szereplő van, aki erről beszél: Kína, az Egyesült Államok – amely most vált – és mi” – fejtegette.
Kína szerinte békepárti, Amerika a következő év elején békepárti politikát kezd, erről szerinte Európának nem szabad lemaradnia, az európaiaknak „előre kell gondolkodni”.
„Azt kell tudnunk, hogy hol lesz a labda, nem azt, hogy hol van, mint az iskolaudvaron” – vont párhuzamot.
Ennek ellenére nem kell kapkodni, egy átgondolt folyamatot kell elkezdeni.
A békemisszióval kapcsolatban továbbra is utólag fog tájékoztatni, ezért nem válaszolt arra a kérdésre, hová megy Moszkva, Kijev, Peking és az Egyesült Államok után.
Azt még leszögezte, merényleteket mostanában mindig békepárti politikusokkal szemben követnek el.
Donald Trumppal a merénylet óta két órát tárgyalt, nem csak a merényletről, de gazdasági és külpolitikai kérdésekről is tárgyaltak. Kiemelte, Donald Trump elnökként eltörli majd például a borravalóadót, ami figyelemreméltó, „kapunk tőlük új impulzusokat”.
