forrás: MTI

A kormányfő a rendezvényen tartott mintegy félórás előadásában arról beszélt, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben fel fog értékelődni a rend, a törvényesség és a rendezettség az európai kultúrkörben, a rendezett országok ugyanis versenyelőnyhöz juthatnak.

 

A rend jelentősége ugyanakkor hatalmi szempontból is nőni fog: akkor tudja majd legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a rendre, a törvényességre és a rendezettségre helyezi a hangsúlyt – fejtette ki -, vagyis az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvédeni az európaiak biztonságát. Gazdasági sikerekkel többé nem legitimálhatók az európai hatalmak – jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy a kontinens sok más részével szemben Közép-Európában a következő években is folyamatos gazdasági növekedés várható.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy ma Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség. Ezért “önök ma az egyik legfontosabb rendszerfenntartó pillér” – fogalmazott az ügyészek előtt, akiknek munkájának értéke szerinte a következő időszakban nőni fog, hiszen az ügyészek tevékenysége nélkül az emberek nem élhetnének jogállamban.

Az illegális bevándorlásra kitérve a kormányfő azt mondta, népvándorlás időszakában a törvények uralma különösen fontos. Szerinte az illegális migráció nyomán kialakult egy “moralizáló diskurzus” Európában, ami súlyos kihívások elé állítja az európai jogrendszert.

 

A magyar kormány viszont a kezdetektől hangsúlyozza: “a jövevényektől is elvárjuk a törvények betartását”. “Aki már érkezése pillanatában ránk rúgja az ajtót, aki már a velünk való első találkozásunkkor törvényt sért, az nem számíthat és ne is számítson barátságos fogadtatásra” – fogalmazott.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy korábban tabu volt Magyarországon például a bírói ítéletek politikai támadása, ma azonban ez már egyáltalán nem szokatlan. Megjegyezte, az 1990-es években az is tabusértés lett volna, ha egy képviselő egy konkrét ügyben megtámadja a parlamentben az akkori legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt.

Ezzel szemben ma már teljesen bevett gyakorlat – folytatta -, hogy magát a legfőbb ügyészt vagy folyamatban lévő ügyeket politikai diskurzus tárgyává tesznek.

A kormányfő szerint együtt kell élni ezzel a helyzettel, ugyanakkor az ügyészeket arra kérte, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyásolják munkájukat. Kizárólag a saját lelkiismeretükre és a vonatkozó törvényekre hallgassanak, ne engedjék, hogy “bármifajta nadrágszár- vagy zakóujjrángatás” eltérítse önöket az esküjüktől – hívta fel a jelenlévőket, azt is kérve tőlük, hogy legyenek büszkék a munkájukra.

Az ügyészi életpálya kérdésében azt mondta, a gazdaság teljesítményével összhangban a kormány törekedni fog arra, hogy az ügyészek bérrendszere “méltó és igazságos” legyen.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy az ügyészség intézményi függetlensége a jogállamiság egyik garanciája Magyarországon.

E függetlenség természetesen nem azt jelenti, hogy “külön bolygón élünk”, egymástól elszigetelve, ahogyan azt sem, hogy “minden szervezet azt csinál, amit akar”. Az alkotmányos értelemben vett függetlenség a közjó érdekében végzett közös szolgálatot jelenti – fejtegette.

Beszédében a kormányfő több olyan adatot is idézett, amelyek szerinte a közbiztonság és a jogrend megerősítése érdekében folytatott együttműködés eredményei is. A regisztrált bűncselekmények száma a 2010-es 436 ezerről 2014-re 329 ezerre csökkent. Ez idő alatt a regisztrált elkövetők száma 129 ezerről 108 ezerre mérséklődött. A büntetett előéletű elkövetők száma 2010 és 2014 között 34 ezerről 23 ezerre esett vissza – ismertette a számokat a miniszterelnök, kiemelve emellett, hogy a váderedményesség évről évre emelkedik.

Megemlítette végül, hogy az új alkotmány mellett a nagy törvénykönyvek is megújultak az elmúlt években, egyúttal jelezte, hogy a következő egy-másfél évben az új eljárásjogi törvények ugyancsak megszületnek.

Polt Péter: 120 ezer befejezett nyomozás 

Tavaly mintegy 120 ezer befejezett nyomozást értékelt az ügyészség, az ügyek felében vádat emeltek – mondta Polt Péter legfőbb ügyész. Ismertette: az ügyészség váderedményessége 93 százalékos volt.

Polt Péter közlése szerint az ügyészi szervezet törvényesen, szakszerűen és összességében eredményesen végezte munkáját. “Emelt fővel állhatunk a társadalom elé” – fogalmazott a legfőbb ügyész.

Hangsúlyozta: 2016-ban a magyar ügyészi szervezet kiemelten fontos évfordulókat ünnepel, idén 145 éves a modern magyar ügyészséget megteremtő törvény és ötéves a mai tevékenységük bázisául szolgáló alaptörvény, valamint az azt kiegészítő ügyészségi törvény.

Idézve az alaptörvény ügyészségre vonatkozó cikkét, azt hangsúlyozta: az abban foglaltak megfelelnek annak az európai elvárásnak, amelyet az úgynevezett Római Charta rögzít, miszerint az ügyészeknek függetleneknek kell lenniük döntéseik során és nem befolyásolhatja őket külső nyomás.

Polt Péter hangsúlyozta: múlt évben folytatódott az a kedvező tendencia, hogy csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. A tavaly iktatott ügyek száma büntető és közjogi ügyszakban összesen több mint egymillió volt. Az ügyek 83 százalékában 30 napon belül intézkedtek, 90 napon túli ügyintézésre pedig mindössze 11 esetben került sor.

A múlt évről szólva úgy értékelt, sikeresen kezelték a migrációs kihívást; 2898 ügyben emeltek vádat az új büntető szabályok alapján, többségében gyorsított eljárásban.

A legfőbb ügyész szerint újabb és újabb komoly szakmai kihívások követik egymást, a globális jelenségek és folyamatok minden eddiginél gyorsabb átalakulást mutatnak, változik a bűnözés jellege és az ellátandó jogi feladatok is. Hozzátette: ezért rugalmas és rövid határidejű reakcióra van szükség, amely képes hatékony ügyészi szervezetet kialakítani. Elsőrendűnek nevezte az ügyészi tudás növelését, illetve azt, hogy az ügyész milyen adatbázisból tud dolgozni. Utóbbival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezeten belül a belső infokommunikációs technológiák fejlesztésére fordítanak figyelmet.

A szervezet belső integritása mellett Polt Péter arról is beszélt, hogy az Európa Tanács ajánlása alapján a bűnözés újonnan megjelenő formáira, így például a szervezett bűnözésre megfelelő válaszokat kell adni, ami szakosodást követel. Példaként említette, hogy a magyar ügyészi szervezet az elsők között figyelt fel a kiberbűnözésre, erről az uniós legfőbb ügyészek előtt is beszámolt Polt Péter. Szintén kiemelte a korrupció elleni küzdelmet, amelyre külön szervezeti egységet hoztak létre.

Megemlítette azt a közelmúltban záródott belső vizsgálatot is, amelynek során azt elemezték, hogy milyen okok vezetnek az ügyekben felmentéshez, illetve az eljárások megszüntetéséhez. Az országos vizsgálat eredményeként a legfőbb ügyész azt mondta: át kell tekinteni a titkos eszközök alkalmazásának, illetve felhasználásának lehetőségeit, illetve alapvető jelentősége van a felderítési ügyszakban végzett nyomozati cselekményeknek, amelyek a későbbiekben nem pótolhatóak.

Polt Péter kitért arra is, hogy a nem szakmai jellegű kritikákkal az ügyészség – mint politikamentes szervezet – nem tud mit kezdeni. Idézve Kozma Sándor első királyi főügyész 1882-ben elhangzott, az ügyészséget kritikával illető parlamenti felszólalásra született válaszát, azt mondta: “Ha majd a hivatal nehéz és járatlan útjain a teendők súlyát még bizalmatlanság és félreértések is
nehezíteni fogják, gondoljanak arra, hogy önök egy ephocalis átalakulás nagy művéhez hivattak fel munkásokul. Nyerjenek erőt azon tudatból, hogy ezen institutióban már a modern állam eszméje nyilatkozik, és hogy ezen intézményben van letéve a záloga annak, hogy Magyarország a jogállamok közé sorakozik.”