A magyar miniszterelnök tavaly júliusban indította el békemisszióját az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. Orbán Viktor azóta több vezetővel – köztük Vlagyimir Putyinnal, Volodimir Zelenszkijjel, Hszi Csin-pinggel, Recep Tayyip Erdogannal, Donald Trumppal és két pápával – többször is tárgyalt a béke előmozdításáról. Bár Kijev elutasította a magyar miniszterelnök közvetítőszerepét, Orbán Viktor továbbra is aktív szereplője a nemzetközi diplomáciai egyeztetéseknek, a békemisszió pedig 2025-ben folytatódott.
Orbán Viktor miniszterelnök 2024 júliusában, az uniós elnökség átvétele után békemissziót hirdetett az orosz–ukrán háború mielőbbi rendezése érdekében. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csupán az uniós háborúpárti álláspont alternatíváját kínálja, hanem aktív közvetítőként lép fel az orosz–ukrán béke mielőbbi elérése érdekében. Az első lépések 2024 nyarán történtek, amikor a magyar miniszterelnök előbb Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt. Ezután Donald Trumppal, Hszi Csin-pinggel, Recep Tayyip Erdogannal és Ferenc pápával is egyeztetett. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Európában egyre kevesebb olyan ország van, amely a háborúban érintett mindkét féllel kapcsolatot tud tartani – Magyarország pedig ebbe a kategóriába tartozik.
Fotó: AFP
A békemisszió 2025-ben is folytatódott. Donald Trump Egyiptomban, a közel-keleti békecsúcson tartott beszédében külön kiemelte a magyar miniszterelnököt, akit nagyszerű embernek és fantasztikus vezetőnek nevezett. Trump hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja Orbán Viktor béketörekvéseit.
Oroszország és az Egyesült Államok elnökei október 16-i telefonbeszélgetésük után megállapodtak abban, hogy Budapesten találkoznak, és megkezdik a budapesti békecsúcs előkészítését.
Orbán Viktor is folytatta békemisszióját, és a Vatikánba látogatott, ahol XIV. Leó pápa október 27-én magánaudiencián fogadta őt. Magyarország és a Vatikán a háború kitörése óta következetesen a béke előmozdításán munkálkodik, és kölcsönösen támogatják egymás törekvéseit.
A magyar miniszterelnök az esemény kapcsán a közösségi médiában azt írta:
Arra kértem a szentatyát, hogy támogassa Magyarország háborúellenes erőfeszítéseit.
A miniszterelnök november elején ismét Donald Trumppal tárgyalt Washingtonban, ahol az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségei kiemelt témaként szerepeltek. De a washingtoni út fontos eredménye volt az is, hogy a háborúpárti brüsszeli elit nyomásgyakorlása ellenére sikerült megvédeni a rezsicsökkentést, miután hazánk időkorlát nélküli szankciómentességet kapott, valamint pénzügyi védőpajzsot is az Egyesült Államoktól.
Fotó: AFP
November végén Orbán Viktor Moszkvába is ellátogatott, ahol a magyar energiabiztonságot érintő kérdések mellett az orosz–ukrán háború lezárásáról is tárgyalt az orosz elnökkel.
A magyar kormányfő nemzetközi tekintélyét jól mutatja, hogy ma az egész EU-ban ő az egyetlen olyan vezető, akit minden nagyhatalom szívesen fogad, így Washingtonban, Moszkvában és Pekingben is
– írta akkor a tárgyalások kapcsán Deák Dániel politológus.
Kapcsolódó:
Kiütéses győzelmet aratott a Fidesz 2025-ben
Sikeres éve volt a kormánypártoknak, így magabiztosan fordulhatnak rá a 2026-os választási kampányra. A Fidesz–KDNP fontos győzelmeket aratott az időközi választásokon. A 2022-es választások eredményét legpontosabban előrejelző kutatócégnél a kormánypártok magabiztosan vezetnek. De a Tiszát favorizáló baloldali intézetek is kénytelenek elismerni, hogy jobban állnak a kormánypártok. Emellett a Fidesz erejét mutatja a digitális polgári körök országjárásának a sikere is.
Erős évet hagyhatnak maguk mögött a kormánypártok, így magabiztosan fordulhatnak rá a 2026-os választásokra. Már 2025 első hónapjában erőt demonstrált a Fidesz–KDNP a Potápi Árpád János halála miatt januárra kiírt időközi országgyűlési választáson. A Tolna vármegye 2. számú választókerületében tartott voksoláson Csibi Krisztina, a kormánypártok jelöltje a szavazatok 63 százalékát begyűjtve fölényes győzelmet aratott.
Megjegyzendő, hogy a Tisza Párt inkább el sem indult azon az időközi voksoláson, ahogy azóta sem tette egyszer sem. Így a baloldali felmérésekben rendre elsőnek mért Tisza valós támogatottságáról vajmi keveset tudni.
Nagyot tarolt a Fidesz az időközi voksolásokon
Azóta önkormányzati szinten több időközi voksolást is tartottak, amelyek a kormánypárti jelöltek fölényes győzelmét hozták. Áprilisban a tiszafüredi és tiszakécskei időközi önkormányzati képviselő-választáson is a Fidesz jelöltjei nyertek. Tiszafüred 2. egyéni választókerületében a Fidesz–KDNP képviselője, a szavazatok 92 százalékát kapó Takács Sándorné nyert. Míg Tiszakécske 2. egyéni választókerületében szintén a kormánypárti jelölt, a szavazatok közel 74 százalékát megkapó Babák Ferenc szerezte meg a győzelmet.
Májusban Kovácsné Szabó Tünde, a Fidesz polgármesterjelöltje 64 százalékkal győzedelmeskedett Tiszaigaron az időközi választáson. Szeptemberben a kormánypártok hatalmas győzelmet arattak a baloldali vezetésű Józsefvárosban.
Kozma Lajos, a Fidesz–KDNP jelöltje a szavazatok 52 százalékával nyert Budapest VIII. kerületének 9. számú egyéni választókerületében.
Néhány hete pedig Zatykóné Kispál Andrea, a kormánypártok jelöltje a szavazatok 52,4 százalékával győzött a nagykőrösi időközi önkormányzati választáson.
Érdekesség, hogy márciusban a hagyományosan baloldali újpest-angyalföldi körzetben tartottak időközi országgyűlési választást. Renge Zsolt, a kormánypártok jelöltje kikapott a bűncselekményért elítélt DK-s Varju Lászlótól, azonban így is volt pozitívum a kormánypártok szereplésében. Ugyanis a körzetben a 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP listája 31 százalékot szerzett, míg márciusban a kormánypártok jelöltje több mint 34 százalékot.
A kormánypártok erősödését mérik a baloldali kutatócégek
De nem csak az időközi választások, hanem a közvélemény-kutatások is a Fidesz–KDNP erősödését mutatják. Lassacskán kezd szembejönni a valóság a manipulációs kerekasztal tagjainál. Mint ismert, a balliberális kutatóintézetek hónapokon át olyan felméréseket közöltek, amelyek szerint a Tisza messze megelőzi a Fideszt a pártok versenyében.
Érdekes azonban, hogy egyre többször jelennek meg olyan kutatások a manipulációs kerekasztal tagjaitól, amelyek közelebb állnak a valósághoz, mint a korábbi méréseik. Emellett a kutatócégek vezetői is egyre többször szólják el magukat.
Legutóbb a Medián vezetője, Hann Endre volt az, aki lebuktatta Magyar Péteréket. „Megtorpant a Tisza Párt lendülete, ami tényleg hosszú hónapok óta tartott és növekvő támogatást mutatott” – jelentette ki Hann Endre a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Mostanra pedig a Medián – amely eddig folyamatos előnyt mért a baloldali pártnak – csatlakozott azok közé az elemző intézetek közé, amelyek elkezdték kongatni a vészharangot.
A baloldali intézet júniusban még azt mérte, hogy a megkérdezettek 42 százaléka szerint a Tisza Párt fogja nyerni a következő választást, míg a Fidesz győzelmére csak 38 százaléknyian szavaztak volna. Ez az arány azonban hónapról hónapra fokozatosan fordult meg. Bár szeptemberben még 43 százalékot mondtak a baloldali pártnak, a nemzeti oldal is emelkedett, hiszen a Fidesz ekkor már 40 százalékon állt a Medián szerint.
Novemberre pedig teljesen megfordultak az arányok:
a Tisza győzelmében már csak 38 százalék bízott, míg a Fideszt a megkérdezettek 45 százaléka várta győztesnek.
A Publicust vezető Pulai András még a nyáron beszélt arról a Klikk TV Mélyvíz című műsorában, hogy helyi szinten, az egyéni választókerületekben a Fidesz vezet a Tiszával szemben. A manipulációs kerekasztal egyik zászlóshajóját vezető Pulai azt is elmondta: érdemi eltérést tapasztalnak a helyi és az országos szintű kutatási eredmények között, és csak országosan mérnek Tisza-előnyt. Ráadásul az igazgató a helyi méréseiket nevezte pontosabbnak, ugyanis szavai szerint
országosan „kicsikét felül van mérve a Tisza”, s csak a párt „ hype-jának” köszönhető a jobb eredmény.
Mint kifejtette: az egyéni választókerületi méréseknél olyan kérdéseket tesznek fel az embereknek, amelyekkel „visszahúzzák őket” a földre, így pontosabb képet kapnak a valós pártpreferenciáikról. Arra a kérdésre, hogy az országos vagy a helyi szintet véli-e fontosabbnak, Pulai utóbbit emelte ki, mivel ott dől el a választás, hiszen összesen 106 egyéni választókerület van, míg a listás helyek száma csak 92.
Stabilan vezet a Fidesz a legpontosabb kutatócégnél
A Magyar Társadalomkutató friss felmérése szerint magabiztos előnnyel vezet a Fidesz–KDNP a Tisza Párt előtt. A kormánypártok hónapról hónapra erősödnek, és 2025 végére 13 százalékpontos különbségre növelték előnyüket, így kedvező pozícióból kezdhetik a 2026-os évet. A Tisza Párt (38 százalék) támogatottsága 2025 végére növekedési korlátba ütközött,
miközben a Fidesz–KDNP (51 százalék) hónapról hónapra erősödni tudott, így a kormánypártok kedvező helyzetből kezdhetik az előttünk álló esztendőt.
Egy most vasárnap tartott választáson hárompárti parlament alakulna: a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt mellett kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom (5 százalék) lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Megjegyzendő, hogy a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet. A 2025-ös év utolsó három hónapjának adatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ezt az időszakot a Fidesz–KDNP politikailag megnyerte: míg októberben csak 8, decemberben már 13 százalékpont volt a kormánypártok előnye.
A kormányoldal megkezdte a győzelmi terv végrehajtását
A Nézőpont Intézet november végén publikált felmérése szerint a Fidesz 47, a Tisza 40 százalékos eredményt érne el. A kutatócég szerint augusztusról novemberre 46-ról 47 százalékra erősödött a kormánypárt, ami a június végén mért támogatottsághoz (44 százalék) képest már három százalékpontos emelkedés.
A novemberi kutatást ismertetve a Nézőpont megjegyezte, hogy augusztus vége óta a kormányoldal megkezdte „győzelmi terve” végrehajtását, s ennek részeként meghirdette az Otthon start programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizet és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját is. A Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére:
ezeken a Fidesz kulcstémái, nevezetesen a rezsicsökkentés védelme és az ukrajnai béke megteremtése határozták meg a napirendet.
Ezzel szemben a Tisza Pártnak nem alakult jól az elmúlt három hónap. Nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, a vele kapcsolatos hírek pedig előnytelenek voltak: az adatszivárgás az aktivistáit és anyagi támogatóit, a Tisza-adó pedig a választóit bizonytalanította el. A Tisza sikerterméke azonban változatlan: a kormányellenes választóknak kormányváltást ígér.
Ezért a párt támogatása augusztushoz képest két százalékpontot emelkedett, a potenciális Tisza-szavazókból álló Kétfarkú Kutya Párt rovására.
Összességében azonban a Tisza támogatása mintha plafonba ütközött volna: a nyár elején 39, a nyár végén 38, az ősz végén 40 százalékon áll. Mindez azt jelenti, hogy 75 százalékos részvétel mellett a Fidesznek 400 ezerrel több szavazója van, mint a Tiszának.
Átütő siker volt a DPK országjárása
Az utóbbi hónapok tömegrendezvényei is azt mutatják, hogy a kormánypártok egyre erősebbek. Mint ismert, nemrég öt városba látogatott el a digitális polgári körök háborúellenes országjárása. A DPK háborúellenes gyűlései a következő helyszíneken zajlottak:
- november 15-én Győrben,
- november 29-én Nyíregyházán,
- december 6-án Kecskeméten,
- december 13-án Mohácson,
- december 20-án pedig Szegeden találkoztak a résztvevők.
A DPK-országjárás mind az öt rendezvénye telt házas volt, ami jól mutatja, hogy a békepárti álláspont mögött rengetegen sorakoznak fel.
A digitális polgári körök szeptemberi első országos találkozójának a sikere sarkallta arra az egyes számú DPK alapítóit, hogy útjára indítsák a DPK országjárását.
A Tisza népszerűségének folyamatos csökkenését az is jól mutatja, hogy Mohács kivételével Magyar Péter is megjelent azokban a városokban, ahol a nemzeti oldal háborúellenes gyűlést tart. Így került Magyar Péter Győrbe, Kecskemétre és Szegedre is. Azonban a rendezvények hatalmas kudarcot jelentettek, a Tisza vezérére alig pár száz ember volt kíváncsi.
De az október 23-is Békemenet és Magyar Péter rendezvénye között is jelentős volt a különbség. Ahogy azt lapunk korábban megírta: a mobiltelefonokkal kapcsolatos cellainformációk alapján a Békemenet végén, a Kossuth téren több mint nyolcvanezren, míg a tiszás esemény végállomásán, a Hősök terén tartott rendezvényen csak 45 ezren voltak jelen.
