„Megvan a kiszemelt bábkormány, megvan az ember, igazi aláíró fajta” – figyemeztetett a miniszterelnök a Millenárison ünnepi beszédében.
– Azért jöttünk össze, hogy kifejezzük tiszteletünket és fejet hajtsunk a forradalom hősei előtt – fogalmazott Orbán Viktor a Millenárison az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen. A miniszterelnök elmondta: az ünnep rendhagyó, mert jelen vannak azok is, akik egy hónapja megvédték Magyarországot a dunai árvíztől.
– Amit a vízügyesek, katasztrófavédelmisek, katonák, rendőrök és önkéntesek elvégeztek, emberfeletti munka volt. Mi egyetlen emberéletet sem veszítettünk el, a károkat pedig minimálisra szorítottuk – idézte fel, és köszönetet mondott az árvízi védekezésben helytállt embereknek.
Mint mondta, ha veszedelem közeledik, össze kell fogni, a magyar pedig büszke és nyakas nép, de az összefogás szabályát betartja, mert összefogás nélkül nincs szabadság. – Összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk, kiforgatnának minket és adósrabszolgaságba kerülnénk – fogalmazott.
– A forradalmat sorscsapások előzték meg. 1956 januárjában földrengés rázta meg az országot, márciusban pedig jeges ár öntötte el a Duna vidékét. Felnőttek és gyermekek haltak meg. Több száz család vált hajléktalanná, és több ezer embert telepítettek ki – idézte fel a kormányfő. Hozzátette:
felhívó jel volt ez, ideje készülni az összefogást követelő nagy időkre.
Októberben a Duna után a történelem is kilépett a medréből – emlékeztetett Orbán Viktor. A megáradt történelem pedig nem fúj visszavonulót délutánra, végigmegy a maga útján. Ilyenkor születnek a hősök a miniszterelnök szerint.
– 1956 októbere arannyal írta be a bátor magyarok nevét a nemzet nagy történelemkönyvébe – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint 1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet birodalmi elnyomást, a magyar ugyanis szabadságszerető nép. – A magyarokat soha, egyetlen megszállónak sem sikerült betörni vagy megszelídíteni.
A szovjet elnyomás nemzedékek munkájától fosztotta meg a magyar családokat. A nemzeti érdek helyett a birodalom szolgálatába akarta állítani. A pusztító világháború után bábkormányt ültettek a nyakunkba. Olyan bábkormányt, amelyben kollaboráns magyarok ültek – idézte fel a kormányfő.
A miniszterelnök szerint
a birodalmak szeretik elrejteni brutális arcvonásaikat, szeretik, ha valaki behívja őket, és mindent megtesznek, hogy legyen olyan magyar, aki behívja őket.
A miniszterelnök felidézte: amikor a magyarok dacoltak a szovjetekkel, választási csalással juttatták az elvtársaikat hatalomra.
– Hiába van a hatalom minden fegyvere a kezükben, hiába az erőfölény, a magyarok nem tűrik a megaláztatást. Megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát. Egy életre megtanítottuk nekik, hogy ne bántsd a magyart – jelentette ki Orbán Viktor. Jelezte, hogy a szovjetek és az elvtársaik megértették ezt, így visszavettek az agarakból, majd harmincnégy évvel később kivonultak Magyarországról.
Nekünk csak Magyarországért szabad harcolnunk
– Ma a történelem ismét kilépni készül a medréből. Az előttünk álló évben nem a vizet, hanem a történelmet kell a medrében tartani – fogalmazott a kormányfő. Az ukrajnai háborúról azt mondta, hogy a fronton százezrek vesztek oda, az európai gazdaság tüdőlövést kapott.
– Egyre nő az esély, hogy a háború szétterjed, ha pedig szétterjed, ki tudja, hol áll meg. Az elmúlt hetven évben nem voltunk ilyen közel a világháborúhoz. A király meztelen: a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot – jegyezte meg.
– Az egész EU-t akarják betolni a háborúba. A győzelmi terv lényege a háború kiterjesztése, a terv szerint Ukrajna NATO-meghívást kap, a háborút orosz földre helyezik át. A terv szerint miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna az amerikaiak helyett vállalja, hogy egész Európa biztonságát biztosítja saját megerősödött hadseregével. Vagyis mi, magyarok
egy napon arra ébredhetünk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznak Magyarország területén.
Mi ezt nem akarjuk – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: a brüsszeli nyomás egyre erősebb az országon és a kormányon is. – Nekünk, magyaroknak is el kell dönteni, akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – mondta. Hozzátette: „a magyar szabadságért azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában”. A miniszterelnök szerint
ebbe a háborúba az egész európai gazdaság belerokkan, milliók mennek tönkre,
ha hagyjuk, hogy így menjen tovább. – Hát ne hagyjuk, barátaim – szögezte le a kormányfő.
1/19Így emlékeztek a Millenárison
Újabb birodalom akar bábkormányt Magyarországon
Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország kormányától, azt is bejelentették, hogy brüsszeli bábkormányt helyeznek Magyarország élére – mutatott rá a miniszterelnök. Ismét itt a régi kérdés: meghajolunk az idegen akarat előtt, vagy ellenállunk neki? Ez a súlyos döntés vár Magyarországra Orbán Viktor szerint.
Azt javaslom, hogy a válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt
– mondta. – Nem fogunk részt venni semmilyen birodalmi versengésben. Nem hiszünk a világboldogító ideológiáknak, nem számít, hogy keletről vagy nyugatról jönnek – jelentette ki a miniszterelnök, majd hozzátette: a magyarok csak békében akarnak élni a Kárpát-medencében.
Megvan a kiszemelt bábkormány, megvan az ember, igazi aláíró fajta
Emlékeztetett, hogy a magyarok nem ijednek meg, amikor az aktuális birodalom zsarolja őket. – Tudjuk, hogy
bele akarnak kényszeríteni minket a háborúba, ránk akarják sózni a migránsokat, genderaktivisták kezére akarják adni a gyerekeinket. Tudjuk, hogy megvan a kiszemelt bábkormány és a párt, megvan az emberük is rá, egy igazi aláírófajta.
Ideális egy bábkormány élére – fogalmazott Orbán Viktor.
Mint mondta, aki hazafi, az ma is harcol a magyar szabadságért, de csak a tettek számítanak. – Az egész ország láthatta, hogy ki mit csinált az Európai Parlamentben. Mi a magyar érdeket és szabadságot védtük az Európai Unió birodalmi politikájával szemben.
Ezzel szemben az ellenzék felajánlotta szolgálatait a birodalomnak. Internacionalista hagyomány kiárulni a hazát és elárulni a családot.
Régi ellenzék, új ellenzék, csak a címke változik. Az új is azt csinálja, mint a régi, idegeneket hív a magyarok ellen – tette hozzá.
Orbán Viktor felidézte: 1956-ban megvolt az egység, megvolt az akarat, de az erő nem volt elegendő a szuverén cselekvésre.
– Ma van erős nemzeti egység a jobboldali kormányzás mögött, van közös akarat, ma az egységhez és akarathoz erő is társul, ma megvan a szuverén cselekvés lehetősége, és ígérem, hogy mi élünk is vele. Magyarnak lenni annyit jelent, mint küzdeni. Ezt tanítják, és követelik tőlünk ’56 hősei. Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog nekik sikerülni. Itt nem törnek át.
Mi győzünk, ők veszítenek!
Mi, magyarok, meg tudjuk és meg is fogjuk csinálni. Újra meg fogjuk csinálni. Dicsőség az ’56-os magyar hősöknek! – zárta gondolatait a kormányfő.
A kormányfő éjjel tért haza Párizsból, ahol tárgyalást folytatott Emmanuel Macron francia államfővel.
Már csak a beszédet kell megírni!
– írta közösségi oldalán a miniszterelnök.
Orbán Viktor az utóbbi években egy-egy vidéki helyszínen emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről: tavaly Veszprémben mondott beszédet, előtte pedig egy zalaegerszegi rendezvényen jelent meg.
Az október 23-i fővárosi ünnepséget 2021-ben összekötötték egy békemenettel is, amelynek vége – így a miniszterelnök beszédének helyszínt adó színpad – az Astoriánál állt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja ünnepségsorozat október 23-i programjai:
- A Kossuth Lajos téren kilenc órakor ünnepélyes zászlófelvonással indult a program. Ezt követően 10 és 18 óra között a Nyitott parlament programban az érdeklődők megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, a Szent Koronát, a Kossuth Lajos téren pedig a korhű, kiállított Csepel teherautót.
- A 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezést tartanak.
- A 18 órakor a Müpában rendezett díszünnepségen Sulyok Tamás köztársasági elnök mond beszédet. Az eseményt a közszolgálati televízió élőben közvetíti.
- 16 és 23 óra között a Külügyminisztérium épületét és a Budapesti Műszaki Egyetem K épületét fényfestés díszíti majd. A Terror Háza Múzeum 10 és 18 óra között ingyenesen lesz látogatható, a Hősök falánál pedig egész napos protokollmentes gyertyagyújtás lesz.
Nyitókép: Orbán Viktor a Millenárison (Fotó: Csudai Sándor)
