forrás: hirado.hu

A magyar reformok működnek

A miniszterelnök napirend előtt beszámolt a tavalyi gazdasági eredményekről, valamint a 2016-os költségvetési évről. Értékelése szerint a 2015-ös gazdasági adatok alátámasztják, hogy 2010 után sikerült megújítani Magyarországot, a magyar reformok működnek. Elmondta, hogy 2010-ben megpróbálták kivezetni Magyarországot a pénzügyi csődből, az adósrabszolgaságból, és az adatok azt mutatják, ez sikerült, a választott eszközök jók voltak.

Cél a „nullás” büdzsé

A hiány tavaly 2 százalék volt, ami szerinte szép teljesítmény, jelezte ugyanakkor: bár a GDP arányában csökkent a hiány, de nominálisan még mindig nő. Utóbbi megállításához előbb-utóbb olyan büdzsére lesz szükség, amely „nullás”, vagyis amelyben nem költenek többet a megtermeltnél – mondta. Az államadásságot 2105 végére 76 százalék alá szorították, a csökkentés „különleges bravúrnak számít az EU-ban”, mert a legtöbb helyen nő az adósság – közölte, sürgetve a további államadósság-csökkentést, amit nemcsak politikai, hanem becsületbeli ügynek is nevezett.

Az EU élvonalában vagyunk

Ismertette a munkanélküliségi adatokat is: 2015 végén 6,2 százalék volt a munkanélküliség, szemben a 2010 tavaszán mért 11,5 százalékos mértékkel. „Ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs” – fogalmazott a miniszterelnök. Beszámolt továbbá arról, hogy a gazdasági növekedés tavaly 2,9 százalékos volt, ezzel az eredménnyel Magyarország az EU élvonalában van.

Az új cél a polgári berendezkedés

A kormányfő azt mondta, 2016-ra új célt lehet megfogalmazni: a polgári berendezkedés felépítését. Ennek stabil pénzügyi alapjai vannak – jelentette ki, utalva például a külkereskedelmi mérleg rekordtöbbletére. Az idei költségvetés céljának azt nevezte, hogy mindenki léphessen egyet előre. Ezt három eszköz szolgálja: az adócsökkentés – az 1 százalékpontos szja-csökkentés, a házi sertéshús és az új lakások áfájának mérséklése -, az otthonteremtés támogatása és a családok megerősítése – sorolta Orbán Viktor.

Erősödnek a családok

A családok megerősítésével kapcsolatban szólt a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezményének növeléséről, valamint a béremelésekről, köztük a minimálbér-emelésről. „A magyar gazdaság teherbíró képességének határáig mentünk el a béremelések tekintetében” – fogalmazott, kifejtve: a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak – a tavalyi 30 százalék után – idén és a következő években 5-5 százalék béremelés jut, a felsőoktatásban az emelés mértéke 15 százalék, a pedagógusoknál pedig 2013 óta minden évben emelt a kormány.

Bízunk a tanárokban

A tanárokról külön is beszélt a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a pedagógusok elsőként részesültek béremelésben, aminek erkölcsi és bizalmi okai is vannak. „A magyar ember általában is bízik a tanárokban, ezért is merjük rájuk bízni azt, ami a mi életünkben a legfontosabb, vagyis a gyermekeinket” – fogalmazott, hozzátéve: a kormány támogatja a mostani tárgyalásokat is, és „megegyezésre fogunk velük törekedni”.

Nő az egészségügyiek bére is

Az egészségügyben dolgozók mozgóbérére januárban 12,8 milliárd forintot fordítottak, amit az ápolók és az orvosok kapnak. A szakvizsgázott fiatal orvosok 151 ezer forint plusz támogatást kapnak, a háziorvosok pedig a tavalyi emelést – némileg növelve – az idén is megkapják – tette hozzá Orbán Viktor. Azt is közölte, hogy a tervek szerint 2016. július elsejétől a járási hivatalokban dolgozók bére 30 százalékkal nő. „A kormány felfogásában ezek valójában a családok megerősítését jelentik. (…) A magyar gazdaság mai teljesítménye mellett ez a béremelésnek az a mértéke, amit felelősséggel vállalni lehet” – mondta Orbán Viktor.

Az otthonteremtés ügye legyen nemzeti ügy!

A kormányfő kitért továbbá az otthonteremtési programra, amely szavai szerint egyszerre a családtámogatást és a gazdasági növekedést ösztönző lépés. Csökken a lakásáfa, a családok otthonteremtési kedvezményét pontosan körülhatárolták és megnövelték, tervben van a nemzeti otthonteremtési közösség elindítása, és egyszerűsödnek az építési eljárások is – sorolta. Azt kell támogatni, hogy a magyar családok saját lakáshoz juthassanak. Az otthonteremtés ügye legyen nemzeti ügy! – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök összegzése szerint a 2015-ös év sikeres volt, lefektették 2016 gazdasági sikereinek alapját.

Biztonsági kihívások

A tavaszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában a kormányfő a magyar emberek biztonságának megőrzését nevezte 2016 legfontosabb feladatának. Közölte: elrendelte a műszaki határzár megerősítését és az újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását. Tavaly Magyarország a migránsok nyomása alatt állt, akik Európába „zűrzavart, felfordulást, félelmet, bűncselekményeket, terrorakciókat” hoztak. A magyar kormánynak és parlamentnek azonban időben sikerült megvédeni az országot – hangoztatta miniszterelnök.

Magyarország ma Európa egyik legstabilabb országa

Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, hogy az ország megvédéséhez, a terrorakciók elhárításához szükséges további törvénymódosításokat fontolják meg és támogassák. A kormányfő a rendőrök és katonák mellett köszönetet mondott a visegrádi együttműködés másik három országának is, amiért Magyarország mellé álltak, miközben „egész Európa Magyarországon köszörülte a nyelvét”. Mindennek eredményeként Magyarország ma Európa egyik legstabilabb országa – jelentette ki.

Az európai közvélemény „sikeresen lerúgta magáról” a cenzúrát

Az európai közvéleményről szólva úgy fogalmazott, az „sikeresen lerúgta magáról” a cenzúrát, és kiderült, hogy a kontinensen sokkal többen értenek egyet Magyarországgal, mint ahányan ellenzik a magyar határvédelmi politikát. Magyarország álláspontja ma az európai emberek többségének álláspontja, és az európai emberek nem értik, hogy az ő kormányuk, miért nem teszi ugyanazt, mint a magyar – mondta. A miniszterelnök szerint a globális helyzet, a több millió belső menekült a különböző országokban, előrevetíti, hogy „Magyarországon a migrációs népvándorlási nyomás 2016-ban nőni fog”.

A brüsszeli politika megbukott

Eközben Európa védtelen és gyenge, a migránsválság kezelésének brüsszeli politikája megbukott, ráadásul az EU-ban nemcsak a képesség, hanem az akarat is hiányzik, hogy megvédje saját magát – jelentette ki. Brüsszel továbbra is be akarja engedni, be akarja szállítani az illegális migránsokat az unióba, majd kötelező módon szétosztani őket – mondta Orbán Viktor, közölve, hogy a magyar kormány ezt nem fogadja el, ellenáll a terv végrehajtásának.

A kötelező betelepítési kvóta elleni fellépés legyen nemzeti ügy!

„Számunkra a legfontosabb, hogy meg tudjuk védeni a magyar emberek biztonságát. (…) Kötelesség megakadályozni, hogy olyanokat erőltessenek ránk, akikkel mi, magyarok nem akarunk együtt élni” – emelte ki Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy 1,8 millió ember szólította fel aláírásával a kormányt a kötelező betelepítési kvóta elutasítására vonatkozó politika folytatására. A miniszterelnök a parlamentet is arra kérte, hogy legyen nemzeti ügy Magyarország megvédése a kötelező betelepítési kvótától. A bevándorlással kapcsolatos szavait úgy összegezte: az idén Brüsszelben diplomáciai, jogi és politikai védekezésre lesz szükség, Magyarország déli határainál pedig katonai és rendőri védekezésre. Ezért elrendelte a műszaki határzár megerősítését és az újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását.

Schiffer: a kormány miatt egy összeszerelő üzemmé vált Magyarország

Az LMP frakcióvezetője szerint a kormány olyan pályára állította Magyarországot, ahol olcsó bérek vannak és a támogatásokkal a multicégeknek kedveznek, az ország egy összeszerelő üzemmé vált. Schiffer András a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, ez a politika elüldözi a fiatalokat Magyarországról, így a magyar kormány is gerjesztője a globális egyensúlytalanságnak, amely a migrációs helyzet okozója. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy az oktatásból pénzt vontak ki, ugyanis szerinte egy fejlődő gazdaság alapját az oktatás jelenti. Számon kérte a közmunkások béremelését, és felhívta a figyelmet arra, hogy nyolc éve be van fagyasztva a közalkalmazotti bértábla.

Vona: az emberek a pártállami idők visszatérésétől is félnek

A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon az emberek két dologtól félnek: a migrációtól és a terrorizmustól, illetve a pártállami idők visszatérésétől. Vona Gábor a kormányfő napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, a Jobbik minden olyan intézkedést támogat, amely Magyarország biztonságát erősíti, megvédi a kvótától, a migrációtól, a terrorizmustól. Jelezte ugyanakkor, a kormánypártok terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítását nem támogatják a jelenlegi formájában. Szerinte a javaslattal úgy próbálják a terrorizmussal kapcsolatos félelmeket enyhíteni, hogy közben erősítik a pártállam visszatérésével kapcsolatos félelmeket. A kormány javaslata egy lépés lenne Észak-Korea felé, a baloldal elképzelései pedig Köln irányába tennének lépéseket – értékelt Vona Gábor.

Harrach: a magyar tettek és tervek példák lehetnek Európa számára

A KDNP frakcióvezetője példaként állította Európa számára azt, ahogy Magyarország kezeli a bevándorlás kérdéskörét. Harrach Péter a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn az Országgyűlésben két témát jelölt meg, amelyek meghatározzák az idei évet. Ezek egyikeként a családi otthonteremtési támogatást emelte ki, amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése. A kormánypárti politikus súlyos problémaként hivatkozott a bevándorlásra, amihez szerinte a közel-keleti térségben helyben kell segíteni, Európában pedig a „fejekben kellene rendet tenni”.

Tóbiás: pénzügyi és jogi garanciák kellenek az oktatásban

Az MSZP frakcióvezetője pénzügyi és jogi garanciákat követelt a közoktatásban hétfőn a parlamentben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva. Tóbiás József azt hangoztatta: a hétvégi Kossuth téri demonstráción jogos követeléseiknek adtak hangot a résztvevők, a kormány szétverte a közoktatást és az egészségügyet. Hozzátette: a szóba állás nem jelent megállapodást, az ágazat szereplőinek bizalmához felelős kormányzati garanciák kellenek. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy létbiztonságra, szociális és jogállami biztonságra van szükség.