Az Európai Unió tagországainak vezetői Dánia fővárosában tartották kétnapos informális tanácskozásukat, itt válaszolt a magyar miniszterelnök is a sajtó kérdéseire. Leszögezte, hogy Magyarország nem vesz részt olyan döntésben, ami a lefoglalt orosz pénzügyi eszközök elvételére vonatkozik, illetve azt is elmondta, milyen megállapodásra kellene törekedni Oroszországgal és miért „eszkalációs megbeszélés” zajlott Horvátországgal.
Orbán Viktor szerint az uniós országvezetők többsége továbbra is egy háborús tervet támogat, melynek a lényege szerinte, hogy egy olyan háborúban „égetik az uniós pénzt, az ukránok még az embereket is”, amelynek a magyar kormány álláspontja szerint a fronton nincs megoldása. A mostani többségi uniós narratíva szerint Ukrajna támogatását addig kell folytatni, amíg az oroszok össze nem omlanak. Két gyenge pontja van a miniszterelnök szerint ennek a tervnek azon túl, hogy az csupán egy hipotézis, hogy mi tovább bírjuk, mint az oroszok:
- milyen hosszú lesz a háború és meddig fog tartani?
- mennyibe fog ez kerülni Európának?
Ezekre a kérdésekre nincs válasz, de közben pénz kellene az EU-ban a fejlesztésekre és a modernizációra, ami nincs, hiszen „elégetik” az országok Ukrajnában. Ezzel Orbán Viktor szerint csak az amerikaiak járnak jól, mert „mi odaadjuk a pénzt, ők meg ide a fegyvert”.
A magyar kormány szerint csak diplomáciai megoldása van ennek a háborúnak, tárgyalni kell, de nem „Amerika kisöccseként”, hanem önállóan, EU-ként, saját agendával. „Ez most egy kisebbségi terv” – jegyezte meg.
Később szóba került Orbán Viktornak a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott éles nyilatkozatváltása, amelynek kapcsán az unión belüli feszültségekről a kormányfő kijelentette: „Ez egy idegharc, de a magyarok nem akarnak háborúba menni, se fegyvert, se katonát, se pénzt nem akarunk küldeni, helyette
meg akarunk állapodni az oroszokkal nemcsak Ukrajnáról, hanem egy átfogó európai biztonsági építményről, mi ebben vagyunk érdekeltek”.
Kifejtette, hogy bár a svéd miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarországot nyomás alá kell helyezni, de nem érti, hogy miért.
„Ők akarnak valamit, mi nem. Jogunk van megakadályozni. A magyarok nem akarnak egy integrációs formában lenni az ukránokkal, sem az unióban, sem a NATO-ban. Azt akarják, hogy támogassuk, segítsük őket, a hogy tudjuk, de
a magyarok sorsát nem kell összekötni az ukránokéval, akik háborúban élnek, azt sem tudjuk, hol vannak a keleti határaik, elvesztették a területük ötödét.
Egy ilyen összekötés nekünk nem jó, ezzel mi csak veszítünk” – szögezte le. Úgy látja, hogy az ukránoknak az a céljuk, hogy Magyarországot, Európát és Amerikát is belevigyék a háborúba, mert egyedül nem tudják megnyerni, azonban ez ellentétes a magyar érdekekkel.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az uniós vezetők mostani megbeszéléseinek volt értelme, nagyon sok gondolat került elő, de döntéshozatalra majd október végén kerülne sor egy miniszterelnöki plenáris ülésen, most inkább csak a politikai döntések előkészítése zajlott. Elmondása szerint az ő gondolatait nem igazán fontolták meg, a többség van győződve arról, hogy igaza van. „Háborús tervük van arra, hogyan kell legyőzni Oroszországot. Ők nem álltak orosz megszállás alatt. Mi tudjuk, milyen az, de ők nem voltak, ezért nagy étvágyuk van, hogy a fronton legyőzzék az oroszokat. Távoliak az álláspontok” – összegzett.
Arra a kérdésre, hogy a kormány fél-e Oroszországtól, azt válaszolta, hogy Magyarország az EU-hoz és a NATO-hoz tartozik, ezek erősebbek, mint Oroszország, ezért nem félnek a magyarok Moszkvától.
„Nem vesszük el más pénzét”
A belga miniszterelnök prezentációt tartott a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök Ukrajna megsegítésére való felhasználásáról. Erről is kérdezték a riporterek Orbán Viktort, aki kijelentette: az a kérdés, hogy kinek a pénzéről van szó.
„Ha másé, akkor nem engedjük felhasználni, mert az a pénz nem a mi pénzünk, nem vagyunk tolvajok. Magyarország nem vesz részt olyan döntésben, ami elveszi más pénzét. Azt mondják, szükség van közös felelősségvállalásra, de mi akkor sem fogjuk elvenni más pénzét, ebben nem veszünk részt, nem vállalunk felelősséget ezért” – hangsúlyozta.
A találkozón széles körű támogatást élvezett az a terv, hogy a Nyugaton befagyasztott orosz vagyont használják fel az Ukrajnának nyújtandó mintegy 140 milliárd eurós hitel biztosítására.
Kiderült még a kormányfő válaszaiból, hogy az előkészítés bár zajlik, még nincs olyan szinten, hogy egy magas szintű ukrán-magyar találkozó létrejöhessen.
Orbán Viktor megbeszélést folytatott a kőolajszállításról a horvát kormányfővel, amit „eszkalációs megbeszélésnek” nevezett.
„Ez nem jó, felszaladtak a pulzusok, pedig mindig baráti országok voltunk, Horvátország a magyarok szívében egy sajátos helyen van, 800 év közös történelem… Vannak viták, ezeket meg kell oldani, de nem szabad eszkalálni a konfliktust, ezért abban maradtunk, hogy hűtsük a kedélyeket” – fogalmazott.
Megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy megérdemli-e Donald Trump a Nobel-békedíjat, amire azt válaszolta, hogy „természetesen”.
