Csütörtök reggel ismét a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került Orbán Viktor miniszterelnök, aki az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának helyszínén állt az újságírók elé. A kormányfő több, Európa jövőjét alapjaiban érintő kérdésről is részletesen beszélt: szó esett a Belgiumban befagyasztott orosz vagyon sorsáról, a közös uniós hitelfelvételről, az energiaellátás kérdéséről, valamint az éjszaka zajló brüsszeli gazdatüntetésekről is.
Orbán Viktor elmondta, az előző esti tárgyalások alapján világossá vált számára, hogy nincs meg az a politikai támogatottság, amely szükséges lenne a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának történő átadásához. Megfogalmazása szerint több tagállam egyértelműen ellenzi ezt az elképzelést, és reális esély mutatkozott arra, hogy egy blokkoló kisebbség megakadályozza a terv elfogadását. Bár – mint fogalmazott – elképzelhető, hogy még történnek „utóvédharcok”, érdemi többség kialakulására már nem lát esélyt.
A közös európai hitelfelvétel kérdésében a miniszterelnök határozott álláspontot képviselt. Kijelentette: sem személyesen, sem kormányfőként nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy Magyarország nevében ilyen döntést támogasson, és elképzelhetetlennek tartja, hogy bármely magyar miniszterelnök valaha is ilyen jogosítványt kapjon. Hozzátette: a közös hitelfelvétel szerinte egy „meghalt koncepció”, amelynek helyére egyelőre nem világos, milyen megoldást kívánnak állítani az uniós döntéshozók. Orbán Viktor hangsúlyozta: Európának nem a háború finanszírozására, hanem a béke megteremtésére kellene koncentrálnia.
Az energiaellátás kérdése szintén kiemelt szerepet kapott a nyilatkozatban. A miniszterelnök súlyos döntésnek nevezte az Európai Parlamentben előző nap megszületett határozatot, amely az orosz energiaimport teljes tiltását célozza meg. Véleménye szerint ez a lépés minden tagállam számára komoly következményekkel járhat. Elmondta, hogy a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői az utolsó pillanatig küzdöttek a döntés ellen, miközben a Tisza Párt képviselői nem vettek részt a szavazásban, jelen sem voltak az ülésteremben. Szavai szerint „sunnyogtak”, miközben súlyos kérdésekről döntöttek.
Orbán Viktor kitért a brüsszeli éjszakai gazdatüntetésekre is, amelyekről úgy vélekedett: a tiltakozó gazdáknak két alapvető kérdésben is teljes mértékben igazuk van. Az egyik a Mercosur, az Európai Unió és a dél-amerikai országok közötti kereskedelmi megállapodás, amely szerinte az olcsó élelmiszerek beáramlásával ellehetetlenítené az európai, így a magyar gazdák megélhetését. Úgy látja, a megállapodás ellenzői jelenleg is elegen vannak, és ezen a héten még van esély megakadályozni az aláírását.
A másik súlyos probléma a „green deal”, amelyet a miniszterelnök a mezőgazdaság túlzott szabályozásaként jellemzett. Megfogalmazása szerint a gazdákat olyan versenyhátrányba hozza, mintha „előbb összekötnék a lábukat, majd még lábon is lőnék őket”. Hozzátette: örömmel látja, hogy a tiltakozásokból a magyar gazdák sem maradnak ki.
A tájékoztató végén Orbán Viktor ismét hangsúlyozta: egy ország vagyonának elvétele és annak átadása egy vele háborúban álló másik államnak nem tekinthető pusztán gazdasági vagy jogi lépésnek. Álláspontja szerint ez egyértelműen hadüzenettel ér fel, és olyan precedenst teremtene, amely súlyos következményekkel járhat egész Európa számára.
