Terjedelmes interjút adott péntek reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök, aki a brüsszeli EU-csúcsot megelőző éjszakai előkészítő tárgyalást követően 10 percenként felébredt az ablaka alatti marhabőgésre, traktorzúgásra. A háborúban szerinte az idő az oroszok mellett van. A most Brüsszelben tüntető gazdáknak most szerinte meg kell nyomni a dudát, és össze kell csapni a rendőrökkel, hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek.
Péntek reggel hosszabb interjút adott az EU-csúcsról érkező Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak.
Először a csúcs döntéséről, Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásáról beszélt, illetve annak garanciájáról, hogy nem költheti az ország bármire a forrást.
„Kulcskérdés a béke, és ebben nem állunk jól, az európai vezetők a háborús logika szerint érvelnek, a magyar érvelés nem ekörül forog” – fogalmazott Orbán Viktor.
Szerinte a háború nyitott, a fronton öldöklés van, nem látni a végén, azon kellene dolgozni, hogy béke legyen, ez a magyar álláspont.
„Nem szállítunk fegyvert, nem is adunk pénzt fegyverre. Az 50 milliárd eurót nem fegyverekre kapja Ukrajna, hanem orwelli nyelven peace facilitynek, vagyis békeképességnek. Arra megy, hogy a csődbe jutott Ukrajna ne omoljon össze. Az ország lélegeztetőgépen van, a forrás nélkül semmi sincs, az ukrán állam működését állja most az Európai Unió” – fejtegette.
Orbán Viktor úgy látja,
az idő az oroszok oldalán van, ám a döntés az ukránoké, ők háborúzni akarnak,
de a magyar álláspont az, hogy továbbra sem küldünk fegyvert.
Beszámolt arról, hogy az EU-csúcsot megelőző éjszaka volt egy előkészítő tárgyalás, ezen harcolta ki, hogy „a magyarok pénze ne kerüljön Ukrajnába”. Ezt követően aludni ment, de az ablaka alatt traktorokkal tüntettek Brüsszelben, és
10 percenként marhabőgésre ébredt,
így ment másnap tárgyalni.
Hogy mennyire erősek a brüsszeli garanciák arra, hogy ne menjen a magyarok uniós pénze Ukrajnába, arról azt mondta, ez a garancia eléggé erős.
Ezt követően arról beszélt, hogy a magyar baloldal mindeközben háborúpárti, amely azt képviseli, hogy fegyvert kell küldeni Ukrajnába, azt szeretné, hogy az ország közelebb kerüljön a háborús helyzethez.
Képtelenségnek tartja, hogy Oroszország nekimenjen a NATO-nak, de azt is látja, hogy erősödik azok hangja az EU-ban, akik jobb kapcsolatot ápolnak az Egyesült Államokkal, ami „növekvő amerikai nyomást feltételez”, de
„béke akkor lesz, ha Brüsszelben változás lesz”
– utalt a júniusi európai parlamenti változások közeledtére.
Az ukrajnaiak sorsát különválasztaná a migrációs és a gendertémától, de ezekben mind-mind vitája van a magyar kormánynak Brüsszellel, ugyanígy a rezsi vagy a kamatstop terén, de ezeket a témákat „a nemzeti konzultáció szépen sorba szedte”, az EU-csúcs pedig végül csak az ukrajnai kérdésről szólt, ebben pedig ezúttal „jobb volt megegyezni, mint veszekedni, én elmentem a falig”.
Ha vétót emelt volna, szerinte Brüsszel beváltotta volna a fenyegetést, hogy nem küldi el az uniós pénzt, de végül jó kompromisszumot kötöttek, Magyarország
- nem küld fegyvert a háborúba,
- az uniós pénz jönni fog,
- az ország pedig hozzájárul Ukrajna fenntartásához.
A „traktoros világot” pedig – mint megjegyezte – érti, „csinálta eleget gyerekkorában”, a gazdák igazsága, hogy ne lehessen az unióba olyan termékeket behozni, ahol uniós előírások nem érvényesek.
„Többen ingerülten szóltak, hogy ezt a Bizottság hagyja abba. Most épp a csirkét engedik be, egy kiló csirkehús előállítása Ukrajnában teljesen más költségen történik, mint az Európai Unióban. Úgy látszik, hogy
meg kell nyomni a dudát, és össze kell csapni a rendőrökkel,
hogy nyomatékot adjanak a követeléseiknek” – fejtegette Orbán Viktor.
Egy párhuzamot is hozott: korábban az Egyesült Államok is védte saját autóiparát az európaitól, az ezt jelentő törvényt pedig elnevezte inflációellenes törvénynek, amire Európa intézkedéssel válaszolt, tárgyalni a felek ezután kezdtek.
Viszony Ukrajnával
Végül a magyar-ukrán viszonyról külön is beszélt: nem érdekli azok véleménye Ukrajnában, akik azt mondják, a magyar külügyminiszter vagy ő „oroszpárti”.
„Egy ezeréves államról ne mondják meg a szomszéd szlávok, hogy mi kik vagyunk.
(…) A magyar kormány a magyarok érdekeit képviseli, csinál egy politikát az ukránokkal, az oroszokkal, Amerikával meg Brüsszellel szemben is” – mondta a miniszterelnök.
Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország segít Ukrajnának, csak épp nem a háborúban, hanem a békében, több tízezer ukránnak ad munkát az ország, és ingyen tanítunk ukrán gyerekeket, „hátrább az agarakkal, több tiszteletet a magyaroknak” – fogalmazott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy jogfosztásban él 150 ezer magyar Kárpátalján 2015 óta, „most azt ígérgetik, hogy visszaállítják” az akkor elvett jogokat. Erre most szerinte több esély van a csúcs után.
