Orbán Viktor a német Die Zeit magazinnak adott interjút..
A legerősebb mondat
A múlt hétfőn, tehát a magyar és lengyel politikai vétó bemondásának napján a Karmelita kolostorban készített, ma megjelent interjú elején kiderült, hogy éppen 2 órával előtte küldött el egy levelet Orbán Viktor Angela Merkel német kancellárnak és a megelőző napokban volt egy vidókonferenciás egyeztetésük is az EU-s költségvetés és jogállamisági ügyekről.
A kormányfő jelezte: azt a korrektség jegyében nem árulhatja el, hogy mit mondott neki Merkel ezen a videókonferencián, de azt igen, hogy ő mit mondott a kancellárnak, mégpedig ezt:
Amit kérsz tőlem, Angela, az öngyilkosság.
Ezután pedig azt magyarázta el Orbán Viktor, hogy szerinte miért térnek el a tagállamok a nyári alkutól és ez miért nem helyes és hogy szerinte mi lenne a jó megoldás.
Miről is állapodtak meg nyáron a tagállami vezetők?
A magyar kormányfő az interjúban hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az Európai Parlament nyomására a német soros elnökség aktív támogatásával eltért az uniós közösség attól a megállapodástól, amiről júliusban megegyeztek a maratoni EU-csúcson.
Ezt egyébként csak a magyar és a lengyel kormány mondja hangosan, és éppen ellenük zajlik évek óta a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás is, illetve éppen ez a két kormány emelt a múlt héten politikai vétót az uniós büdzsé és a helyreállítási alap ellen a túl szigorúra sikeredett jogállamisági mechanizmus miatt.
Érvelésük szerint a 7-es cikk szerinti eljárással nem lehet párhuzamos mechanizmust létrehozni, vagy ha igen, akkor ahhoz előbb módosítani kell az alapszerződést, amihez viszont egyhangúság kell, márpedig az nincs meg és nem is kérték ki az EU vezetői mindenki véleményét erről.
Amint július óta számtalan cikkünkben rámutattunk: a nyári EU-csúcson született alkuval kapcsolatos viták egy része értelmezési okokból ered (ezt a mostani interjúban is megerősítette Orbán), a másik része inkább értékrendszeri különbségekből. Az EU-csúcs zárónyilatkozatában nem fejtették ki részleteiben, hogy hogyan is nézne ki az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, csupán elvi szinten állapodtak meg róla pár mondatban és rögzítették, hogy majd visszatérnek a kérdésre.
Ahogy a csúcs végének hajnalán, úgy most is azt mondta Orbán, hogy valójában arról állapodtak meg: csak az uniós költségvetés védelmével összefüggő dimenzióban kell érteni a jogállamisági kereteket, nem pedig széles értelemben vett jogállamisági mechanizmusra adtak felhatalmazást akkor a vezetők. Akkoriban viszont más tagállami és uniós vezetők éppen ennek az ellenkezőjéről beszéltek:
Akkori sajtóinformációk szerint ennek nagyfokú kommunikációs különbségnek az volt az oka, hogy a negyedik napja tartó EU-csúcs vége felé azért, hogy elkerüljék végül a magyar és lengyel kormányfő vétóját, direkt egy rövid és homályosan megfogalmazott szövegben állapodtak meg, aminek potenciális tartalmáról mindenki sikerként kommunikálhatott kifelé. Ezzel a Politico akkori magasrangú diplomata informátora szerint megadták a menekülő utat a két kormányfőnek, hogy azt adhassák el kifelé, mintha az ő álláspontjuk győzedelmeskedett volna, miszerint semmiféle széleskörű jogállamisági mechanizmusra nem adott felhatalmazást az Európai Tanács, csak költségvetés védelmét szolgáló mechanizmus kidolgozása indulhat el. De valójában nem erről volt szó.
A zárónyilatkozat ezen részében röviden csak azt rögzítették, hogy a szankciós szavazás módja minősített többség lesz (elég hozzá 15 tagállam, tehát hiába emelne vétót a lengyel és magyar kormány a rendelet útjába) és a kérdésre majd rövidesen visszatérnek.
Azóta a német soros elnökség tényleges aktív támogatásával, az EP és a Bizottság, illetve az északi tagállamok szorgalmazásával valóban egy viszonylag tág határokat lefedő, széleskörű jogállamisági mechanizmusról állapodtak meg az intézmények a tárgyalások során és ezért tiltakozásul lépett fel politikai vétóval a két kormány múlt héten az egyhangúságot igénylő uniós költségvetési és helyreállítási alapos rendelettervezeteknél. A konkrét jogállamisági mechanizmusról és a múlt heti politikai vétóról cikkeink:
Amint a mechanizmust bemutató cikkünkbnen rámutattunk:
ÉPPEN AZ UNIÓS ALAPSZERZŐDÉS 2. CIKKÉBEN RÖGZÍTETT ALAPÉRTÉKEKRE MUTOGAT, AZOK FONTOSSÁGÁNAK MEGERŐSÍTÉSÉRE HIVATKOZIK, ÉS ÉPPEN EZÉRT LÁTJA ÚGY A TÖBBI TAGÁLLAM, HOGY A NYÁRI ALKUVAL ÖSSZHANGBAN LÉVŐ MECHANIZMUS JÖNNE LÉTRE.
Az interjú további főbb üzenetei:
- A kormányfő szerint tehát ő csak az uniós alapszerződés betartását akarja, és „a maradjon minden változatlanul” álláspontján van, míg a németek rá akarják kényszeríteni valamire, amiről nem született megállapodás a nyári EU-csúcson. Konkrétan úgy fogalmazott: „A magyar kép az, hogy mi állunk, a német vonat pedig felénk száguld és le akar tolni minket a pályáról”.
- Erre ő azt mondja, hogy lehet róla szó, de a szerződés módosításához egyhangúság kell és akkor erről meg kell kérdezni a tagállamok mindegyikét, így tehát beszélni kell róla az Európai Tanács ülésén (ez múlt csütörtökön röviden meg is történt és várhatóan a december 10-11-i csúcson lesz ez hosszabban téma – a szerk.)
- Az interjú készítője szembesítette Orbánt azzal, hogy Európa többi részén nem úgy látják, miszerint eltértek volna a nyári alkutól, mire ő azt mondta: de igenis csak egy költségveetési fókuszú mechanizmusról állapodtak meg és így értelmezési vita van erről. Szerinte „csúnya dolog” „fokozatosan uniós alapszerződést módosítani” anélkül, hogy mindenkit megkérdeztek volna róla. Leszögezte: „Ez ellentmond a jogállamiság gondolatának. De ha a németek akarják, akkor jön. Az én kis kézigránátom nem elég, de a németek le tudnák választani a válságkezelést a jogállamiságról folytatott vitáktól”.
- Az interjú készítője szerint a jogállamisági feltételek miatt alkalmazott magyar (és lengyel) költségvetési vétóval gyakorlatilag politikai atombombákat dobott le Orbán Viktor, mire a kormányfő úgy reagált, hogy „ha a németek csináltak volna ilyet, az számítana atombombának, a magyar lépés csak kézigránátnak számít.” Aztán azt rögzítette, hogy a 100% feletti eladósodású, most bajban lévő tagállamoknak persze gyorsan kell segíteni, míg a jogállamisági vitákat nem azonnal kell megoldani, így tehát a két dolgot szét kell választani egymástól.
- Orbán szerint ebben a bonyolult helyzetben először is tisztázni kell, hogy ki mit akar. Úgy fogalmazott: „A bajba került országok gyorsan akarnak pénzt – adjuk oda nekik a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak – rendben, vitassuk meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős. A jogállam – amely üdvözletét küldi – rendelete néhány hónapot várhat”.
Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images
portfolio
