Kedden kezdődött a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén a Tusványos az erdélyi Tusnádfürdőn. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt erről.
„Lesz alkalmunk a nemzetpolitikai eszmecserére most Tusványoson, hiszen jelen lesznek a határon túli vezetők és a határon túli civil társadalomnak a képviselői is” – mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a kormányfő is fontosnak tartja az egyeztetést a vezetőkkel a térséget érintő kérdésekben.
A rendezvény legjobban várt eseménye Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszéde lesz, amelynek moderátora, Németh Zsolt a hét eleji, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormányfő nem azzal a szándékkal megy, hogy belesimuljon a tájba, várhatóan lesz egy „eget rengető” bejelentése is. Orbán Viktor az elmúlt években is számos fontos témát érintett Tusványoson. Tavaly például Európa jövőjéről beszélt az orosz–ukrán háború árnyékában.
„Kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval; meg kell teremteni az európai energia-önellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni; és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal” – hangoztatta a 2024-es Tusványoson a miniszterelnök. Akkor leszögezte: ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak, mint politikai projektet, fel kell adnia magát; mint gazdasági projektnek, meg kell magát erősíteni; valamint védelmi projektként is újra kell magát definiálnia.
Ugyancsak tavaly beszélt az úgynevezett Magyar Nagystratégiáról, de már Magyar Péter is szóba került. Akkor „slim fit-szerkós, latte avokádós, mindenmentes, öntetszelgő” politikusokként jellemezte ellenfeleit, akikkel szemben állnak a „két lábbal a valóságban álló, nemzeti érzelmű, vagány fiatalok”.
Az idei Tusványosra a Tisza Pártot is meghívták, de nem Magyar Péter pártelnököt, ezért az ellenzéki párt nem vesz részt a rendezvényen.
Kapcsolódó:
Tusványos – Semjén Zsolt deklarációkat tett Kárpátaljáról
Magyarország és a magyar kormány célja nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal – mondta a miniszterelnök-helyettes pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn. A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára pedig arról tett bejelentést, hogy a kormány elfogadta a külhoni ösztöndíj-rendszer teljes átalakításáról szóló előterjesztést. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy megnőtt Magyarország elrettentő ereje.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében tartott nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen közölte: a magyar kormány a többi utódállammal is ugyanolyan partneri viszony kiépítésére törekszik, mint amilyen Szerbiával megvalósult. „A hiba nem Magyarország készülékében van”, hogy ez eddig nem sikerült – mondta.
Kárpátalja vonatkozásában közölte: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kárpátaljai magyarság legitim képviselője, és a magyar kormány nem fogja elismerni, hogy a KMKSZ-t kiszorítsák a magyar ügyek képviseletéből.
„Soha nem fogunk kiadni senkit Ukrajnának, hogy kivigyék a frontra és meghaljon” – ismertette a magyar kormány ukrajnai menekültekkel kapcsolatos álláspontját.
Rámutatott: a magyar kormány azért is állt ki Sebestyén József mellett, „mert mindannyian lehetünk Sebestyén Józsefek, ha belesodródunk ebbe a háborúba”.
2030-ig teljesen átalakul a külhoni ösztöndíj-rendszer
Varga-Bajusz Veronika a Felsőoktatási kihívások a Kárpát-medencében – Egyetem 2030 címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta: megerősítik a Makovecz Programot, amely a Kárpát-medencei magyar egyetemek közötti kapcsolattartását szolgálja. Emelni szeretnék a Collegium Talentum programban résztvevő doktori ösztöndíjasok számát és a támogatási összeget egyaránt.
Változásként említette, hogy amikor magyarországi tanulmányokat folytat egy külhoni fiatal, akkor az adott régió egyetemeihez mérten támogatnák, azaz az a prioritás, hogy ha elérhető egy képzés a külhoni egyetemen, akkor ott tanuljanak a fiatalok. Elvárásként jelenik majd meg a magyarországi tanulmányokat követő visszatérés a szülőföldre – jelezte.
Kitért arra is, hogy emellett egy új ösztöndíj bevezetésén dolgoznak, ami a Székely bicskás munkacímen fut, és azok a nagyon tehetséges külhoni magyar fiatalok részesülhetnek majd benne, akik felvételt nyernek az adott ország valamely legerősebb egyetemére. Itt is az a cél, hogy a legjobban képzettek hazatérve, a saját közösségüknek adják vissza a tudásukat – húzta alá.
Rámutatott: az Egyetem 2030 program fő célja, hogy legyen egy magyar egyetem a világ top 100 egyeteme között, és legyen több magyar intézmény Európa Top 100-as egyetemei között. Kiemelte: a felsőoktatási rangsorok a hallgatókról szólnak, arról, hogy olyan oktatást, kutatási lehetőségeket, hallgatóbarát megközelítést kapjanak, amiből aztán sikert tudnak kovácsolni, karriert tudnak építeni. Ennek egyes lépéseit „szálazzák szét” a programban – mondta, kiemelve: a teljesítményorientáción, a teljesítményfinanszírozáson keresztül az egyetemekkel együttműködésben szeretnénk a programot felépíteni.
A külhoni lába az Egyetem 2030 programnak a külhoni magyar egyetemek fejlesztését, fejlődését célozza, azt szeretnénk elérni, hogy tovább erősödjenek ezen intézmények.
A cél, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jövőre, amikora a névadó születésének 350. évfordulóját ünneplik, egyetemmé váljon, illetve, hogy az erdélyi Sapientia Egyetem a székhelye szerinti ország magánegyetemei között a legjobb tízbe kerüljön. A magyar kormány minden ehhez szükséges támogatást biztosítani kíván – mutatott rá.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte: a külhoni magyar felsőoktatás minél szélesebb körű támogatása a cél, az, hogy minden területen legyen magyar nyelvű oktatás, ahol van kellő számú fiatal. Afelé tolódik a támogatás, hogy a szülőföldön maradást szolgálják – rögzítette.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője arról beszélt, hogy új helyzetet eredményezett a 2023-as felsőoktatási törvény, eszerint azokon a szakokon, ahol nincs anyanyelvi képzés, kötelezően előírták az állami egyetemeken, hogy elkülönített helyeket biztosítsanak a kisebbségek számára. Ez azért is fontos számukra, mert miközben 6,5 százaléknyi magyar él Romániában, az erdélyi magyar közösségen belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 4-4,2 százalék között mozog, és szignifikáns különbség van a sikeres középiskolai érettségit tevő román és magyar diákok száma között. Külön lehetőségként jelölte meg a duális képzést, ha az elkövetkező időszakban a vállalkozói szférát és a felsőoktatást összekapcsolják, az óriási lehetőséget jelent a fiatalok szülőföldön tartására.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kiemelte: az ungvári egyetemet az ukrán állam csak minimális összeggel támogatja, a magyar képzési programot az ösztöndíj-rendszeren keresztül a magyar állam biztosítja.
Üdvözölte a Makovecz Programot, amelynek segítségével hallgatóiknak is lehetőségük van külföldön tanulni. Ezzel a háború miatt főként a női hallgatók tudnak most élni – jegyezte meg. Kitért arra is: a főiskola a saját bázisának megerősítése érdekében kérte a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs bizottságtól az akkreditációt, azaz Magyarországon is bejegyzett intézménynek számítanak. Jelezte, kezdeményezték azt is, hogy a főiskola egyetemmé válhasson.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kiemelte: bár az oktatási rendszerek eltérnek egymástól, nagyon sok magyarországi fiatal legálisan tud elvégezni romániai egyetemeken különböző képzéseket. Ez így már egy szép Kárpát-medencei magyar oktatási tér – fogalmazott. Kijelentette: az oktatás a legfontosabb kollektív jog.
„Nekünk, magyaroknak ez a kulcs a jövőt illetően”
A 2010-es családbarát fordulat óta egyre bővül, mára meghaladta a harmincat azoknak az intézkedéseknek a száma, amelyekkel Magyarország a családokat, a gyermekvállalást segíti – összegezte Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára.
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében Családjaink és nemzetünk jövője címmel megszervezett pódiumbeszélgetésen Koncz Zsófia kiemelte: azért is különleges a magyar családpolitika, mert a nehéz, válságos időszakokban, a világjárvány, energiaválság, háborús helyzet idején, amikor sok országban pont a családokat érintő támogatásokat szűkítették, Magyarország folyamatosan bővítette ezeket az intézkedéseket.
Elmondta: július elsején elindult Európa legnagyobb adócsökkentési programja, amely egymillió családot érint. Ez a családi adókedvezmény megduplázása. 2010 óta munkaalapú társadalom épül, egymillió új munkahely jött létre, és a női foglalkoztatás is 66 százalékról 80-ra növekedett.
Ezt bölcsődeépítési program is segíti, a munka és a család közötti egyensúly megteremtésével. A nagyszülői gyed is kifejezi a megbecsülést a családok és a munkavállalás irányába. A kormány alapvetően arra törekszik, hogy egyre kevésbé legyen anyagi veszteség a családi költségvetés számára a gyermekvállalás – mutatott rá Koncz Zsófia.
„Mi a magyarság és a magyar családok tekintetében nemcsak az anyaországban gondolkozunk, hanem teljes összmagyarságban a Kárpát-medencében, sőt a világ magyarságában. Például az anyasági támogatás a Köldökzsinór program keretében elérhető a határon túl is, de a fiatalok életkezdési támogatása és a babakötvény is. Szerintem nekünk, magyaroknak ez a kulcs a jövőt illetően és az, hogy mindig a családokra összpontosítunk” – hangoztatta az államtitkár.
A családtámogatási rendszernek három fő pillére van – magyarázta –, a családok anyagi támogatása, a munka és a család közötti egyensúly megteremtése, illetve a harmadik nagyon fontos szempont az otthonteremtés – emelte ki.
Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben vezették be csokot, utána a vidéken élőkre is koncentrálva az immár negyedmillió kedvezményezett által igényelt babaváró támogatást, amelyet az államtitkár a családtámogatási intézkedések egyik fő sikertörténetének nevezett.
„És most is azt látjuk, hogy még van, akiket talán külön is meg kellene szólítani az első lakás tekintetében, és ezért vágunk bele az Otthon Start programba. Úgy gondoltuk, hogy még van teendő, tehát nyilván a családokkal a gyermekvállalás tekintetében már nagyon sok támogató intézkedés van, de a lakásszerzés, illetve általános otthon megszerzése tekintetében még szükség van egy külön intézkedésre. (…) A nemzet alapja a család, és a családok jelentik a nemzet jövőjét” – fogalmazott az államtitkár.
A családtámogatási intézkedésekről a megújult csalad.hu portálon lehet bővebb információt szerezni – hangzott el a Professzorok Batthyány Köre és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttműködésének keretében szervezett tusnádfürdői panelbeszélgetésen.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: megnőtt Magyarország elrettentő ereje
A magyar hadsereg stratégiailag elhatározott úton halad, „hatalmas lépéseket tettünk csak az elmúlt néhány évben is”; Magyarország elrettentő ereje a szövetségesi rendszerrel kiegészítve megnőtt – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az erdélyi Tusnádfürdőn pénteken.
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott, Ki békét akar, készüljön a háborúra – Európai haderőnk kilátásai című panelbeszélgetésen Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a magyar kormány már 10 évvel ezelőtt látta, hogy a világ változni fog, ezért már akkor olyan hosszú távú haderőfejlesztési programot indított el, amelynek a végrehajtása ma is tart.
„Az elmúlt négy-öt évben beérett ennek az előregondolkodó munkának a gyümölcse, és kijelenthetjük, hogy mind a szárazföldi erők, mind a légierő tekintetében, mind a különleges képességek tekintetében és kiber- és drónképességek tekintetében eljutottunk a teljes átfegyverzettség állapotába” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy jelenleg a digitalizáció és a meglévő eszközrendszerek harmonizációjával foglalkoznak.
Elmondta mindazonáltal azt is, hogy a haderőfejlesztések során szembe kellett nézni azzal, hogy a magyar fegyveres erők által korábban használt szovjet haditechnika lényegében használhatatlanná vált, és karbantartási hiányosságok is voltak.
„A haderőfejlesztésünk fókusza most a szervezetre és az emberekre koncentrálódik” – jelentette ki, aláhúzva, hogy a hadseregen belül számos szociális intézkedést is meghoztak annak érdekében, hogy javítsák a katonák megbecsültségét, illetve igyekeznek haladni az infrastruktúrafejlesztés terén is.
„A haderőfejlesztésnek akkor van valós hatása, és akkor eredményez hadra fogható, jól felfegyverzett haderőt, ha az összes lényeges elemét egyszerre kezeljük” – fogalmazott.
A tárcavezető példaként említette Németországot, amely az utóbbi időben jelentős katonai fejlesztéseket indított, kiemelve: ezen intézkedések által Németország hadserege lesz nagyon rövid időn belül Európa legnagyobb, legjobban felfegyverzett, kiképzett és sorozott hadereje.
„Ez is azt mutatja, hogy eltökélt készülődés van folyamatban” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a németországi fejlesztésekre „még egy-két évvel ezelőtt is egészen más reakciókat hallottunk volna”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta azt is, hogy a jelenlegi globális helyzetben rendkívüli józanságra és higgadtságra és átgondoltságra van szükség Magyarországon, illetve az Európai Unióban és a NATO-ban, és figyelmeztetett egy kibontakozóban lévő, „nagy európai háború felé való haladásra”.
„Fel van festve a Jó és a Rossz, látjuk, hogy van egy nagy Rossz, és az ellen szinte erkölcsi kötelesség az egyenként való felsorakozás (…); megvannak a politikai rendszerek is és az ehhez kapcsolódó propagandisztikus eszközök is” – fogalmazott a miniszter, aki egyúttal hangsúlyozta: ettől az állásponttól csak Magyarország és az Egyesült Államok tér el.
Rámutatott arra, hogy e két ország a most zajló háborúban azt az álláspontot képviseli, hogy csakis a tárgyalásos út, a béketárgyalás és a tűzszünet lehet a megoldás.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: a helyzet alakulásában nagy szerepe van az érintett államokban rendezett választásoknak is.
„Mi is készülünk egy ilyenre; nagyon fontos, hogy ebben egy békepárti, higgadt, nyugodt és komoly tapasztalattal rendelkező erő álljon az ország élén” – szögezte le.
A tárcavezető elmondta, hogy a védelmi kérdésekről szóló EU-találkozókon, valamint a NATO-tagországok egyeztetésein gyakran tanúja olyan vitáknak és megbeszéléseknek, amelyek döntően nem egy európai hadsereg felállításáról, sem elsősorban az európai elrettentő képességek erősítéséről szólnak, hanem még mindig arról, hogy az ezek erősítéséhez vezető út Ukrajna felfegyverzése, beleértve az ukrán hadseregnek a reménybeli béke utáni fegyverben tartását is.
„Sokkal megnyugtatóbb lenne, ha ez már mögöttünk lenne, és az európai államok, így Magyarország is arra koncentrálhatna, hogy a saját erejét olyan állapotba hozza, hogy az megfelelő elrettentő erőt képezzen, a szövetségi rendszerrel kiegészítve” – szögezte le, hozzátéve: „az elrettentő erő nem falra rajzolt marketingszöveg; építése mindannyiunk feladata”.
Szili Katalin: szükség van a parlamenti képviseletre
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2025. július 25., péntek (MTI) – A nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényestéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál – hangoztatta Szili Katalin Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pénteki rendezvényén.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint az is alapvető elvárás lenne, hogy az őshonos nemzeti közösségeket az érintett államok alkotmányában is államalkotó tényezőként ismerjék el. Megjegyezte: Magyarország szomszédai közül egyedül Szerbiában élveznek ilyen fokú védelmet a magyar és más nemzeti közösségek, míg az EU-tag Romániában vagy Szlovákiában nem.
„Azt szokták mondani, ha valaki nem ül ott az étkezőasztalnál, könnyen a menüre kerülhet. Mi nem szeretnénk a menüsoron szerepelni. Nyilvánvaló, hogy szükség van arra, hogy az etnikai pártok, azok a pártok, amelyek a közösséget képviselik, bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál, mert ez lehetőséget biztosít számukra, hogy a saját érdekeiket is képviselni tudják” – fogalmazott Szili Katalin.
Megjegyezte: a kisebbségi jogérvényesítés szükséges, de nem elégséges feltétele a parlamenti képviselet.
Ebben az „eszköztárban” fontos a jogszabályi háttér is és közösség egységessége is.
A jogi háttérről elmondta: erre is Szerbia a jó példa, ahol a Vajdasági Autonóm Tartományban valamennyi őshonos nemzeti kisebbségnek megvan a saját nemzeti tanácsa.
„Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen az, hogy a közösségnek milyen jogokat biztosítunk, abban benne van az is, hogy van-e lehetőségük a saját dolgaikról saját maguk dönteni. Például a Magyar Nemzeti Tanács oktatási, kulturális, médiafinanszírozási kérdésekben önállóan dönt, ráadásul sikerült a részarányos foglalkoztatást is elérni” – sorolta a miniszterelnöki főtanácsadó.
A kisebbségi jogok érvényesítésének harmadik eszközeként említett közösségi összefogásra Szili Katalin negatív példaként hozta fel a felvidéki magyarság esetét.
„Szlovákiában 8,5 százalék a magyarság lakosságaránya, de a 2021-es népszámlálás során is, amikor ott egy sajátságos metodika volt – az elsődleges és másodlagos állampolgárság meghatározása – 460 ezer volt a magyar, de az 5 százalékos küszöböt nem tudta elérni a magyarság. Ez pontosan amiatt van, hogy nem tudtunk összefogni, felismerni, hogy a parlamenti képviselet szükséges, bár nem elégséges feltétele annak, hogy a nemzeti kisebbségek jogait biztosítani lehessen. Nem csak az anyaországtól függ az, hogy mi történik” – fogalmazott Szili Katalin.
Kitért arra is, hogy az Európai Uniót csak a nemi, faji, vallási kisebbségek védelme érdekli, az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel pedig nem hajlandó foglalkozni.
„Mi akkor, amikor a határon túli magyar közösségeinkért küzdünk, nemcsak értük küzdünk, hanem Európa azon 50 millió emberéért, akik nemzeti kisebbségi közösségben élnek, bárhol Európában. Tehát teljesen mindegy, hogy hol, akik őshonos nemzeti közösségként saját szülőföldjükön élnek, ő értük is küzdünk. Tehát ez nem kifejezetten magyar kérdés, ez egy európai kérdés” – mutatott rá a miniszterelnöki főtanácsadó.
Külhoni magyar vezetők: további együttműködés szükséges
A magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezek vezetői pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
A hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a közösségépítés a legfontosabb feladat, amelyet a nagyintézmények mellett a szórvány- és diaszpóra intézményei és a legkisebb helyi közösségek szintjén is próbáltak megvalósítani.
Közölte: eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást. „Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik” – húzta alá.
A 2026-os magyarországi parlamenti választásokról azt mondta: „ez az ország, a nemzet jövőjéről fog szólni, háború és béke, veszély és biztonság, nemzetközi vagy nemzeti kormány között kell választani. Minden, ami az egységes nemzetpolitikát gyengíti, az elvetendő, és ami erősíti, az támogatandó” – jelentette ki, kérve a külhoni magyar szervezetek támogatását.
A Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár vezette beszélgetésen a külhoni magyar szervezetek képviselői ismertették közösségeik helyzetét. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, a román kormány miniszterelnök-helyettese közölte: a szövetség megkapta az erdélyi magyaroktól az elmúlt 20 év legjobb támogatását, erős a jelenléte a bukaresti parlamentben. Az „erdélyi magyarság ázsiója” a legmagasabb pontra májusban jutott, amikor összefogott a magyarellenes erőkkel szemben, és ennek is köszönhető, hogy Nicusor Dan lett Románia elnöke.
Kijelentette: az erdélyi magyarság „soha nem volt ennyire erős”, hiszen képviselője lett a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, és ezzel „évtizedes falat bontott le”. Beszélt a gazdasági kihívásokról, közölve: Románia kétszer menekült meg a csődhelyzettől, attól, hogy a nemzetközi hitelintézetek leminősítsék.
Kitért a Fidesz-KDNP-vel való stratégiai partnerségre, amely barátsággá vált, az „újonnan” barátkozni akaróknak pedig azt üzente: a barátságot csak munkával és korrekt hozzáállással lehet megszerezni.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke felidézte: az elmúlt fél évben kétszer is majdnem olyan államelnöke lett Romániának, aki a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett, valamint a magyarellenes erők jelenléte háromszoros lett a bukaresti parlamentben. Pozitívumnak nevezte, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne.
Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke szerint a felvidéki politikum feladata, küldetése a felvidéki magyar közélet talpra állítása, hogy „ne legyen többé magyar magyarnak farkasa”.
Van felvidéki jövőkép, és ezt 13 pontban foglalták össze – mondta. Ez szól a nemzeti kisebbségek jogállásáról, a magyar oktatással kapcsolatban alkotmányos garanciák szükségességéről, valamint szorgalmazza a szlovák választási rendszer olyan értelmű átalakítását, hogy vegye figyelembe a nemzetiségi pártok igényeit – mondta.
A jövő feladatának nevezte, hogy a 2027-es parlamenti választásokon a felvidéki magyarság képviselete visszatérjen a szlovákiai belpolitika „A ligájába”.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar-szerb viszony jó, nem szabad hátra dőlni. „Akármilyen jó is a viszony, a szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szüksége, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek” – húzta alá.
Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról és a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke közölte: az ukrajnai háború nyomán a korábban oligarchák uralta rendszer helyett egy egyfajta neofeudális rendszer alakult ki, amelyben a köznép jogai rendkívül korlátozottak. Kijelentette: az ország elnéptelenedik, ipara leépül, az állami intézmények degradálódnak.
A magyarság elleni támadások nem újkeletűek, az ukrán sajtóban több mint tíz éve magyarellenes propaganda folyik – jelentette ki. „Ilyen helyzetben a kárpátaljai magyarság fő célja a túlélés” – húzta alá, a helytállás jelének tartva, hogy egyetlen magyar iskola, intézmény sem zárt be. Megköszönte a magyar kormány támogatását, és kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül „megmaradni a szülőföldön embernek, kereszténynek és magyarnak”.
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke „nagy győzelemként” értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen. Elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást, sikerült fenntartani a politikai stabilitást és csatlakozni a Schengen-övezethez. A nemzetstratégiai jelentőségű Eszék-Budapest autópálya is „testközelben van” – mondta.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: a szervezet két új országgal – Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina – bővült, így már 20 tagot számlál.
Hankó Balázs bejelentette, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre. A kulturális és innovációs miniszter a „Kulturális sokszínűség és megmaradás” című kerekasztalbeszélgetésen kiemelte az együttműködésnek azt a pontját, amely elismeri, hogy a két országban élő nemzeti kisebbségek a társadalom szerves részét képezik és kulturális támogatásukat minden eszközzel meg kell valósítani. A miniszter szerint egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely „a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja és a mindennapok részévé teszi”. A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik.
Demeter András, a román Kulturális Minisztérium tárcavezetője hangsúlyozta, hogy a kultúra nem az intézményekben születik, az állam csak keretet adhat és eszközökkel járulhat hozzá a kultúrához. Hozzátette: az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják majd alá.
Azt mondta, a kultúra a Kárpát-medencében – akarva akaratlanul – összeköt bennünket. Ahhoz, hogy az Európai Unión belül jobban hallasuk a hangunkat, a régióban jobban egymásra kell találnunk és, ha ez a „közös hangzás megerősödik” könnyebb lesz a nagyobb földrajzi távlatokban jelentkező problémákat is megoldani.
Hankó Balázs úgy vélte, könnyebb együttműködni Közép-Európában, mint Nyugat-Európában, mert itt még a mindennapokban „két lábbal állnak a földön az emberek”. Az egymás iránti kulturális tisztelet az együttélés és a közös történelem formálódása miatt ebben a régióban megvan – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy nemsokára kezdetét veszi a magyar-szerb kulturális évad, amely megmutatja, hogy a két országnak a népi kultúrában milyen sok közös pontja van. A miniszter szerint ez a sok közös vonás tud valamilyen módon egyfajta újra rendezési szempont lenni a Közép-Európában élő nemzetek között, és ezáltal az alapkérdésekben egymás felé kölcsönös tisztelettel lehet fordulni.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke is az összefogás jelentőséget hangsúlyozta. Mint mondta, rossz értelemben nem egymással kell foglalkozni, hanem össze kell tartani és segíteni kell egymásnak abban, hogy megértsük egymás élethelyzetét.
Hankó Balázs szerint fontos, hogy ne védekező pozícióban legyünk, hanem proaktív állaspontot képviseljünk és ezt a kulturális finanszírozással lehet biztosítani. Magyarország az uniós átlag dupláját fordítja a kultúra finanszírozására és – tudatosan – minden egyes kulturális támogatás és pályázat határok nélküli, a teljes nemzetre fókuszál. „Ezzel erősítjük és tesszük vonzóbbá a magyar kultúrát” – hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető szerint minden esetben a közösségeket kell támogatni, és „azt a fajta szabadságot kell tudni biztosítani, amely az ott élő közösségek kiteljesedését szolgálja”. A miniszter példaként említette a Múzeumok Éjszakáját, amely teljes Kárpát-medencei programmá vált, és amelyen egy éjszaka alatt 337 ezren vettek részt.
Hankó Balázs hangsúlyozta az oktatás fontosságát is, amelyen keresztül a mindennapok részévé válik a kultúra. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) immár 25. évét ünnepli és a magyar egyetemi hálózat része. Úgy vélte, hogy az oktatás attól válik magyarrá, ha „az identitása, a szíve és a lelke magyar”. A tárcavezető rámutatott arra, hogy a külhoni egyetemek vonatkozásában a nyitott és új ösztöndíjrendszer egyre szélesebb kört biztosít az intézményeknek. A magyar identitás megerősítése érdekében a következő időszakban céljuk 40 százalékkal megemelni a külhoni ösztöndíjak számát, valamint megduplázni a külhoni ösztöndíjak finanszírozását.
Demeter András egyetértett abban, hogy a kulturális örökséget úgy tudják a legjobban megvédeni, ha népszerűsítik. A kultúra az életünk szerves része, az ember pedig a mindennapi életében csak értékek mentén tud létezni.
