Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel ismét interjút adott a Kossuth rádiónak, mely során aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről osztotta meg véleményét. A miniszterelnök az interjúban érintette a csütörtöki bombariadókat, a migráció kérdését, az ukrajnai háborút és Magyarország helyzetét az Európai Unióval folytatott viták közepette – az interjú videójátitt meg tudjátok nézni. Az interjúról részletesen au Infostart.hu és a Hirmagazin.eu is beszámolt.
Migráció és biztonság
Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország jelenlegi biztonságát nagyban köszönheti a migráció elutasításának. „Ha beengedtük volna a migránsokat, most nemcsak fenyegetéssel, hanem terrorcselekményekkel kellene szembenézni” – mondta. Szerinte az a döntés, hogy az ország határozottan megvédi határait, és nem engedi a migránsok beáramlását, alapvető fontosságú Magyarország stabilitásához és biztonságához.
Európai Unió és brüsszeli „lázadás”
A miniszterelnök szerint Brüsszelben folytatni kell az ellenállást, amit ő „lázadásnak” nevezett. Hangsúlyozta, hogy bár a nyugati országok hosszú ideig ellenezték a magyar álláspontot, mára egyre inkább közelednek ahhoz. Orbán szerint a magyar megközelítés kezd „mainstream” állásponttá válni, különösen a bevándorlás és a nemzeti érdekek előtérbe helyezése terén.
Bombariadók és a nyugat veszélyei
A csütörtöki bombafenyegetések kapcsán Orbán Viktor rámutatott arra, hogy a migrációval összefüggésbe hozható biztonsági kihívások erősödése miatt különös figyelmet kell fordítani a terrorizmus elhárítására és a rendőrségi készenlét fenntartására. Bár a jelenlegi fenyegetéseket alaptalannak ítélték, a helyzet súlyossága nyilvánvaló.
Háború és szankciók
A miniszterelnök élesen bírálta az Európai Unió szankciós politikáját, amelyet szerinte „Magyarország fizet meg az ukránok érdekében.” Orbán szerint „elég lenne, ha Brüsszel felvenné a telefont és az ukrán elvtársaknak jelezné, hogy vége annak, hogy az európai országok szankciós politikája ennyire ellehetetlenít minket.” Úgy véli, hogy Magyarország különösen nehéz helyzetben van, és tovább kell harcolnia gazdasági érdekei érvényesítéséért.
Magyarország helyzete
Orbán Viktor kijelentette, hogy hazánk meg tudja őrizni függetlenségét és stabilitását a nehézségek ellenére is. „Abba kell hagyni a szerencsétlenkedést, hogy Magyarország a legszegényebb” – utalt az európai gazdasági helyzet kihívásaira.
Összegzés
Az interjú során Orbán Viktor a migráció elutasításától kezdve az ukrajnai háborúig több fontos témát érintett, egyértelművé téve kormányzata politikájának főbb prioritásait. Megerősítette, hogy Magyarország továbbra is határozottan képviseli nemzeti érdekeit, akár Brüsszelben, akár a nemzetközi politikai színtéren.
Orbán Viktor péntek reggel terjedelmesebb interjút adott a Kossuth rádiónak.
Az interjú részletesen:
Hosszú interjút adott péntek reggel a miniszterelnök, a Kossuth rádiónak idén másodszor. Hosszan beszélt a csütörtöki bombariadóról, szerinte a kulcs, hogy nem engedett be a kormány migránsokat az országba. A „satupofák közé kerülő” Brüsszelben szerinte továbbra is „lázadni kell”, bár a nyugati világ egészében most már a magyar álláspont a „mainstream”. Orbán Viktor szerint annyi kell most a háborúval kapcsolatban, hogy a Brüsszel felveszi a telefont, és jelzi „az ukrán elvtársaknak”, hogy nem babrálhatnak ki azokkal, akik az ő érdekeiket szolgáló szankciók árát megfizetik. Abba kell szerinte hagyni azt a „szerencsétlenkedést”, hogy Magyarország a legszegényebb.
A bombariadóról
Elsőként a csütörtöki, több száz iskolát érintett bombariadóról beszélt.
„Dolgozik a Belügyminisztérium, nyomozati munkát végeznek. Magam is bizonytalan vagyok ennek a kimenetelét érintően. Nem a rendőrök elszántságát illetően vagyok bizonytalan, mert az állam a helyén van. A rendőrség jól vizsgázott, elég hamar úrrá lettünk a fenyegetéssel járó káoszon” – mondta.
A gond szerinte az, hogy más országokat is ért ilyen fenyegetés, oda pedig „nem ér el a kezünk, eljöhet ez az idő is”.
Megnyugtatott mindenkit, hogy az élet visszatért a normális kerékvágásba, de arra fel kell készülni, hogy „egy bolond százat csinál”, lehetnek olyan esetek, amikor egy-egy „jópofa diák vagy mérges szülő” kedvet kap hasonló fenyegetéshez.
Megjegyezte még, hogy a bombariadót egy tudomásul vétellel el lehetne intézni, de manapság Nyugat-Európában hetente vannak terrorcselekmények, nem is csak fenyegetések.
„A tanulság mindig ugyanaz:
ha migránsokat beengedtünk volna, nem fenyegetések, terrorcselekmények lennének Magyarországon”
– mondta még.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt: az észlelési képességet kell megerősíteni, minden információnak gyorsan kell eljutnia az „idegközpontba”.
Donald Trump
Ezt követően a beiktatott amerikai elnökről beszélt.
Az első, amit tenni kell, a „koccintás”, és annak rögzítése, hogy a mostani intézkedések Washingtonban már ismerősek Magyarországon az elmúlt évekből.
„Az elszigetelni próbált Magyarország immáron nem elszigetelt, hanem mi vagyunk a főáram, visszatértünk a főutcára. Amit mi csinálunk, az a többségi álláspont” – jelentette ki.
De annak ellenére, hogy „mi vagyunk az új többség”, a „mainstream”, „lázadni kell” Brüsszelben.
Jelezte, az alaptörvényből még hiányzik, hogy két nem van, a férfi és a nő, tehát „van még tennivaló”.
Brüsszel
Orbán Viktor szerint nem fogadható el, hogy uniós pénzből támogassanak politikai erőket, sem a magyar kormánypártok, sem az ellenzéki pártok „nem szorulnak rá” erre.
Szerinte Brüsszel ma már „szendvicsben van” Amerika és Közép-Európa részéről, Csehországban és Ausztriában épp olyan változás történik, amelynek köszönhetően „satupofák közé” kerül Brüsszel.
Amerikában és Magyarországon van egy hasonló kérdés: liberális bábkormány vagy nemzeti kormány vezeti-e az országot.
Ukrajnai háború – energia, árak
Beszélt arról is, hogy Ukrajna elzárta a gázcsapot, és a Török Áramlat déli gázvezetéket pedig veszély fenyegeti.
„Ukrajna ki akar velünk babrálni – a népnyelvnek vannak erősebb kifejezései is -, de akkor járunk el helyesen, ha egységfrontban vagyunk a szerbekkel” – szögezte le.
Megerősítette, a délről érkező gázból most Szlovákiának is jutni fog, „stratégiai tudás a politikai vezetőknél van”, nem pedig a szakembereknél.
Mindez beleilleszkedik egy szankciós rendszerbe; amit „Ukrajna csinál”, amiatt felmennek az árak, ha nem „babrálnának ki velünk”, a benzinkutakon sem mennek fel az árak Orbán Viktor szerint.
Ugyan nem vétózta meg a szankciós rendszert, mert az európai egység fontos érték, de az EU elvesztett 7500 milliárd forintnyi eurót a szankciók miatt, ez több, mint amit a magyar emberek egy évben adóként befizetnek, de az nem mehet bármeddig, hogy a szankciókon bármeddig ekkora veszteség keletkezzen.
Ukrajna most szerinte „beletüsszent a nullás lisztbe”, ez pedig nem fog menni, ezért „azt kértem az uniós kollégákkal, hogy értsék meg ezt, és segítsenek, ez nem Ukrajna kérdése, hanem Európa, Közép-Európa kérdése”.
Azt is követeli, hogy
ne támadják a déli irányból érkező gáz útvonalát, valamint hogy ne ismételjék meg ugyanezt az olajjal.
Orbán Viktor szerint annyi kell most, hogy a Brüsszel felveszi a telefont, és jelzi „az ukrán elvtársaknak”, hogy nem babrálhatnak ki azokkal, akik az ő érdekeiket szolgáló szankciók árát megfizetik.
„Erről szól most egy nyugodt, higgadt, kiegyensúlyozott párbeszéd Brüsszel és Budapest között” – tette hozzá.
A magyar gazdaság
A szankciók pedig, ha folytatódnak, akkor Brüsszelben „leszakad az ég”, ezért a szankciókat le kell állítani, de ez elvezet egy másik kérdéshez: mit kell csinálnia a nemzeti kormányoknak?
„Legyen mindenkinek a fejében, hogy a magyar emberek energiája előrébb vinnének minket a szankciók nélkül. Tartom továbbra is, hogy 2025 egy fantasztikus évünk lesz, amilyen régen volt” – fejtegette a miniszterelnök, ennek egyik lába a béremelkedés lesz, illetve egyes 2024 végi számok:
- 800-900 ezer ember megkapja az állampapírkamatot, „izmos középosztályunk van”, 3,2 millió embert érint ez a 800-900 ezer családon keresztül, és ez csak az összes pénzügyi megtakarítás 12 százaléka, vagyis 9000 milliárd forintnyi megtakarítás van a magyar embereknél, ami az EU-ban a 13. helyre sorolja az országot
- külföldi utazások: decemberben 544 ezren elmentek szálláshelyekre, 212 ezer ember repült (Bali, Tenerife, Nizza, Dubaj célállomások), autóval kiment az országból 418 ezer magyar rendszámú jármű, ezért „hagyjuk abba ezt a szerencsétlenkedést, hogy Magyarország a legszegényebb”.
„Tegyük félre az ellenzék károgását, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint. Megyünk fölfelé 2026-ra” – tette hozzá Orbán Viktor.
Vasárnap látható lesz egy film Orbán Viktor Youtube-csatornáján, aminek az lesz az üzenete, hogy „ne rezeljetek be”. A Covid-válság óta eltelt éveket dolgozza fel. „A tanulság az, hogy ha összefogunk, sokkal több mindenre leszünk képesek” – zárta gondolatait.
