forrás: M1/Hiradó
A migrációs válság kezelését célzó hatpontos javaslatcsomaggal érkezik az Európai Tanács szerda esti rendkívüli ülésére, Brüsszelbe Orbán Viktor miniszterelnök, aki bajorországi sajtótájékoztatóján a magyar-horvát határon is „éles határzárat” helyezett kilátásba. A kormányfő szerdán a Banz kolostorban (Kloster Banz) ismertette elképzeléseit, miután részt vett a német konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán, és megbeszélést folytatott Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a konzervatív CSU elnökével.
Hat pont
A magyar miniszterelnök javaslatai között szerepel Görögország megnyerése arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Emellett kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Utóbbival kapcsolatban szorgalmazta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak.
Negyedik javaslata, hogy új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal (uniós) befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez három milliárd eurót jelent egyszázalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez – ismertette.
Indítványozta továbbá kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy „Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot”.
Végül úgynevezett világkontingens, világkvóták létrehozására tett javaslatot – amit a jövő héten az ENSZ-ben is képviselni fog -, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe.
Hatpontos javaslatcsomagjának célja – fogalmazott -, hogy bevigye a realitást az európai politikába.
Orbán Viktor a tájékoztatón azt is mondta: az EU-nak és a Schengeni Egyezménynek köszönhetően ma a schengeni külső határnál lehet megvédeni Bajorország határait, és ezt ma a déli magyar határ jelenti.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, bizonyos nézőpontból ő „az egyik végvári kapitánya” a bajor miniszterelnöknek, így „kötelessége is volt eljönni és beszámolni a helyzetről”.
A most zajló migránsválság történelmi súlyban és történelmi távlatban határozhatja meg Európa jövőjét, és azt, hogy Európa hogyan válaszol a helyzetre, nagy mértékben meghatározza az, milyen választ ad Németország – mondta Orbán Viktor.
Kijelentette: a magyar kormány álláspontja szerint lehetséges a jog által megszabott keretek közé terelni a jelenleg „a jogrenden kívül” zajló folyamatokat, és ő ehhez kér támogatást.
Éles határzár
Orbán Viktor kérdésre a magyar-horvát határon is „éles határzárat” helyezett kilátásba. „Ha az a jelentés érkezik, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni a magyar jogszabályoknak és a fizikai határzárat a zöldhatáron életbe léptetni, és a belépni akarókat a kijelölt pontok felé vagyunk képesek irányítani, akkor el fogjuk rendelni az éles határzárat” – fejtette ki, hozzátéve, hogy e határzár után nem lesz lehetséges büntetőjogi következmények nélkül átlépni a zöldhatárt Horvátország és Magyarország között.
Szavai szerint „függetlenül a horvátok fenyegetésétől és zsarolásától” ez bármelyik nap bármelyik órájában bekövetkezhet. A helyzetet nehezíti – tette hozzá -, hogy Horvátország bevallottan ezrével hordja a magyar határhoz azokat az embereket, akik nem akarnak regisztrálni, nem akarják elfogadni a hatóságokkal való együttműködés alapkövetelményét.
Szólt arról is, hogy a magyar-szerb határon bevezetett határzárral töredékére esett vissza az illegális belépés Szerbiából. Magyarország képes a menekülteljárásokat még a határon, a schengeni övezetbe lépés előtt lefolytatni – mondta a miniszterelnök.
Történelmi szerep
„Nem jókedvünkből tesszük, amit teszünk, senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni. (…) De most Magyarországra az a történelmi szerep jutott, hogy meg kell védeni a külső határokat” – fejtette ki, jelezve: ha Magyarország ezt nem teszi meg, akkor a határok Ausztria és Magyarország vagy Németország és Ausztria közé „csúsznak”.
Elmondta, Magyarország a CSU által javasolt kontingens alapú – a menekültek származási országa szerint meghatározott számú menekült fogadására vonatkozó – megoldás kidolgozásában hajlandó részt venni.
űEgy másik kérdésre válaszolva arról is beszélt: Magyarország elfogadja Németország döntését, de elsősorban azt kéri Németországtól, az ne legyen Magyarországra nézve kötelező. „Ne legyen morális imperializmus” – fogalmazott. Miközben nem vitatja el Németországtól azt a jogot, hogy döntsön arról, mindenkit beenged-e vagy mindenkit elutasít, Magyarország nem szeretne egy tömeges bevándorlás hatására megváltozni – fejtette ki.
Beszélt arról is: azzal szemben, aki fenyegeti és megsebesíti a magyar rendőröket, nincs részvéte, azokkal szemben viszont, akiket becsaptak, mert azt ígérték nekik, hogy pénzért bejuttatják őket az EU területére, vagy mert azt ígérték nekik, hogy szívesen látják őket és most mégis kitoloncolják őket, igen.
Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen az arra rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol az ellehetetlenült, és amíg ez nem lehetséges, addig védelmet adni nekik. „Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, úgy kezeljük a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük” – fogalmazott a miniszterelnök.
Seehofer: történelmi és kaotikus a helyzet
Történelmi jelentőségű, de kaotikus helyzet alakult ki a migránsválság következtében, a szabályokat pedig „német döntésre” helyezték hatályon kívül – mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök a sajtótájékoztatón. A konzervatív CSU elnöke hangsúlyozta: a német döntés miatt „rendszer, rend és szabályok nélküli” helyzet alakult ki, és emiatt „minden nap rögtönözni kell”.
A helyzet rendezéséhez két irányban kell elindulni: korlátozni kell a bevándorlást, és gondoskodni kell a védelemre szoruló emberek integrációjáról, ez a „két oszlop”, amelyre építve meg lehet oldani a válságot – mondta Horst Seehofer. Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök „nem bírálatot, hanem támogatást érdemel” tevékenységéért, amelyet „nagyon meggyőzően” ismertetett a CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán tett látogatásán.
Mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges
A magyar miniszterelnökkel közösen vallott meggyőződés, hogy „mindent meg kell tenni, ami csak emberileg lehetséges, hogy ismét rendet és rendszert teremtsünk” a káosz helyett – hangsúlyozta Horst Seehofer. A helyzet rendezéséhez Németországban két irányban kell elindulni: korlátozni kell a bevándorlást, és gondoskodni kell a védelemre szoruló emberek integrációjáról, hogy ne alakuljon ki társadalmi feszültség.
Ez a „két oszlop”, amelyre építve meg lehet oldani a válságot – mondta Horst Seehofer. A háborús menekültek beáramlásának korlátozását egy kontingenseken alapuló megoldással lehet elérni – tette hozzá, megjegyezve, hogy az elképzelést még tovább kell finomítani.
Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök „nem bírálatot, hanem támogatást érdemel” az uniós szabályok érvényre juttatását szolgáló tevékenységéért, amelyet „nagyon meggyőzően” ismertetett a CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán tett látogatásán.
[espro-slider id=50894]
Aki tud, álljon elő jobb javaslatokkal
A válság megoldásához „egymással beszélni kötelesség, ráadásul Orbán Viktor elengedhetetlenül szükséges a valódi megoldáshoz” – jelentette ki a bajor miniszterelnök. Manfred Weber CSU-s politikus, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője a tájékoztatón hangsúlyozta: Orbán Viktor jogos kérdéseket vet fel az uniós külső határok védelmével kapcsolatban, és mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy jobb javaslatokkal álljon elő, mint a magyar kormányfő. Ilyen megoldási javaslatok azonban nem merültek fel – mutatott rá Manfred Weber.
A válság megoldásában egyensúlyba kell hozni a jogszabályok érvényesítésének, illetve az uniós külső határok biztosításának igényét Európa humanitárius kötelezettségeinek teljesítésével. Éppen ezért „jó javaslat” menekült-kontingensekről tárgyalni olyan „koldusszegény” országok esetében, mint Libanon és Jordánia, amelyek hatalmas terheket viselnek a szíriai polgárháború miatt megindult menekültáradat következtében – mondta Manfred Weber.
Hangsúlyozta: vissza kell állítani a rendet, hogy „ne az embercsempészek, hanem az államok dönthessenek arról, ki jöhet Európába”. Az egykori bencés rendi Banz kolostorban – amelyben a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány oktatási központot működtet – a CSU tartományi törvényhozási (Landtag) frakciója tart többnapos tanácskozást. Ennek szerdai napján szólalt fel Orbán Viktor, miután szűk körben megbeszélést folytatott Horst Seehoferrel – ismertette a sajtótájékoztatón Thomas Kreuzer frakcióvezető.
Elmondta, hogy a tanácskozás egyetlen témája az európai „menekült- és migrációs helyzet”. Hozzátette: a tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy az emberek tömeges, rendezetlen és ellenőrizetlen beáramlásának megállításához gondoskodni kell az uniós külső határok közös védelméről, és végig kell gondolni a „szabályozott bevándorlás” mindazon lehetőségeit, amelyekben „a kontingensek is szerepet játszanak”.
Kínt tüntettek
A tanácskozás közben az épület előtt tüntetést tartott a Landtagban ellenzékben lévő szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek, valamint a Landtagban képviselettel nem rendelkező Baloldal. Az Orbán Viktor meghívása miatt szervezett tiltakozó megmozduláson a Bild című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint néhány tucat ember vett részt.
Többen transzparenseket tartottak a magasba, egyebek között azzal a felirattal, hogy „Orbán Viktor nem példakép Bajorország számára”, mert megsérti az emberi jogokat, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot és az EU működéséről szóló szerződést.
A Zöldek szerint Orbán Viktor megvereti a menekülteket
Közben Berlinben a szövetségi szinten a CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD parlamenti (SPD) frakciójának vezetője, Thomas Oppermann sajtótájékoztatón azt mondta: miközben „Orbán Viktor sárba tiporja az emberi jogokat, a CSU kiteríti előtte a vörös szőnyeget”. Hozzátette: a magyar miniszterelnök „nem a megoldás, hanem a probléma része”.
Anton Hofreiter, a Zöldek frakcióvezetője azt mondta: a CSU jobboldali populista politikát folytat és „udvarol” Orbán Viktornak, aki szögesdrótkerítést építtet és „megvereti a menekülteket”.
A Bild az online kiadásában egy másik beszámolóban arról írt, hogy Orbán Viktor kedd este megbeszélést folytatott Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnökkel Bambergben. Edmund Stoiber a találkozóról egyebek között elmondta: Orbán Viktort meglepte a németországi kritika, és nem érti, hogy ha a magyar-szerb határon épített kerítést bírálják, akkor miért nincs felháborodás a calais-i kerítések miatt. Edmund Stoiber hozzátette: „azt hiszem, Németországban nem értékelik objektíven” Orbán Viktort.
