A Várkert bazárban tartotta 25. évértékelőjét a miniszterelnök, Fidesz-elnök Orbán Viktor, aki megköszönte a lemondást a köztársasági elnöknek. Víziója szerint mindannyiunk életében hamarosan megjelennek az energiatároló eszközök, a parlament tavaszi ülésszaka pedig Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjával kezdődik. A nyári EP-választási kampány fő témájával kapcsolatban megjegyezte: vattacukorral ültek ki a napra, és csodálkoznak, hogy jönnek a darazsak. Több szóviccet is elsütött.
Huszonötödik évértékelőjére gyűlt össze a Fidesz vezetése, a kormányelit és a miniszterelnökhöz közeli értelmiség krémje a budapesti Várkert bazárban.
Évértékelő – teljes beszéd – videó
„A 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul. Köztársasági elnök asszonyunk benyújtotta lemondását az Országgyűlésnek. Olyan ez, mint egy rémálom, mindannyiunkat megvisel” – kezdett bele szavaiba, majd hosszan méltatta Novák Katalint, aki „oda való” volt a köztársasági elnöki tisztségbe.
Szerinte távozása helyes volt, de „nagy veszteség Magyarország számára”.
Ezt követően felidézte az elnöki kegyelem ügyét, hozzáfűzve azt is, hogy Novák Katalin kegyelmi döntését a többség nem fogadta el.
„A lemondás indoklásából tudjuk, hogy a nemzeti egységet az ő döntése bontotta meg, azt ő helyreállítani már nem tudta. A kibillent egyensúlyt helyreállítani, a család- és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újraegyesíteni csak új elnök hivatalba lépésével lehet” – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd ugyanígy részletesen elmagyarázta Varga Judit szükségszerű lemondásának körülményeit. „Jó emberek is hoznak rossz döntéseket” – fűzte hozzá. „A kormányra vár a feladat, hogy az erkölcsi rendet helyreállítsa, a kialakult helyzetet jogilag is orvosolja” – utalt ezzel a korábban bejelentett alkotmánymódosításra.
Novák Katalin lemondását „zaklatott szívvel megköszönte”.
Szerinte a távozó két asszonyban több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve.
„Ha már beütött a baj, annyi hasznunk legyen, hogy tanulunk belőle. A szemünk előtt lezajló dráma arra emlékeztet, hogy milyen kockázatokkal kell szembenéznünk nap, mint nap” – folytatta a miniszterelnök.
A politikai küzdelmet ezután bokszmeccshez hasonlította, amelyben jobb adni, mint kapni, de ehhez nagy alázat szükséges, és „egyedül sohasem lehetsz elég okos, nincs védett hely”.
Szerinte a jobboldal is dühös a kegyelmi ügyben, mivel „ki nem kényszerített hibáról van szó”. A lemondás viszont szerinte elégtétel és példa, a bajból megerősödve lehet kikerülni a jobboldalnak.
A tanulság: a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni, ki kell egészíteni a jogszabályokat alkotmánytól miniszteri rendeleti szintig, erre kötelezi a vezetést az „áldozatok kálváriája” is.
Bejelentette: új gyermekvédelmi törvénycsomag készül, „a kétszínű baloldal ott majd vitézkedhet”.
Kérte, hogy az átmeneti államfői időszak szoruljon minimálisra, „ahogy egy nagy és erős kormánypárthoz illik”.
„Új feladatok”
Ezt követően „új feladatokról” beszélt. Orbán Viktor szerint 2019 volt az utolsó békeév, azóta embert próbáló nyomás alatt kell dolgozni, ami mindenkit megvisel.
Ezt követően arról beszélt, a munkavállalási ráta csúcson van, „az egymillió új munkahely megteremtésén túl vagyunk” 2010 óta. De
itthon szerinte még 300 ezer ember bevonható, és minden évben többen jönnek haza, mint ahányan vendégmunkásnak állnak.
A kormány erényei közt említette, hogy a nyugdíjason visszakapták a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, „Varga Mihály kötéltáncának” is köszönhetően.
Fájlalta ugyanakkor, hogy nem sikerült megőrizni a Covid előtti növekedési ütemet és az alacsony költségvetési deficitet sem, ennek ellenére sem léptek a megszorítás útjára, ami Szijjártó Péter külgazdasági miniszter érdeme szerinte.
Aztán a határon túli kapcsolatokról szólt:
- az új Ipoly-hidakról
- a kolozsvári repülőjáratról és
- a szeged-szabadkai vasútról.
Szerinte összességében azonban sikerült a 2023-ban ép bőrrel kikecmeregni, bár „az ember azért ennél többre vágyik”, a futballban sem a többet védő, hanem a több gólt lövő csapat győz – hozott példát a labdarúgásból.
Felidézte, 2 százalék alatti volt a hiány, 3 százalék alatt az infláció, 5 százalékos a bővülés 2019-ben, erre a szintre kell visszakapaszkodni 2024-ben, „nem lesz sétagalopp Nagy Márton miniszter úr számára, de hajrá!” – fogalmazott.
A világ változásai – zöld átállás ésszel
Megítélése szerint a zöld energia korszaka „berúgta az ajtót”, azé a jövő, aki „észszerűen tud átállni”.
„Ennek a stabilitásnak az értelme és a haszna az emberek szempontjából az, hogy villámgyorsan alkalmazkodhatunk; egész Európában mi tudunk a leggyorsabban alkalmazkodni, ha jól használjuk az eszünket. Nem csoda, hogy ez sokak szemét csípi” – fejtegette Orbán Viktor.
A zöld energiát – terve szerint – meg kell termelni és el kell tárolni. Paks II-t meg kell építeni, új naperőműparkokat kell építeni – folytatta.
Lantos Csaba miniszter csodájaként emlegette, hogy a hazai villamosenergia 15 százalékát már a Nap segítségével állítják elő Magyarországon. „Karnyújtásnyira vagyunk az energiafüggetlenség állapotától” – jelentette ki. Aki ezt kétli, az szerinte nem látja a fától az erdőt.
Jóslata szerint
a személyes életünkben is hamarosan ott lesznek az energiatároló eszközök, erre a célra az állam is több száz milliárd forintot fordít
majd.
Ami a vizet illeti, szerinte abból bőség van az országban, „még a szomszédjainknak is jut bőven”. Jogosnak tartotta, hogy némelyek aggódnak a beruházások miatt, ezért ígérte, azok megfelelnek majd az európai szabványoknak.
„Jól kell értenünk a hazai vitákat, mert a dollárbaloldalt külföldről fizetik. Hogy a baloldal is értse: éberség, elvtársak!” – fogalmazott Orbán Viktor.
A beruházásokért folytatott versengést a verekedéssel tarkított nyílt vízi úszáshoz hasonlította, ezen a ponton gratulált a 10 km-n világbajnok Rasovszky Kristófnak.
„Képzeljék el Győrt az Audi vagy Kecskemétet a Mercedes nélkül!” – mondta. „Nem engedhetjük meg magunknak a német őrületet, hogy az a jó autó, amelyet le sem gyártanak” – tette hozzá, majd sorolta az autóipari átállás közelmúltban ismertté vált részleteit Magyarországon; az autógyártás Magyarországon 13 ezer milliárd forintnyi beruházást jelentett eddig hazánkban, a technológiai átállás pedig szerinte hatalmas siker, amiről nem lehet lemondani.
Tervek és érdemek
Szerinte a magyarok jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, de „nem olyan jól, mint szeretnénk”.
Szerinte ravasznak, fürgének és szívósnak kell lenni, kimaradni a háborúból, nem blokkosodni, nyíltnak lenni, Nobel-díjasokhoz vezető oktatást teremteni, „kifektetni” a magyar vállalkozásokat, a Kárpát-medence pedig kereskedelmi gravitációs pont lesz, „mi adjuk a legjobb ajánlatokat, és aki velünk együttműködik, az jól jár”.
Kiterjedten szólt Magyarország „önbecsülésre okot adó” humanitárius tevékenységéről is a csehekkel, az ukránokkal és másokkal szemben is.
Intő jelek, közelgő események
„2024 újra Magyarország sikereinek éve lesz, a kérdés, honnan számíthatunk támogatásra, honnan támadásra” – figyelmeztetett.
Orbán Viktor bejelentette:
tavasszal a parlamentben elsőként Svédország NATO-csatlakozását fogja ratifikálni.
De „ismerd ki a fát, aminek nekitámaszkodsz” – mondta a nyugati integráció évtizedeit értékelve.
Azt mondta, a jakobinusok, a nácik és kerülőúton a kommunisták és Nyugatról jöttek, ám jó dolgok is érkeztek onnan, ilyenek például a humanizmus vívmányai is.
„Most Brüsszelből csak a baj jön be hozzánk. Brüsszel Ukrajna-stratégiája megbukott, belevetette magát a szláv testvérnépek háborújába. Tragédia, hogy addig több százezer embernek kellett és kell meghalnia. Magyarország álláspontja változatlan: nem hagyjuk magunkat belerángatni a háborúba, nem szállítunk fegyvert, akkor sem, ha egyeseknek ez nem tetszik. Ez a válságkezelés nyugati irányból klasszikus. Nekik klassz, másoknak pedig kuss” – élt egy szójátékkal Orbán Viktor.
De szerinte Magyarországnak volt elég ideje arra, hogy jól viselje a nyomást, így olyan legyen, mint a jó presszókávé. „De mindenki akkor jár jól, ha békén hagynak minket. Ezt a diplomáciában toleranciaajánlatnak hívják. Türelmesen várunk” – fejtegette.
Szerinte kőbe kellene vésni, hogy az EU-ban nem járható út a közös hitelfelvétel, mint ahogy az 50 milliárd eurós segítségnyújtás sem lesz elegendő Ukrajnának.
Kárhoztatta az élemiszer-ipari átalakításokat is, szerinte a traktoros gazdák úgy vélekednek, egyék a tücsköket-bogarakat azok, „akiknek két anyjuk van”.
A migrációról is „csak rossz hírei vannak”. Szerinte a határokat nem lehet szabadon átlépni bárkinek és bárhol;
Brüsszelben „vattacukorral ültek ki a napra, majd csodálkoztak, hogy rájuk szálltak a darazsak”.
Feltette a kérdést: 20 év múlva Nyugaton Európát találjuk-e vagy valami mást?
„Ideje szembenézni a valósággal: az európai versenyképesség megroppant, ez pedig a középosztály lecsúszásával fog járni” – ecsetelte.
Kárhoztatta Brüsszelt azért is, hogy magára hagyta a Balkánt azért, hogy Ukrajnát támogathassa.
„Brüsszel magára hagyta az európaiakat, sohasem volt ekkora távolság az európai emberek érdeke és akarata között. A változást ki kell kényszeríteni, legyen végre a brüsszeliek között is néhány európai, vissza kell foglalni Brüsszelt.”
A nyári választásokkal kapcsolatban azt mondta, reméli, nő Magyarország mozgástere, ehhez viszont Donald Trump visszatérése is szükséges Washingtonban, aki „békét csinálhatna Közép-Európában is”. „Make Europe great again – maga ott, mega itt, Mága művész úr meg közöttünk” – alkalmazott egy újabb szóviccest Orbán Viktor.
Brüsszellel kapcsolatban elmondta még, „döglött lóra nem verünk patkót”, „abcúg Brüsszel, éljen Európa!”. De figyelmeztetett, nem szabad a gyereket is kiönteni a fürdővízzel, így kell az európai választásra tekinteni.
Ezzel zárta szavait az évértékelőn Orbán Viktor.
