Orbán Viktor Miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester aláírta a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása. A megállapodás szövege a cikkben olvasható.
Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”.
A Magyarország miniszterelnökének és Budapest főpolgármesterének szignójával ellátott megállapodás itt érhető el.
Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll
A megállapodás aláírását követő ünnepségen Orbán Viktor beszédében elmondta: a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg.
2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.
2010 óta „hétmérföldes csizmával haladunk előre” – fogalmazott a miniszterelnök, aki az elért budapesti eredmények között említette a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást, például a Duna Arénát és az új stadionokat.
Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is. Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is – sorolta a miniszterelnök.
„Óriási feladat az, amire vállalkozunk, ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk” – mondta Orbán Viktor, a 2030-ig szóló tervezéssel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen 15 év alatt valósultak meg.
A kormányfő kiemelte: a mai nap Budapest születésnapja, Budapest a magyaroknak az örök város, „a város, amely minden magyaré”, bármely pontján is éljen a világnak. Budapest nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker, „igazi nemzeti kincs” – hangoztatta, a főváros felépítését pedig az újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítményének nevezte.
Azt is mondta, hogy Budapest a magyar nemzet szíve, a nemzet fővárosa és egyben a budapestiek otthona. A budapestiek otthonaként a fővárosnak jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata – közölte. Hozzáfűzte: a nemzet fővárosaként pedig Budapestnek méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia, ami a kormány és Budapest vezetésének közös feladata.
Szerinte ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor a Kárpát-medence természetes központjaként is működik nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból.
„A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált” – mondta Orbán Viktor, szavait azzal zárva, hogy az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre, a régi nagyságát visszanyerni akaró Budapestnek pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására.
Képek: Koszticsák Szilárd/MTI, Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Forrás: kormany.hu/MTI
