Orbán Viktor: elhibázott politika lenyomata az EP-határozat, valójában „Soros-jelentés” készül

A migráció miatt támadnak

A kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 című műsorában azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll – “az összes többi lényegtelen” -, létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak az “atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá.

Az EP úgy döntött, egy “Soros-jelentést” készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely “szégyenteljes kudarcot vallott” – mondta.

„Elszántak a Soros-féle csapatok”

A mostani határozatot elolvasva az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen – fogalmazott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert “tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Valójában arról a szír emberről van szó, aki “át akarta törni a kerítést a röszkei zavargásoknál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket” – mondta a miniszterelnök, úgy értékelve mindezt: a “Soros-féle csapatok” Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza.

„Eltorzult” az európai politika

Orbán Viktort megkérdezték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog, ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika.

Lehangolónak nevezte ezt az attitűdöt, azt, hogy a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben dolgozóktól, azt, hogy Brüsszelben bárki – pártállástól függetlenül – megmondja egy tagállamnak, hogyan kell viselkednie. “Európa lényege nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban. Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma” – fogalmazott.

„Mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt”

A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, “mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt és kikkel nem”. A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki, közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek.

Kiemelte: az is egy európai álláspont, hogy ne változtassuk meg a létező hatáskör- és jogmegosztást, amit “közösen építettünk ki”.

Orbán Viktor végül azt mondta: Magyarország részt vesz a vitarendezési eljárásban, és “elmegyünk a falig”, ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha a bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy “a végrehajtás pontosan mit takar (…), az majd egy következő küzdelem lesz”.

Jó a 4 százalék, de nem elég

A kormányzás megkezdésekor elindított tíz éves gazdasági terv célja volt például a pénzügyek stabilizálása, ennek „szimbolikus kifejezése volt, amikor az IMF-et haza tudtuk küldeni” – mondta Orbán Viktor. A terv 2. szakaszában felhozták a gazdasági növekedést a csökkentésből, a cél a 3 százalékos növekedés elérése volt, 2018-ig pedig, a 3. szakaszban a cél 3-5 százalékos sáv elérése – utalt a jelenlegi, 4,2 százalékos gazdasági növekedésre a miniszterelnök.

A cél az 5 százalék fölötti sáv, erre Orbán Viktor 2020 körül lát reális esélyt. De előbb „meg kell védeni” a jövő évi választáson a béremelésekre és az alacsony adókra épülő, jelenlegi gazdaságpolitikát – szögezte le.

Az adócsökkentések politikáját is folytatni kell, a jövő évi költségvetés erre épül – jelentette ki, megemlítve az áfacsökkentéseket, az Európában kiemelkedően alacsony társasági nyereségadót, valamint azt, hogy a személyi jövedelemadónál “sem adtuk fel a terveinket”.

“Ennek a gazdaságpolitikának a szülőatyja Matolcsy György, a végrehajtását pedig Varga Mihály vezényli”, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is dicséret illeti – tette hozzá.

„Magukat biztonságban érző családokra van szükség”

A kormányfő beszélt a kabinet demográfiai célkitűzéseiről is, amelynek lényege, hogy 2030-ra a magyar nemzet olyan közösség legyen, amely képes magát reprodukálni. Ehhez magukat biztonságban érző családokra van szükség, amihez “kellenek férfiak és nők, ezért is mi ilyen régi vágású politikát folytatunk, hogy a család nekünk férfit és nőt jelent” – fogalmazott. Emellett sok kormányzati intézkedést kell meghozni – mondta -, egyebek mellett családtámogatási és otthonteremtési lépéseket, a munkavállalást könnyíteni kell, és az oktatási rendszert is át kell alakítani.

Az elkövetkező 20-30 év potenciális gazdasági szereplői találkoztak Kínában

A néhány nappal ezelőtti kínai látogatását értékelve Orbán Viktor kifejtette: a következő néhány évtizedben Kína világgazdasági szerepe jelentősen meg fog nőni.

Nagy távolságokra kell majd eljuttatni az árut, a befektetéseket, a kapacitást, a turistákat, ezért a következő 2-3 évtized gazdasági növekedésében potenciális szerepet vállaló országokat hívtak meg a kínaiak a tanácskozásra. Az, hogy ezek sorában Magyarország is ott van, remek hír és lehetőség, amit érdemes megragadni – utalt a miniszterelnök a néhány napja lezajlott pekingi Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórumra, melyen hazánk is képviseltette magát.

Ez év őszén Budapest ad otthont a 16 európai ország és Kína közötti gazdasági együttműködési fórumnak – folytatta Orbán Viktor.

Kína szerint jók az adatok

Mint hangsúlyozta, Kína versenyezteti ezeket az országokat, keresi a lehetőséget a velük való együttműködésre. A kérdés, hogy melyik ország milyen programmal tud előállni, a gazdaság az együttműködéshez milyen fedezetet tud nyújtani.

Magyarországnak sosem könnyű – magyarnak lenni sem –, de ránéznek a magyar adatokra és látják, hogy rendben vannak, megnézik a növekedési számokat és azt mondják: Hoppá, itt egy ország, ami több mint 4 százalékkal nő! – mondta a miniszterelnök.

„Nekünk, magyaroknak az a legfontosabb, hogy ne csak Nyugatra, hanem Keletre is el tudjuk adni az áruinkat” – mondta. A miniszterelnök szerint elsődlegesen fontos, hogy a magyar áru korlátozás nélkül eljusson Kínába. Ebből a szempontból már „előkelő helyen állunk” – ezt diplomáciai sikerként értékelte a kormányfő, amelyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és tárcája „fantasztikus munkát végzett”.

Így folytatta: akkor vagyunk biztonságban, ha túlkereslet van – például – a magyar mezőgazdasági termékekre, és most ez a helyzet.

Kína harmóniára törekszik, a nyugati politika szabadságra

A Magyarországon lévő nagy kínai “zászlóshajókra” példaként említette a Bank of China regionális központját, a Huawei áruelosztó központját és Kína regionális turisztikai hivatalát.

Arra a kérdésre, hogy a kínai vagy a brüsszeli tárgyalásain derűsebb-e a hangulat, a miniszterelnök úgy reagált: a kínaiak derűsebbek, mert míg ott a filozófiai gondolkodás középpontjában a harmóniára törekvés áll, addig a nyugati politikában a szabadságra törekvés, utóbbi pedig “mindig konfliktus”, hiszen az európai politika folyamatosan “a szabadságot veszélyeztető jelenségekkel szembeni alarmírozott állapotban van”.

Összegzése szerint hangulatilag könnyebb Kínában, de intellektuálisan nehezebb, a kínainak ugyanis “mértani pontossággal ismerik a saját érdekeiket”, amelyekből egy jottányit sem engednek.

forrás: hirado.hu/MTI/Kossuth Rádió