A kormányfő hosszabb interjút adott a Hír TV-nek a szerdai kormányülést követően. Bejelentette, a családvédelmi intézkedések részeként 2022-ig 5 százalék marad az új építésű lakások áfája. Az orvosbértörvénnyel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, még nincs vége a rendeletalkotási munkának.
Kormányülés volt szerdán Orbán Viktor miniszterelnök vári munkahelyén, ezt követően adott a kormányfő terjedelmes interjút a Hír TV-nek.
A koronavírus-járvány miatti védekezésben kulcskérdésnek a kórházi ágyak meglétét nevezte, illetve a hozzájuk tartozó eszközöket és emberi erőt, amelyek és akik a gyógyításhoz szükséges gépek működtetéséhez kellenek.
A második hullámban – tapasztalat birtokában – már három héttel járnak előre, ebben az időtávban pedig
Orbán Viktor azt mondta, aki volt katona, tudja, van első, második és harmadik lépcső, e besorolással illették a kórházakat is, az „első lépcsős” kórházakba vezényelnek erőket, ebben pedig még van mozgástér.
A nemzeti konzultáció eredményeire támaszkodva véli úgy, hogy az országot nem kell leállítani, „az ország működik, és közben védekezik”, fogalmazott.
Bejelentette, 2022-ig zajló építkezések esetében 5 százalék marad a lakásáfa, de ennek részleteiről nem beszélt, csak annyit jegyzett meg, hogy Novák Katalin családügyi miniszter terjesztette a kormány elé.
Hogy az orvosbéremelés bejelentését miért mostanra időzítette a kormányfő a múlt héten, arról azt mondta, „mikor, ha nem most?” Hozzátette, a magyar orvosok világszínvonalat képviselnek, egyrészt mert a „vérükben van”, másrészt mert a képzésük is világszínvonalú, ezért is volt a magyar a 25 legjobb védekezés között tavasszal a koronavírus-járványban.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kritikáira az orvosi jogállásról szóló törvény kapcsán úgy reagált, az átvezénylés most élet és halál kérdése,
járvány idején, amikor nem a normális munkarendben kell dolgozni, elkerülhetetlen a vezénylés, más kérdés, hogy a vezénylés nem lehet napi gyakorlat.
Arról, hogy fel lehet-e számolni a hálapénz intézményét, azt mondta, „meg kell próbálni, kívülről nehéz okosnak lenni”, de ezt „az orvosi kamara kérte”, így oda mert állni a MOK elé.
„Abban igaza van a MOK-nak, hogy van tíz olyan kérdés, amelyet rendeletben még szabályozni kell, tehát nem vagyunk még készen” – utalt arra, hogy a törvényjavaslat elfogadásával még nem fejeződött be a területen végzett törvényhozási munka.
Reagált még arra is, hogy Soros György uniós próbapert javasol Magyarország ellen:
„Tegye, nem vagyunk mi semmi rossznak az elrontói.”
A dolog szerinte úgy fest, hogy a Magyarország elleni támadások az európai baloldal támadásai, amely csak azokat az országokat támadja, ahol nincs a baloldal kormányon, ezt a régi nyelven „internacionalista segítségnyújtásnak” hívják.
A jelenséget „Soros-kolbásznak” nevezte, amelybe a magyar ellenzék is be van darálva, be van töltve,
finanszírozója pedig Soros György.
Vera Jourová cseh európai bizottsági alelnökkel – „Soros emberével” -, aki a magyar embereket szerinte sértegette a közelmúltban, még lesz elszámolni valója jobb időkben.
Azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely budapesti főpolgármester az uniós pénzekre inkább közvetlenül pályázna, nem az államon keresztül, azt mondta, az önkormányzatok „akkor járnak jobban”, ha a magyar államon keresztül kapnak EU-s forrásokat, pályázati pénzekhez jutni külön utakon ugyanis nem egyszerű, de Orbán Viktor azért sok sikert kíván ehhez a baloldali önkormányzatoknak.
Az EU által felvett közös hitellel kapcsolatban világossá tette, a mai fiatal felnőttek gyerekei is fizetni fogják még, a törlesztés hét év múlva kezdődik, ezért az ezzel kapcsolatos vállalásba a magyar kormány nehezen ment bele.
