A kormányfő péntek reggel szokás szerint a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában vendégeskedett, ahol a legújabb kormánydöntésekről, tudnivalókról számolt be.
A koronavírus-járvány negyedik hulláma hazánkban
24 óra alatt több mint 6000 új fertőzöttet találtak, illetve több mint 3000-en vannak kórházban az új koronavírus miatt, így a miniszterelnök azzal kezdte az interjúját, hogy a tavaszi oltási hadjáratban a brit variánst sikerült megfékezni. Ám most az új, delta variáns száguld végig a világon és Magyarországon is, ami gyorsabban terjed és súlyosabb megbetegedéseket okoz. Előfordul, hogy oltással is elkapják emberek, ám nagy bajt nem okoz, viszont az oltatlanok nagyon súlyos állapotban kerülhetnek kórházba, vagyis az ő életük veszélyben van.
Orbán Viktor azt mondta, semmilyen intézkedés nem véd, kizárólag az oltás, mivel a korlátozó, szigorító intézkedések (például a maszkviselés) csak lassítani tudják a járvány terjedését. Ám, ha továbbra is ilyen ütemben vagy még gyorsabban terjed a vírus, arra reagálni kell, ezért az operatív törzzsel együtt fontolóra vesznek újabb szigorításokat.
Jelenleg 10 millió vakcina áll rendelkezésre, az év végéig pedig még 5 millió érkezik az országba. Mivel az ország különböző pontjain nem egyformán terjed a vírus, ezért kellett bevonni a munkaadókat a védekezésbe, vagyis hogy az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak.
Amíg mindenki nincs beoltva, ez a vírus fertőzni fog.
Orbán Viktor úgy véli, egy általános, kötelező oltás túl van azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak, azt azonban el tudják fogadni, ha egy munkahelyi közösség azt mondja, vedd fel az oltást, vagy maradj otthon, és legyél fizetés nélküli szabadságon.
A kormány hiába próbálja folyamatosan győzködni az embereket, hogy oltassák be magukat, ez nem elég, ám egy munkahelyi közösség, és ez a „föld közeli” érvelés segíthet. A miniszterelnök szerint a kormány eddig sikeresen ellenállt annak a kísértésnek, hogy virológus szakembernek képezze át magát, ám mindig szakértők véleményére alapoznak a döntések során, az operatív törzs is rendszeresen konzultál a szakemberekkel. Orbán szerint a beoltottak kevesebb, mint 1%-a betegszik meg, az oltatlanoknál a megbetegedés kockázata tízszer nagyobb, és a súlyos betegség kockázata is „sokkal-sokkal” nagyobb – ismerteti a szakértőktől kapott adatokat.
200 ezer forintos minimálbér, 260 ezer forintos garantált bérminimum
Orbán úgy gondolja, a munkaadóknak és a munkaadóknak közösen kell meghatározniuk a béreket, a kormánynak pedig segítenie kell őket. Ha rajtuk múlna, akár háromszor ennyi is lehetne a minimálbér, de az munkanélküliséghez és elbocsátásokhoz is vezethetne. Így a kormány azt ajánlotta a munkaadóknak, hogy ha elfogadják a munkások 20 százalékos minimálbér emelésre vonatkozó igényét, a munkások után fizetendő tb-járulékot csökkentik, és ennek a tárgyalásnak a vége egy jelentős adócsökkentés lett.
A minimálbér 200 ezer forint lesz, a garantált bérminimum 260 ezer, miközben a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt ennyi – mondta Orbán.
Rezsiárak
A kormány szerint nem túlzás azt állítani, hogy rezsiválság van Európában, hiszen a gáz és és az áram ára kétszeresére-háromszorosára emelkedett. Magyarországon azonban nem emelkedtek az árak, mert rögzítették azokat. A háztartásoknál nem megy fel a rezsiár, de azt Orbán is elismeri, hogy „a gazdaság szenved”.
– Meddig lehet ezt fenntartani? – kérdezi a műsorvezető.
„Amíg a mi kormányunk van” – válaszolt a kormányfő.
Orbán Viktor szerint bolond dolog, amit Brüsszel csinál, hiszen miközben emelkednek az energiaárak, olyan klímavédelmi programmal állnak elő, ami tovább növeli az árakat, és ezt be is vallják, miközben azt akarják, hogy az emberek fogyasszanak kevesebbet.
„Olyan mértékben megemelni az árakat, ahogy a brüsszeli bürokraták teszik, az már hiba, a klímát szennyező cégeket kellene terhelni, nem az embereket” – véli Orbán, aki szerint ez már nem ésszerű takarékoskodás, hanem beavatkozás az emberek mindennapi életébe. Magyarországon ezt a plusz költséget nem tudnák áthárítani a fogyasztókra, a családokra, mert rögzített rezsiárak vannak. Most még olyan tervei is vannak Brüsszelnek, hogy az EU-s lakásokat és autókat is megadóztatják. Elsősorban a gazdag nyugat-európaiak terve ez, a közép-európaik ennek ellenállnak, így a decemberi EU-csúcson az is nagy kérdés lesz, melyik oldal kerekedik felül.
Migráció
2015-ben sokat támadták Magyarországot a migráció kezelése miatt, de Orbánék megmondták: ha nincs megoldás, megépítik a kerítést. Ezért is rengeteg támadást kaptak, de ma már határkerítést épített több mint fél tucat európai állam.
A migrációs nyomás megháromszorozódott, megnégyszereződött, októberig 92 ezer illegális belépést akadályoztak meg. Orbán szerint a magyarok nem csak a magyar határt, hanem Európa külső határát, a németeket és osztrákokat is védik, ezért az az álláspontja, méltányos igény, hogy a határkerítés legalább egy részét fizesse ki az EU. Erre a miniszterelnök szerint jó esély van.
„Hat éve harcolok ezért, sosem voltam ilyen közel hozzá, mint most.”
A kormányfő szerint a migránsok hurcolják be a fertőzéseket, a vírusvariánsokat: a „migráció felpörgeti, növeli a járvány mértékét.”
Brüsszel szerint a migráció jó dolog, szükség van rá, ám erre a magyar kormány azt mondja, ránk ne kényszerítsenek semmit.
„Tudjátok, mit? Ha ez nektek jó, vigyétek őket! Készen állunk, hogy nyissunk egy korridort, és ott majd felmasírozhatnak a migránsok” – mondta Orbán, aki szerint a járványok és a migrációk korát éljük, ezek évekig velünk lesznek, Brüsszel pedig tisztában van a migráció számaival.
Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
