Forrás: MTI | 2015. 03. 20. 14:20:56
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam-, illetve kormányfői tanácskozásának végeztével nyilatkozott.
Magyar szempontból az energia ára a legfontosabb – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam-, illetve kormányfői brüsszeli tanácskozásának végeztével pénteken.
Az EU-csúcs kezdete után, csütörtök este jelentették be: az állam-, illetve kormányfők kivétel nélkül elkötelezték magukat az energiaunió megteremtése mellett. A hatékony energiaunió alapvetően javíthatja az energiaellátás helyzetét Európában, olcsó, biztosított és fenntartható energiaellátást garantálva a tagországok, a vállalatok és az állampolgárok számára egyaránt.
Ezzel kapcsolatban fontos szempontként emelte ki Orbán Viktor, hogy a dokumentum garantálja: továbbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét. „Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el” – húzta alá a miniszterelnök.
Brüsszel, 2015. március 20. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójának második napi ülésnapján 2015. március 20-án. MTI Fotó: Mininiszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
A kormányfő a dokumentumról elmondta, hogy az csak a kereteket állítja fel, a konkrét jogszabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a miniszterelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány-, illetve államfők kezében hagyja az ellenőrzést.
A miniszterelnök a paksi bővítéssel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtőanyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, hogy elfogadható, de hagyott magának mozgásteret. Mint mondta: ami Finnországnak jó, az Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdekkel, Magyarország számára is elfogadható – utalva arra, hogy a finn Fennovoima is orosz atomerőművet épít, orosz fűtőanyag-ellátással, amelyet Brüsszel egy évvel korábban jóvá is hagyott.
A napirend másik kiemelt pontjával, az unió keleti szomszédságának kérdésével összefüggésben a miniszterelnök elmondta, jó lépésnek tartja, hogy az Európai Tanács összekötötte az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval.
A kormányfő szerint ez „jogiasítja”, ésszerűbbé teszi a vitát, kikapcsol bizonyos történelmi reflexeket, nemzeti érdekeket, a szankciók sorsa körüli vita pedig egy ideológiai, geopolitikai vita helyett egy konkrét szerződés végrehajtásához kötődik. „Ha a végrehajtás jól halad, akkor a szankciókat lehet csökkenteni, ha azonban ez nem történik meg, akkor lehet súlyosbítani” – magyarázta a miniszterelnök.
A kormányfő ugyanakkor kitért arra is, hogy a zárónyilatkozat szövege azt nem tisztázza, hogy mi van akkor, ha Kijevnek nem sikerül teljesítenie azokat a feladatokat, amelyeket a megállapodások értelmében az év végéig meg kell tennie.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók és folyamatok terén, az a „kegyetlen” IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, „felveti a szociális ellehetetlenülés problémáját”, s Magyarország könnyedén válhat akaratlanul is ennek elszenvedőjévé. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy folyamatos az egyeztetés a parlamenti pártokkal, hogy mi legyen akkor, ha Ukrajnából tömegek indulnak meg Nyugat felé jobb szociális körülmények vagy a túlélés érdekében. „Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülnie arra is, hogy az ukrán gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nem csak sikerrel járhat, hanem kudarccal is” – foglalt állást Orbán Viktor.
Az Európa szomszédságában kiéleződött konfliktushelyzetekről és a megnövekedett terrorfenyegetettségről is tanácskoztak pénteken az EU-országok állam-, illetve kormányfői.
A találkozót záró sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy Líbiában nyugtalanító mértékben megnövekedett az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenléte. Az észak-afrikai ország „Európára nyíló határnak” számít, és ha az ottani problémákat nem sikerül megoldani, akkor Európa „bajban lesz” – vélekedett.
Donald Tusk, az EU-országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács lengyel elnöke azt hangsúlyozta a találkozót záró sajtótájékoztatón, hogy az észak-afrikai biztonsági helyzet problémái nem oldhatók meg rövid távon.
Egy külön tanácskozáson Iránról, az iszlám köztársaság atomprogramjáról, illetve az arról folytatott tárgyalások állásáról egyeztetett Brüsszelben Angela Merkel, Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Merkel az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a nemzetközi közösség képviselőiben megvan ugyan a politikai akarat a Teheránnal való megállapodásra, de ahhoz iráni szavahihetőségre van szükség.
Emellett hajnalba nyúlóan külön egyeztetés volt Brüsszelben a görög hitelválságról is. Ezen Merkel, Hollande, Tusk, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Jeroen Dijsselbloem, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke, valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke igyekezett dűlőre jutni Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel. Merkel bejelentette: Görögország péntek hajnalban ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a neki szánt pénzügyi mentőcsomag feltételének tekintett intézkedések megvalósítását, és az elkövetkező napokban eurózónabeli partnerei elé terjeszti reformelképzeléseinek teljes, részleteket is tartalmazó listáját.
