„Nem volt célom ikonná válni, én egy vidéki srác vagyok” – mondta Orbán Viktor Strasbourgban azzal kapcsolatban, hogy egy képviselő megemlítette: a magyar miniszterelnököt ikonnak tekinti a holland Geert Wilders.
Vidéki srác Strasbourgban – ezzel a megjegyzéssel jelent meg egy videó Orbán Viktor közösségi oldalán.
A rövid felvételen a magyar miniszterelnök egy képviselő megjegyzésére reagál az Európai Parlament ülésén.
Orbán Viktor a képviselő felvetésére azt válaszolja, ő nem akart ikon lenni, ő egy vidéki srác, aki próbál tenni a nemzetéért.
Nemzetközi hírnévre egyedül azért tehet szert, mert a liberálisok híressé teszik – mondja a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az ő egyetlen célja Magyarországot szolgálni, de ehhez most arra is szükség van, hogy a nemzetközi porondon aktív legyen.
Kapcsolódó: Orbán Viktor az Európai Parlamentben: azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak
Kedden két órán át állta az újságírói kérdések özönét Orbán Viktor miniszterelnök, szerdán pedig az Európai Parlament plenáris vitájának részeként mutatja be Magyarország mint az EU soros elnöke féléves elnöki programját a strasbourgi EP-ülésteremben.
Reggel 9 órára hirdették meg az Európai Parlament honlapján, hogy az EP plenáris ülésén Orbán Viktor miniszterelnök meghirdeti és bemuttja Magyarország soros EU-elnöki programját.
Ezt megekőzően kedden szűk két órán át a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt ezzel és minden egyébbel is kapcsolatban, érintette Ukrajna helyzetét, a gazdasági versenyképességet, a konnektivitást és a migrációt is, de magyar belpolitikai vonatkozású kérdésekre is válaszolt.
A szerda előzetes forgatókönyve:
- az EP plenáris vitájának kezdete Orbán Viktor beszédével 20 perces időkeretben
- az Európai Bizottság elnöke reakciója
- a frakcióvezetők reakciói
- Orbán Viktor viszonválasza
- a frakciók vezérszónoki felszólalásai 1-5 perces időkeretben (itt várható magyar EP-képviselők felszólalása is)
- Orbán Viktor újbóli viszonválasza.
Felvezetésként Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta, eleven vitára számít azúj EP-ciklus kezdetén.
A programbemutató
„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, Draghi és Macron elnök urak példáját kövessem” – kezdte felszólalását Orbán Viktor.
Felidézte, 34 éve parlamenti képviselő, ezért megtiszteltetés, hogy meghallgatják Strasbourgban.
„2011-ben, első elnökségünk idején is válságokkal küzdöttünk: pénzügyi válság, arab tavasz, Fukusima. A mi elnökségünk alatt indítottuk el a romastratégiát és a gazdasági szemeszternek hívott stratégiai folyamatot, akkor még az volt, aminek hívták. Az unió lezárt akkor egy sikeres csatlakozási tárgyalási folyamatot Horvátországgal, de a helyzet ma ennél bonyolultabb: háború dúl Ukrajnában, konfliktus van a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus az eszkaláció veszélyével fenyeget, a biztonsági válság pedig a schengeni rendszer szétesésével” – ecsetelte a miniszterelnök.
Ezt követően számokra fordította a korábbi magyar elnökség eredményeit, majd „felnyitott” 43 „dossziét”, ahol konzultációra van szükség, ebből kettő már meg is kezdődött.
Az elnökség viszont szerinte nem csupán ügyintézés, „politikai felelőssége is van”, azért jött, hogy javaslatot tegyen.
„Változnia kell az uniónak, a magyar elnökség a változás hangja, annak katalizátora kíván lenni, döntéseket hozni nem tud, csak javasolni” – mutatott rá.
Versenyképesség
Újra utalt a Draghi-jelentésre, amelynek diagnózisára – ami a versenyképességet illeti – szinte teljes mértékben egyetért: a versenyképesség csökken, az árak magasabbak, mint a versenytársaknál, az orosz energiáról való levállással jelentősen csökken a GDP is, emiatt támogatásokra is szükség lett az átállásra. Szerinte az európai vállalatok fele az energiaköltségekre tekint a legfőbb akadályként, a termelés 10-15 százalékkal esett vissza emiatt.
„Azt javasoljuk, ne ringassuk abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet megoldást kínál erre a problémára. Még ha teljesülnek is a céljaink, minden elemzés szerint 2030-ig nem csökken látványosan azon üzemórák száma, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiahelyzetet” – hangoztatta, hozzátéve, a dekarbonizáció jelenleg munkanélküliséghez vezet, ezt láthatjuk az autóiparban: „úgy alkalmazzuk a klímapolitikát, hogy közben nincs iparpolitikánk” – észrevételezte.
Ezt követően arról beszélt, hogy a migráció nem kompenzálja a népesség természetes csökkenését, „a helyzet súlyos és azonnali cselekvést igényel” – mondta.
Szerinte „most dől el, ki marad talpon”, de közben könnyű megoldás nincs.
„A tagállamok gyors és határozott lépéseket követelnek az intézményektől, várjuk a túlszabályozás megszüntetését, a zöld iparpolitikát, a belső piac megerősítését, a kereskedelempolitika szélesítését, az adminisztratív terhek csökkentését.”
Sürgette, hogy november 8-án Budapesten egy új versenyképességi paktumot kell majd elfogadni az EU-csúcson, hogy versenyképességi fordulat állhasson be, javasolta, hogy ez legyen az új ciklus cselekvési tervének középpontjában.
Migráció
A migráció témájáról átfogóan is beszélt, ennek kezelésére központi támogatásra van szükség szerinte.
„Külső hot-spotok nélkül nem tudjuk megvédeni az európaiakat az illegális bevándorlástól. Csak azokat engedhetjük be, akiknek erre előzetesen engedélyt adtunk. Ne áltassuk magunkat, az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, nőtt az antiszemitizmus, a homofóbia és a nők elleni erőszak”
– hangoztatta.
A sikertelen migrációs politika következménye is világos, a tagállamok maguk kezdtek szerinte cselekedni, a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállítása történik.
Javaslata: „hozzuk létre a schengeni találkozók rendszerét az euróövezeti vezetők találkozójának mintájára”.
Javasolja továbbá, hogy a rendszerbe csatlakozzon az év végéig Bulgária és Románia.
Bővítés
A biztonsági kihívásokról szólva, Európa ma nem képes a békéjét és biztonságát szavatolni, ezért védelmi ipari stratégiára és tervre kell összpontosítani, érintve tagállami és szövetségi struktúrákat. Ehhez felajánlja a magyar struktúrát, amely a termelés 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
Az EU-bővítés volt a következő súlyponti elem: szólt a nyugat-balkáni integráció fontosságáról, amelynek például geostratégiai szerepe is van. Kiemelte Szerbia felvételének fontosságát, anélkül nincs is értelme szerinte a balkáni unióbővítésnek. Kedd után szerdán is szólt arról, hogy a nyugat-balkáni országoknak az EU már 20 éve ígéretet tett, hogy csatlakoztat, be kéne váltani ezt az ígéretet.
A magyar elnökség szerinte megoldáskereső lesz, de az álmokat is keresni kell „szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját”.
„Nem azért kell szeretni az EU-t, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Küzdeni fogunk érte, sikeres EU-ban vagyunk érdekeltek. Tegyük újra naggyá Európát!” – szorgalmazta.
