forrás: Kossuth Rádió/180 perc
A közeljövőben ismét a bevándorlási hullám erősödésére kell számítani, ezért a V4-ek négypontos javaslatcsomagjukban egyebek mellett a közös európai hadsereg felállítását, valamint a nemzetállami hatáskörök megerősítését javasolják – mondta a kormányfő a 180 percben. A tervezett betelepítési kvóta mindannyiunkat súlyosan érintő ügy, és nem pártkérdés, az Európai Bizottság már döntött, de a magyar választók még egyértelmű jelzést küldhetnek Brüsszelnek arról, hogy együtt akarnak-e élni muszlim bevándorlókkal, hazánknak most olyan álláspontot kell képviselnie, amellyel az Európai Bizottság már meghozott döntését az Európai Tanácsban még meg lehet állítani – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Várhatóan a migrációs krízis és a Brexit adja majd a pozsonyi informális uniós csúcs legfőbb vitatémáit – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádióban.
Őszintén szembenézni
Az biztos, hogy őszintén szembe kell néznünk azokkal a hibákkal, amelyeket az Európai Unió az elmúlt időszakban elkövetett, és amelyeknek két súlyos következménye van: a Brexit és az, hogy kezelhetetlen biztonsági helyzet jött létre Európában az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt. A miniszterelnök azt mondta, hosszú vitára számít, lehet, hogy jövő tavasszal, de az is, hogy csak 2017 végén lehet majd lezárni, ám biztos, hogy most el kell indítani.
Orbán Viktor a 180 percben
A migráció az első!
Ha fontossági sorrendet kell a vitatémák közt felállítani, a józan ész szabályai azt követelik, hogy a migráció kerüljön az első helyre, még akkor is, ha most úgy tűnik, Magyarországon nyugodtabb időket élünk, mert Olaszország felé, a tengeren érkeznek a menekültek, hogy aztán a német javaslatnak megfelelően Brüsszel megpróbálja szétosztani őket közöttünk. Ahogyan azonban jön az ősz, ismét a szárazföldi, balkáni útvonal kap majd szerepet, és újra nagy nyomással kell majd szembenéznünk – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
Közös V4-javaslat
Ezért a Visegrádi Csoport (V4) tagországai egy négypontos javaslatcsomagjukban egyebek mellett a közös európai hadsereg felállítását, valamint a nemzetállami hatáskörök megerősítését fogják javasolni, mindezt pedig benyújtják az Európai Tanács elé. Orbán Viktor hozzátette: abban bízik, hogy ez a csomag már péntek reggelre megszülethet.
Van, hogy a több Európa kevés
Az elmúlt időszakban bármilyen baj került elő, jöttek a bürokraták, és néhány európai politikussal megtámogatva rendre úgy reagáltak: még több Európa kell, vegyünk el a tagállamoktól hatásköröket, és az EU majd megoldja. A migrációs válság azonban fordulópont, kiderült ugyanis, hogy Brüsszel arra nem tud érdemben reagálni, ezért kellett Magyarországnak három hónap után lépnie, és kerítést építeni. Kiderült tehát, itt nem a „több Európa” nyújt segítséget, hanem, ha minden schengeni országot segítünk abban, hogy a szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségét teljesíteni tudja, ha pedig ez nem sikerül, akkor kérjen segítséget, de a felelősség maradjon az övé – fogalmazott a kormányfő a 180 percben.
A bőrünkről van szó
A betelepítési kvóta és az ahhoz kötődő népszavazás nem egy elvont, absztrakt politikai ügy, hanem a “rögvalóság”: ha engedjük, pénzt vesznek el tőlünk, pénzt kell adni az ide érkező migránsoknak, Brüsszel szétosztja a migránsokat a településeink közt, és mindenki a saját bőrén érezheti majd a következményeket. Nem pártügyről, hanem nemzeti ügyről beszélünk tehát, dobjuk ezért most sutba a “pátszemüvegeket” – hangsúlyozta Orbán. Most egy olyan magyar pozíció kell, hogy az Európai Bizottság döntését a Európai Tanácsnál meg tudjuk vétózni. Nehéz feladat, de nem lehetetlen – tette hozzá.
Kell a külső határvédelem
Az elmúlt egy évben az is kiderült, hogy külső határvédelem nélkül a bajt nem lehet elhárítani, most Bulgárián a sor, ott kell a kerítést megerősíteni, hogy minél délebbre tudjunk védekezni. A miniszterelnök jó esélyt is lát arra, hogy a segítség megérkezik, egyszerűen azért, mert nem hagyhatunk magára egy migrációs nyomás alatt álló tagállamot, miközben az EU-n kívülre nagy zsákokban hordjuk a pénzt.
Brüsszel naiv
A mi véleményünk talán azért is lehet fontosabb – tette hozzá a kormányfő -, mert egy kicsit talán viharosabb szegletében élünk Európának, így az “testközelből érkezik”. A kormányfő ugyanakkor azt mondta: nem feltételez rossz szándékot a 40 év jólétben élő európai államok felől, inkább a naivitásról lehet szó, arról a reflexről, hogy eddig minden bajt sikerült valahogy kezelni. Most azonban, amikor nyilvánvaló, hogy ha itt egyszer hibázunk, és a migránsok bejönnek Európába, az végzetes lehet, az EU egyszerűen megbénul, nem tud váltani, nem tud a másik vágányra állni.
A segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni
Az a berlini javaslat, hogy a migránsok hitelt kapjanak a boldoguláshoz, Orbán számára érthetetlen, szerinte ugyanis a segítséget kell odavinni, és nem a bajt idehozni. Idecsábítani következmények nélkül embereket, nem tűnik ésszerű megoldásnak – tette hozzá.
Képesek vagyunk rá
Orbán Viktor szerint igen a válasz arra a kérdésre, hogy meg lehet-e állítani az Európa felé tartó embertömeget fizikai akadályokkal. Magyarországnak persze az lenne a jó, ha ez minél délebbre történne, ezért szívesen segít Szerbiának, Bulgáriának vagy éppen Macedóniának – közölte. A kormányfő azt a hozzáállást, hogy “úgysem tudjuk őket megállítani”, a nihilizmus kategóriájába sorolta. Ha az Egyesült Államok a tőle délre eső területeket, ahonnan nagyon sokan szeretnének bejutni, képes elválasztani fizikai akadályokkal saját országától, akkor “nem látom be, hogy mi, európaiak miért ne lennénk erre képesek” – fogalmazott a miniszterelnök a 180 percben.
