forrás: Kossuth Rádió/hirado.hu

 

Továbbra is zajlik a vita az Európai Unión belül a migránsválság kezeléséről, ugyanakkor Magyarország egy másik időzónában van már, 10-ből 9 magyar számára egyértelmű, hogy határ jó dolog, lehet azt ellenőrizni, mert biztonságot ad. Európa még mindig  vitatkozik, és nem fogadják el a magyar, a józan ész álláspontját, mialatt napi tízezer szám jönnek senki által nem ismert, ellenőrzött emberek – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a 180 percben.

A valóság rádől Európára

Noha Magyarország a stabilitás szigete, nagy bajban vagyunk. Több becslés szerint megnőtt a terrorveszély, „nekem az az álláspontom, hogy egy terrorista is sok” – fogalmazott a miniszterelnök. A migránsok befogadásával befogadjuk sajátos belső konfliktusaikat is, egyre több hírt hallunk arról, hogyan romlik a közbiztonság Európában.

Európa népei  ugyanakkor kezdenek felébredni. Rájöttek arra, hogy a bevándorlás kulturális kérdés: „az identitásunk forog kockán”. Az életformánk van veszélyben, azon túl, hogy ez egy nehéz szociális, biztonsági kérdés – tette hozzá.

Nem toloncolhatják vissza Magyarországra a migránsokat

Orbán Viktor megerősítette azt a korábban elhangoztt magyar álláspontot, miszerint az érvényben lévő szabályok alapján oda kell visszatoloncolni a migránsokat Nyugat-Európából, ahol először beléptek a schengeni övezetbe, ez pedig Görögország, nem Magyarország.

Nem Törökország, hanem Görögország a kulcskérdés

Görögország szerepe azért fontosabb, mivel ott található az Európai Unió déli kapuja, továbbá az uniónak Görögországra van hatása, Törökországra nincs – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy Törökország szerepe sem elhanyagolható.

A görögök azt állítják, hogy elvégzik a határok védelmét, ugyanakkor Orbán Viktor szerint egyrészt nem tudják ezt véghez vinni, illetve nem is akarják, ugyanis Brüsszelhez hasonlóan Görögországban is erős emberi jogi aktivista attitűd érvényesül.  A migránsözönt – amelyet inváziónak nevezett – egyrészt az embercsempész-hálózat „biznisze” mozgatja, másrészt azok az aktivisták, akik „mindent támogatnak, ami gyengíti a nemzetállamokat.”

E nyugati gondolkodásmódot és aktivistahálózatot talán Soros György neve fémjelzi a legerősebben – jegyezte meg, hozzátéve: a bevándorlókat segítő aktivisták akaratlanul is részévé válnak az illegális nemzetközi embercsempész-hálózatnak.

Brüsszeltől nem várhatjuk a megoldást

A kitoloncolás mellett ugyanakkor kialakult egy sokkal nagyobb veszély, ez pedig a jogtalan, ésszszerűtlen és unfair kvótarendszer – figyelmeztetett a kormányfő. Korábban a kvótarendszer egy egyedi döntés lett volna, ugyanakkor most egy állandó mechanizmussá akarja ezt változtatni az Európai Unió, ez ellentétben áll a magyar emberek érdekével és felfogásával – tette hozzá.

A kvótarendszer azért észszerűtlen, mert nem tudjuk megválaszolni azt a kérdést, hogy mi van abban az esetben, ha valakit Budapestre „osztottak”, de nem akar oda menni? A kvótarendszer a nemzetállamokra épülő Európai Unió alapját kezdi ki, ugyanis senki nem adott felhatalmazást Európa vezetőinek, hogy egy nemzetállam akarata ellenére befogadjon korábban illegálisan érkezett embereket. Hiányzik a demokratikus alap, nem lehet az emberek véleményét figyelmen kívül hagyni.

A problémát a nemzetállamoknak kell megoldaniuk, ahogyan azt Magyarország a maga részéről meg is tette. Ezen a téren nagy vitára számít Orbán Viktor. De nem vagyunk egyedül, nemcsak Európa népei, hanem a nemzeti kormányok is kezdenek felébredni, megfogalmazzák, hogy a határok védelme és ellenőrzése nem rossz dolog. A nemzeti parlamenteknek és kormányoknak pedig van még szavuk – mondta a kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Véleménynyomás nehezedik a politikusokra

Orbán Viktor szerint Európa egyik legnagyobb eredménye a gondolat-, vélemény- és szólásszabadság, de jelenleg nem lehet szabadon beszélni, nem lehet kimondani, hogy kerítés, határ, nemzetállam, ellenőrzés. „Olyan véleménynyomás alakult ki, amellyel szemben nem mernek politikusok megszólalni” – fogalmazott a kormányfő.

Magyarország a bizonyíték arra, hogy be lehet tartani a schengeni és dublini előírásokat

Fontos tulajdonsága Európának, hogy alaposan átgondolt és finoman kidolgozott megoldásokra épül, ha erről letér, akkor pillanatok alatt anarchiába tud süllyedni, most ezen az ösvényen haladunk, mert nem tartjuk be a szabályokat – mondta Orbán Viktor.

Arra hivatkoznak többen, hogy nem lehet betartani a szabályokat, de ez nem, igaz. Magyarország a bizonyíték arra, hogy lehet alkalmazni a schcengeni és dublini előírásokat. Lehet, hogy meg akarjuk változtatni ezeket a szabályokat, erről aztán lehet beszélni, megvannak az eljárások a változtatásra. Egy dolgot nem szabadna: uniós vezetők egyoldalúan nyilvánítják érvénytelennek a korábban meghozott szabályokat.

„Aki a jogszerűtlenség talajára téved, nagyon sokat árt a közösségnek” – fogalmazott a kormányfő arra az ellenmondásra, miszerint Németország sokáig elutasította a tagállami megoldásokat, és a szabályok betartását szorgalmazta a közös európai álláspont kialakítását mellett, ugyanakkor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemrég arról beszélt, hogy nem működik a dublini rendszer, így azt nem lehet alkalmazni.

Az Egyesült Államok nem támogatja azt a bevándorláspolitikát, amelyet Magyarország képvisel

A magyar kabinetet kritizáló Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szavaira a kormányfő úgy reagált: „ez már reálpolitika, ez már meztelen nemzeti vagy birodalmi érdek”. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének New York-i felszólalásából egyértelműen kiderült – folytatta -, hogy Amerika érdekeivel nem ellentétes, ha Európába hirtelen több millió bevándorló érkezik háború tépázta térségekből.

„Miközben persze az ő érdekeikkel ez nem ellentétes, azért kíváncsi lennék, hogy ha valaki vízum nélkül be akar jutni az Egyesült Államokba, sikerülne-e élve. Aligha” – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ha Magyarország a felét megtenné annak, amit az Egyesült Államok tesz – ahol kerítést, falakat építenek és „tűzparancs van” -, akkor „a keresztvizet is leszednék rólunk”.

A magyar reformok működnek

Belpolitikai, nemzetgazdasági kérdésekre rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar reformok működnek, a rendszerváltás óta nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, ő azonban – fogalmazott – keresi azokat az újabb és újabb eszközöket, amelyekkel legalább további félmillió embernek munkát tudnak adni a következő években.

A lehetőségekre példaként említette a kis- és középvállalkozások adórendszerének módosítását, az adóeljárás egyszerűsítését, a bérhelyzet javítását, valamint a lakásépítéseket.

Végül az állami földek értékesítésére kitérve a kormányfő leszögezte: a törvények egyértelműek, egy embernek maximum 300 hektár földje lehet. A földkérdést – mint mondta – szuverenitáskérdésnek tekinti: „akkor vagyunk biztonságban, ha a gazdáknál van a föld, meg kell akadályozni – az EU-s szabályok tiszteletben tartása mellett -, hogy külföldiek szerezzék meg a magyar termőföldet”.

Szerinte ha a szocialisták politikája folytatódott volna, a zsebszerződésekkel már a fél vagy az egész Dunántúl külföldiek kezén lenne.