Orbán Viktor pénteken ismét hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak

A kormányfő elmondta, akkor lesz elégedett, „ha megöltük ezt a nyomorult vírust”, ezért továbbra is vigyázni kell egymásra, egyetlen magyar se legyen egyedül.

„Miközben az élet újraindításában szép eredményt értünk el,

nem szabad úgy tenni, mintha a járvány megszűnt volna és átesni a ló túlsó oldalára”

– figyelmeztetett.

Százával olvassa a cikkeket maga is, de veszélyesnek tartja, hogy a politikus virológus-szakértővé válhat, „mindenkinek a kaptafánál kell maradni”, a tudósnak, a politikusnak és az újságírónak is.

Szerinte sosem lehet tudni, hogy a fény az alagút végén nem a szembejövő vonat fénye-e, ezért el kell takarni az arcot, védőtávolságot kell tartani.

Azonban keresztény oldalon állva az élet oldalán áll, így az élet újraindítása oldalán is, de figyelmeztet, „a gazdaság nem egyenlő az élettel”.

„Sietnék, sietnék, sietnék”, mondta, de az orvosok visszatartják a zakószárát, az orvosok márpedig különösen is óvatosak ebben a helyzetben.

Budapesten lazításra – mint bejelentette – legkorábban a jövő hét végén kerülhet sor.

Úgy értékelt, teszt alá került az oktatási rendszer, de működik, és „úgy oldották meg a feladatot, mint sehol Európában”, ezért a politikusoknak csak óvatos értékelést javasol, noha „az asszonyok el vannak fáradva, látom”. A pedagógusok is hibátlanul vizsgáztak szerinte, noha közülük is voltak, akik azt mondták, a digitális oktatásra átállni nem lehet. Külön rámutatott, 97 százalék elment érettségizni, ami szintén azt mutatja, jól vizsgázott a rendszer.

Bizonytalan abban, hogy a tanévben újraindulhat-e az oktatás az iskolákban, hiszen ennek a feltételei jelenleg nem adottak, és a szülők sem igazán hajlandóak beadni a gyerekeket, ezt a jelenlegi felügyeleti lehetőség sem indokolja, „nem tapasztalok nagy nyomást” – mondta.

A kórházi látogatásairól szólva elárulta, fontosnak érezte, hogy a védekezést adott esetben személyesen is irányítsa.

„Sok lében fürödtem már, de ebben a válságban azt kell bizonyítani, hogy az állam hűséges az állampolgáraihoz.

Ha baj van, nem hagyja őket magukra, és a miniszterelnök személyesen is ott van” – érvelt. A beszerzéseket is épp ezért személyesen felügyelte.

És még egy dolgot megtanult, hogy bár a külügyminiszter nagyobb munkabírású is, mint ő, de nem adja ki annak felelősségét a kezéből, hogy van elegendő védőfelszerelés. És arról sem mond le, hogy védőfelszerelést az ország saját maga állítson elő, ebbe beletartozik a lélegeztetőgép gyártása is.

Az uniós kritikákra kitérve elmondta, nem az a kérdés, hogy ki hazudni, mert „ők hazudnak”, miközben „a médiából megbízható híreket beszerezni egyre nehezebb”, a magyarokat megérteni pedig nem csak a nyelv ismeretét jelenti, a kultúránkat is ismerni kellene, ezért

„A kérdés az, hogy lesz-e birodalom Európából vagy megmaradnak a nemzetállamok” – foglalta össze, hozzátéve, Magyarország nem akar „feloldódni semmilyen birodalomban”, amit „csinosan” Európai Egyesült Államoknak hívnak, abban sem.

Szerinte dilemmája a magyar politikának, hogy a külföldről érkező kritikákra mikor kell azt mondani, hogy „álljon meg a menet” és mikor kell lerázni azokat, mint kutya a vizet.

Az ipari termelési számokról elmondta,

„lesz az még rosszabb is” az eddig megismert 5,6 százalokos visszaesésnél,

az áprilisról és a májusról szóló adatok még ennél is rosszabbak lehetnek, és júniustól következhet a talpraállás. A megoldás kulcsa e területen a munkahelyek megtartása lehet, megismételte, „annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a járvány elpusztít”, a kormány például készen áll arra, hogy 200 ezer közmunkahely legyen – jelenleg a közmunkások száma Magyarországon 100 ezer alatti.

Beszélt még a költségvetés átalakításáról is: az a beruházásokat és a fejlesztéseket célozta meg, ezért támogatják kamatmentes hitellel a vállalkozásokat és ezért van bértámogatás is.

Szerinte az a gondolkodásmód, ami a 2008-as válságból kihúzta Magyarországot, most is lehetővé teszi, hogy mindenki munkát találjon, aki dolgozni akar.