A magyar miniszterelnök moszkvai látogatása alaposan elhúzódott. Orbán Viktor a jelek szerint minden részletre kiterjedően tárgyalt az orosz elnökkel az ukrajnai békéről. A két vezető sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről.
Magyar idő szerint délután fél négykor hivatalosan is bejelentették, hogy véget ért az orosz elnök és a magyar miniszterelnök moszkvai tárgyalása.
Erről Vlagyimir Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov tájékoztatta a helyszínen, a Kremlben az újságírókat. „Véget ért a tárgyalás Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között” – fogalmazott. Egyúttal azt is elárulta, hogy
Putyin és Orbán találkozója összesen körülbelül három óráig tartott.
Ahogy azt korábban megírtuk, Peszkov azt is ismertette, hogy a moszkvai látogatást Orbán kezdeményezte. Az orosz elnök szó szerint tegnapelőtt, szerdán kapta meg az erre vonatkozó javaslatot a magyar miniszterelnöktől. A rövid határidő ellenére a program megvalósult, és az orosz elnök láthatóan komolyan vette.
Jurij Usakov, Putyin asszisztense kihangsúlyozta, hogy az elnök és Orbán Viktor őszintén beszélgetett Moszkvában az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos kérdésekről. Az orosz sajtó Putyint magát is idézi – Orbán és az orosz elnök sajtótájékoztatón számolnak be az eredményekről –, aki személyesen is kommentálta a tárgyalás alakulását.
Miről beszélt egymással Putyin és Orbán Moszkvában?
„A magyar miniszterelnökkel az ukrajnai konfliktus megoldási lehetőségeiről beszéltünk.”
Meglehetősen közvetlen és alapos eszmecsere zajlott az aktuális nemzetközi kérdésekről, köztük az ukrán konfliktusról, és szó esett a megoldás lehetséges módjairól is
– jegyezte meg. Jelezte, hogy Orbán beszélt neki a keddi kijevi találkozójáról, hogy milyen javaslatot tett Zelenszkijnek. „Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, de a másik fél részéről nincs akarat. Ukrajna szponzorai folytatják az ország kihasználását.”
Putyin szerint Kijev nem fogadja el a fegyverszünet gondolatát, mivel ebben az esetben megszűnik az ürügy a hadiállapot kiterjesztésére Ukrajnában, és elnökválasztást kell tartani. Szerinte a mostani kormánynak nulla esélye van arra, hogy újra nyerjen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva a konfliktus teljes befejezése mellett áll az Orosz Föderáció által hangoztatott feltételek mellett. Utalt arra a békecsomagra, amelyet néhány nappal korábban ismertetett az orosz külügyi fórumon: az ukrán csapatokat ki kell vonni az elfoglalt orosz területekről, ez a fő feltétel.
Vagyis az orosz elnök nem támogatja a tűzszünetet mint első lépést, hanem a háború teljes és végleges lezárását szorgalmazza. Ugyanakkor időszerűnek és hasznosnak nevezte az Orbánnal folytatott tárgyalásokat, és megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy Oroszországba látogatott. Orbán ismertette a nyugati álláspontot az ukrán helyzet kapcsán is. Moszkva a vizitet a párbeszéd helyreállítására tett kísérletként fogja fel, az unióval való kapcsolatok ugyanis mélyponton vannak. Beszéltek a jövőbeni lehetséges biztonsági szerződésekről is.
Külön kitért Paks II.-re.
Közölte, hogy Oroszország és Magyarország folytatja az együttműködést a Paksi Atomerőmű új blokkjainak építésében. „Az ötödik és a hatodik blokk üzembe helyezése több mint kétszeresére növeli a kapacitását, és ezáltal javul a magyar gazdaság energiaellátása, az ipari vállalkozások és a háztartások ellátása olcsó és tiszta energiával” – mondta. Megjegyezte, hogy az atomerőmű építése a környezetvédelmi követelmények maradéktalan betartásával és a fizikai biztonság biztosításával zajlik.
Az új paksi blokkokat csúcstechnológiával hozzák létre. De folytatják az együttműködést a gyógyszeripar területén is.
Orbán Viktor három kérdést is feltett Putyinnak
Ezt követően Orbán Viktor kommentálta a történéseket. Tizennegyedjére tárgyalt Putyinnal, a mai egyeztetésnek különös jelentőséget adott, hogy háborús helyzetben jött létre. Európának nagy szüksége van a békére, ez a legfontosabb. A magyar elnökség a következő fél évet békemissziónak tekinti. A béke adta az európai fejlődés alapját, most viszont két és fél éve háború árnyékában élünk Európában, ez pedig rendkívüli nehézségeket okoz. „Nem érezzük magunkat biztonságban, látjuk a pusztítás képeit. A háború jelentkezik a gazdaság és a versenyképesség visszaesésében is.”
Hozzátette, hogy dialógus és diplomáciai csatornák nélkül nem tudjuk elérni a békét. A béke nem magától lesz, azért dolgozni kell. Ennek a módozatait tárgyalta meg az orosz elnökkel, hogy merre van a békéhez vezető legrövidebb út. Három kérdésben kért választ Putyintól:
- Mit gondol az asztalon lévő béketervekről és béketárgyalási formátumról?
- Mit gondol a tűzszünet és a béketárgyalás viszonyáról, lehetséges-e hamarabb tűzszünet, mint béketárgyalás?
- És mi a véleménye a háború utáni biztonsági rendszerről?
„Hálás vagyok az elnöknek a nyílt és őszinte megbeszélésért. Az elmúlt két és fél évben fogytak és alig maradtak olyanok, akik mindenkivel tudnak beszélni. Magyarország a nagyon kevesek egyike. Ezért jártam Kijevben, és ezért vagyok most itt Moszkvában. Megtapasztaltam, hogy az álláspontok messze vannak egymástól. A háború lezárásához és a béke megteremtéséhez szükséges lépések száma sok. De a párbeszéd helyreállítása érdekében az első fontos lépést sikerült megtenni, és folytatni fogom ezt a munkát” – közölte.