Orbán Viktor jelenlétében adták át kedden a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Liget Budapest projekt keretében elkészült épületét, ahol a miniszterelnök bejelentette: a Szépművészeti Múzeum számára a magyar állam megvásárolta Renoir Fekvő női akt című festményét.
Egy olyan mű jött létre, amelyhez még csak hasonló sem létezett itt soha – mondta el az OMRRK átadásán Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
Mint hozzátette: három múzeum több tízezer műtárgya számára olyan korszerű őrzőhely létesült, amely léptékében és minőségében is a világ élvonalába tartozik.
Baán László köszönetet mondott a kormánynak és a miniszterelnöknek, amiért olyan minőségben vállalta fel a Liget Budapest projektet, amelyre
„csak a legnagyobb kultúrnemzetek képesek”,
és méltatta a Vasáros Zsolt vezette Narmer Építészeti Stúdiót is, mert „minden ízében végiggondolt, elegáns és nagyvonalú épületet álmodott meg”.
Megkezdődhet a múzeumi technológia beépítése, majd a műtárgyak beköltöztetése. A 20 milliárd forintos beruházás sok évtizedre megoldja az eddigi gyűjteményi és raktározási problémákat – tette hozzá.
Baán László elmondása szerint Auguste Renoir 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forintért) megvásárolt mesterművét május 24-től kamara-kiállításon láthatja a Szépművészeti Múzeum közönsége.
Egy nép és egy civilizáció identitása leginkább a kultúrában tükröződik és összpontosul – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, az épület átadási ünnepélyén.
„Büszkék vagyunk Európa több ezer éves görög, római, zsidó és keresztény örökségére és büszkék vagyunk arra, hogy a magyarok ezer esztendőn keresztül gazdagították ezt az örökséget” – hangsúlyozta, majd kiemelte: amikor azt érezni, hogy ezt a kultúrát veszély fenyegeti, „azonnal kigyullad egy vörös fény a fejünkben, és azonnal akcióba is lépünk”.
A magyarokkal nem fordulhat elő, hogy a saját nagyvárosaikban etnikai és kulturális értelemben kisebbségbe kerüljenek, mert amikor úgy érzik, kihívás éri a kulturális identitásukat, megszólal a „vészcsengő” – fogalmazott a kormányfő.
Az OMRRK-ról szólva Orbán Viktor kiemelte: Európában csak két ilyen intézmény van, az egyik Londonban a British Museumhoz, a másik pedig Szentpéterváron az Ermitázshoz tartozik. Rámutatott arra, hogy a most átadott intézmény évtizedek óta a legnagyobb múzeumszakmai fejlesztés Magyarországon, több mint egymillió kulturális emléket tárolnak, gondoznak majd a központban, amellyel Budapest még szebb, még modernebb, még zöldebb lett.
Az egymillió kulturális emlékkel kapcsolatban úgy fogalmazott: a baloldali, progresszív megközelítés szerint ezekben „a halott fehér kultúra porosodó tárgyai” láthatók, nemzeti szempontból nézve viszont ez az „eleven kulturális örökségünk”.
A múlt talapzata nélkül ugyanis „gyökértelenül sodródunk a történelem viharai közepette”
– fogalmazott, a múzeumokat pedig – háttérintézményeikkel együtt – a gondolkodás iránytűinek nevezte.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy tíz éve még gondolni sem lehetett Magyarországon nagy kulturális vállalkozásokra, 2011-re azonban „megjött a bátorság”, hosszú távú, nagy kulturális vállalkozások nélkül ugyanis a gazdaság rendbetétele is kevesebbet ér.
Orbán Viktor beszéde végén azt mondta, hogy ilyen léptékű kulturális fejlesztésre, mint a most átadott központ, csak a leggazdagabb, legerősebb európai nemzetek voltak képesek,
Magyarország pedig az elmúlt években annyira megerősödött, hogy „az elmúlt száz évben aligha voltunk mi ilyen jó bőrben”.
A Liget Budapest Projekt keretében elkészült új intézmény a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít hátteret a Városliget szomszédságában, a XIII. kerületi Szabolcs utcában.
MTI, hirado.hu
