A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlamenti ősz. Szónoklatára az ellenzéki képviselők reagálnak, majd Orbán Viktort megilleti a viszonválasz joga. Tartson velünk az ősz első szócsatáján.
Kormányfői napirend előtti felszólalással kezdődik a parlamenti ősz – a közelmúltban elhunyt parlamenti képviselők tiszteletére tartott gyászszünet után –, az időszakban várható munka részleteiről korábbi cikkünkben itt írtunk.
Orbán Viktor „jelentést tett”, és jelezte, elemezni fogja a várható időszak eseményeit is.
Atlétikai vb
Elsőként az atlétikai vb sikeres lebonyolításáról beszélt.
„Mintegy kétszáz országból fogadtunk vendégeket, egymilliárd országból látták a közvetítéseket, 400 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk” – sorolta a számok nyelvén.
Energiagazdaság
Ezt követően beszámolt a török, az azeri és a katari energiaszerződésekről, „miután Európa úgy döntött, hogy leválasztja magát az orosz energiahordozókról”. Szerinte Magyarországnak most nincs elegendő ereje arra, hogy Európa rossz döntését megakadályozza.
„Az egész világ versenyt fut a katari földgázért, Magyarország is benevezett ebbe a versenybe, őfelsége látogatása nagyot növelt az esélyeinken” – húzta alá Orbán Viktor.
Mint kijelentette, közép-ázsiai kapcsolataikat előrelátó módon fejlesztették baráti szintre és csatlakozott Magyarország a türk államok közé 2018-ban.
A kormány szerinte elvégezte a „házi feladatát”, az éves gázfogyasztás 60 százaléka már rendelkezésre áll.
Közölte, hamarosan – az elszámolási viták után – be tudják fogadni a lakossági erőművek által termelt napenergiát is.
Beszélt továbbá „tartalék erőművekről” és Paksról is, szerinte 4-5 évvel „előtte járunk” a terveknek, míg Európa más részein „esztelen zöld” politikát folytatnak.
Hosszan sorolt magyarországi innovációs intézkedéseket. Emlékeztetett, Szerbia stratégiai partnerré vált, és 4000-en jelentkeztek már a honvédségnél, a toborzást folytatják.
Gabonaválság
Szót ejtett arról is, hogy Ukrajnából Magyarország szolidaritási folyosót biztosított a gabonának, de az EU „átverte” Magyarországot azzal, hogy majd továbbviszik Afrikába, ez ugyanis nem történt meg, így a „jó és garantált minőségű” magyar gabona helyére belépett az ukrán, emiatt Lengyelországgal és Szlovákiával Magyarország behozatali tilalmat rendelt el 23 mezőgazdasági termék esetében.
„Arra szólítjuk fel Brüsszelt, hogy álljon ki a közép-európai államok mellett, ne árulja el Magyarországot se” – nyomatékosította.
Szólt Orbán Viktor ezt követően arról, hogy milyen támadások érik a kárpátaljai magyarok jogait akár a himnuszéneklés, akár a nyelvhasználat, akár az oktatáshoz való hozzáférés terén.
Infláció, adósság
A kormányfő szerint a jegybank nem bír megbirkózni az infláció elleni küzdelem feladatával, ezért azt és annak felelősségét a kormány átvette.
„Online árfigyelő rendszert és árakciókat vezettünk be, az év végéig biztosan tíz százalék alatti lesz az infláció.
Ha pedig a kereskedők nem tudják kordában tartani az üzemanyagárakat, akkor újra be fogunk avatkozni.”
A jegybanki adósság rendezésére Orbán Viktor azt javasolta, törvénymódosítással kell kimenteni a Magyar Nemzeti Bankot.
Szerinte azért jó állampapírt venni, mert a magyar államadósság magyar kézbe kerül, 24 százalékban most már a magyar háztartásoknál van az ország államadóssága – fejtegette.
A jövőről: háború, migráció, EU
Orbán Viktor szerint a háború folytatódni fog, több tízezer ember hal meg mindkét oldalon, ezért sürgeti a kormány a vérontás megállítását, tűzszünetet és béketárgyalásokat követel.
A kormány ősszel sem fog senkit „visszaerőszakolni Ukrajnába”, ahogy ezt Kijev szerinte követeli.
Szólt még a migrációs paktumról is, amelyet nyáron programoztak Brüsszelben, de már szeptemberre megbukott, a magyar állam több mint 120 „betörési kísérletet” hiúsított meg a határon.
Nemet mond Brüsszelnek arra a kérésére, hogy tízezrek számára hozzanak létre migránsgettókat.
„A szerződésünkben egyetlen szó sincs migránsok befogadásáról, migránsgettókról, ilyet nem fogadunk el” – mondta.
A kormány szerint nem kvóta kell, hanem kerítés és határőrizet, „a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni” – folytatta.
Európai megoldás szerinte akkor lesz, ha olyanok léphetnek Európa területére, akiknek erre előzetes engedélyük van.
De szerinte nem ez az egyetlen harc Brüsszellel: azt követelik, hogy szüntesse meg az energiatámogatási rendszert, és változtassanak a szigorú médiatulajdonlási szabályokon is.
„Brüsszelnek világosan kell látnia, hogy nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel áll szemben. (…) Nem dönthetik el Brüsszelben, hogy mennyit fizetnek a magyar családok a rezsiért.”
Az EU-nak – beszámolója szerint – a kamatstoppal is gondja van, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor látja, hogy nem maradhat örökké a kamatstop, de „megszorításokról szó sem lehet”, novemberben a nyugdíjasoknak oda kell adni a nekik járó emelést, az államadósságot csökkenteni kell, a vállalati magyar tulajdont növelni kell, a fizetések értékállóságát pedig szavatolni kell.
Orbán Viktor szerint idén hárommilliárd euróval tartozik az EU, ez a pénz „ki is fogja simítani a költségvetést” úgy, ahogyan azt Brüsszel is kívánja.
Leszögezte, nem támogatja a háborúra adott pénzügyi segítséget Ukrajnának abból az alapból, amelyből nem is kapta meg az ország, ami neki járna.
Szerinte ősszel
Magyarország ellenségei (Brüsszeli bürokraták, Soros-birodalom, amerikai demokraták) egyszerre lépnek majd fel követeléseikkel.
Azt is elmondta még, nem engedik be a szexuális propagandát, és nem adják fel az önálló külpolitikát sem, a zsarolás ellenére sem.
„Magyarország nem tartozik a Jawohl!-országok közé” – utalt a brüsszeli követelésekhez való magyar hozzáállásra.
Orbán Viktor kijelentette, a Gyurcsány-korszak világa nem fog visszatérni külföldi tulajdonnal, elvett egyhavi fizetéssel, elvett családtámogatással és magas rezsivel. „Nem kérünk ebből, elég volt ez egyszer is.”
Orbán Viktor szerint Magyarország politikailag elég stabil, gazdaságilag pedig elég erős a munkahelyek, a fizetések és a nyugdíjak megvédésére.
