forrás: MTI
Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ lezárásáról – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak, távozóban a pénteken virradóra véget ért csúcstalálkozóról.
A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték – mondta.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Robert Fico szlovák (b3), Bohuslav Sobotka cseh (j4) és Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök (j2) az Európai Tanács ülése előtt tartott V4-es kormányfői egyeztetésen Brüsszelben 2015. október 15-én. Orbán Viktor mellett Várhelyi Olivér nagykövet, Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének helyettes vezetője (b2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. Közölte: ezt nem tudták elérni, „továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét”. Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés.
Pénteken dől el a határzár sorsa
Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a kormányfő közölte: péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel kora délután megvitatják a helyzetet és meghozzák a szükséges döntéseket.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy rendészeti és határőrizeti szempontból minden feltétel megvan a horvát határzárhoz, azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb-magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt annyiban előrébb is állnak, hogy az ülés előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait – idézte fel.
A visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfői közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a migrációs válság hatékony kezelése érdekében az EU-nak egységesnek kell mutatkoznia és képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a fontos intézkedéseket.
„Hirtelen fölélénkültek” a miniszterelnökök
Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor „hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök”, amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó. Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését – amely egy indítvány, hogy jogszabály legyen majd belőle – már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja – mondta. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az „elfogadható Magyarország számára”.
Pénzre van még szükség
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón elnöklő Donald Tusk az értekezlet után azt hangoztatta, olyan döntések születtek, amelyek hozzájárulnak az unió külső határainak biztosításához. Elmondta, hogy döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató „integrált határellenőrzés” létrehozásáról. Kifejtette, hogy a közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint „proaktívabb” módon vegyen részt a határok védelmében. A tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) állományát, hogy a „forró pontoknak (hot spot)” számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia államfő (b-j) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán 2015. október 15-én. (MTI/AP/Martin Meissner)
Az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetről Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke azt mondta: két célt szolgál; egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, akik viszont Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását; a bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét.
Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be. Tudatta, hogy a miniszteri tanács luxemburgi elnökségét arra kéri az Európai Tanács, hogy ezt a problémát a következő hetekben orvosolja.
Támogatnák Törökországot
Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően megerősítette, hogy az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását. Hozzátette, hogy döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség.
