Forrás: MTI | 2015. 02. 17. 20:44:00
Egyetértés született Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldása ügyben. A magyar kormányfő közös sajtótájékoztatójukon bejelentette: sikerült megállapodni, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a következő években felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen.
Egyetértés született Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldása ügyben. Orbán Viktor a csaknem húszéves szerződéssel kapcsolatban jelezte, annak értelmében az igénybe nem vett gázmennyiségért is fizetni kell. Kedden azonban sikerült megállapodni az orosz elnökkel arról, hogy ezen – 1996-ból „megörökölt” és az idén lejáró – szerződés keretein belül lehetőség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a következő években felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen.
Budapest, 2015. február 17. Orbán Viktor miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott sajtótájékoztatón a Parlament Delegációs termében 2015. február 17-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
„Ez nagy megkönnyebbülés számunkra” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy technikai kérdések még hátravannak, de a pontos, szövegszerű szerződés megalkotására az év végéig van idő.
A kormányfő úgy fogalmazott: biztonságba helyezték a magyar családok energiaellátását, és garantálták a magyar ipar működését is. Orbán Viktor kérdésre azt is mondta, hogy e megállapodás nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkező orosz gáz nélkül nem lehetne fenntartani a rezsicsökkentést.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztató után az MTI kérdésére elmondta, hogy Magyarország, elsősorban az energiabiztonság miatt, két évvel ezelőtt vásárolta vissza az E.ON-tól azokat az eszközöket – gáztározókat és szerződéseket -, amelyeket a korábbi kormányok privatizáltak. Így van lehetőség arra, hogy az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszerződésnél már a magyar kormány képviselői tárgyalhassanak Oroszországgal, ne pedig egy magáncég – mondta a szóvivő. A most megkötött megállapodás – folytatta – nem jelent újabb hosszú távú elköteleződést, ugyanis Magyarország az idén lejáró hosszú távú szerződés által tartalmazott, de végül – például a kisebb fogyasztás miatt – le nem hívott gázt fogja felhasználni várhatóan 2018-ig, így addig megoldott a gázellátás kérdése.
A szerződések alapján ezért a gázmennyiségért egyébként akkor is fizetnie kellene a magyar államnak, ha nem használná fel, így a megállapodás éppen azért igen előnyös Magyarországnak, mert így nem a „semmiért” kell fizetnie az orosz félnek – jelentette ki a kormányszóvivő.
Oroszország kirekesztése nem ésszerű dolog
Magyarországnak szüksége van Oroszországra – fogalmazott a sajtótájékoztatón Orbán Viktor -, „nekünk, magyaroknak fontos, hogy Oroszország nyitva legyen a magyar termékek előtt, és Magyarországnak érdeke, hogy biztosan, kiszámíthatóan és ésszerű áron juthassunk orosz energiához”. Orbán Viktor a jelentős sajtóérdeklődés mellett tartott tájékoztatón amellett is állást foglalt, hogy minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen, az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt.
Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni, csak Moszkvával együttműködve, ezért „tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni kell” – mondta, a rendezés jó kiindulópontjának nevezve a minszki tűzszüneti megállapodást.
A rendezés alapja – folytatta – a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet, szerinte e körül létrehozható az európai egység. Azt is kijelentette, hogy Magyarországtól nem kell félteni a kontinens egységét.
Ukrajna ügyében a kormányfő elmondta az orosz elnöknek – idézte fel szavait -, hogy „mi a béke pártján állunk, és nagy reményeket fűzünk a tűzszünethez”. „Ráadásul nekünk, magyaroknak van még 200 ezer érvünk amellett, hogy Ukrajnában béke legyen” – fogalmazott, utalva a kárpátaljai magyarságra.
A tárgyaláson – a gazdasági együttműködésről egyeztetve – ugyanakkor megállapították azt is, hogy a szankciók és a válaszlépések sokat ártottak – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy bár „mi tiszteletben tartjuk a szankciókat, meg a válaszlépéseket is”, de közös cél a két ország közötti gazdasági együttműködés erősítése.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök arról is beszélt: Vlagyimir Putyinnal egyetértettek abban, hogy bármi is lép az „elesett” Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttműködést. Ugyanis „továbbra is érdeke Magyarországnak, hogy déli irányból vezeték és azon keresztül energia, vagyis gáz érkezzen” ide – indokolt Orbán Viktor.
Közölte: Magyarországnak az a beruházás lenne jó, amely a gázt Törökország felől Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hozná ide, és „innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába”. Elmondása szerint biztatást kapott Putyintól e projekt létrehozására. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „amiben eddig Putyin elnök úrral megállapodtam (…), azt Oroszország ezidáig mindig hiánytalanul betartotta”. A kormányfő álláspontja egyébként az, hogy Oroszország részvétele nélkül nem működhet Európa energiapiaca, energiabiztonsága.
A miniszterelnök összegzésként megtiszteltetésnek nevezte az orosz elnök budapesti látogatását, a vele folytatott megbeszélést pedig komolynak, sikeresnek minősítette.
Putyin: Oroszország megbízható partner
Oroszország megbízható partnere Európának és Magyarországnak a gáz- és olajszállításban – mondta Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő a közös sajtótájékoztatón kiemelte: minden kérdést megoldottak, amelyet a magyar fél felvetett. A Gazprom készen áll arra, hogy a fel nem használt gázmennyiséget átütemezze az elkövetkező időszakra, és Magyarországnak nem kell kifizetnie a fel nem használt gázmennyiséget – közölte.
Budapest, 2015. február 17. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón a Parlament Delegációs termében 2015. február 17-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vlagyimir Putyin arra is kitért: a Gazpromnak nincs ellenvetése, hogy a tárolt gáz mennyiségét, a tárolási kapacitásokat növeljék.
Az orosz elnök kifejtette: nem lemondtak a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről, hanem nem engedték nekik, hogy megvalósítsák azt. Oroszország kénytelen voltak lezárni a projektet, nem kaptak lehetőséget a megvalósításra – jelentette ki.
Az orosz államfő közölte, hogy a korábban tervezett Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítésére létrehozott South Stream Hungary nevű orosz-magyar közös vállalatot hasznosítani lehetne a Török Áramlat meghosszabbítására Európában.
Mint mondta, készen állnak, hogy megteremtsék a lehetőséget arra, hogy Törökországon keresztül jusson el a gáz Európába, és ha logisztikailag lehetséges, Bulgárián keresztül is szívesen szállítanak gázt. Nem akarnak senkit elvágni a gázhoz jutás lehetőségétől, ki kell számolni, hol gazdaságosabb a szállítás – hangoztatta. Hozzátette: biztosan nem fognak lemondani az együttműködésről Törökországgal.
Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy országa továbbra is készen áll a kölcsönösen kedvező partneri együttműködésre Magyarországgal, valamint az orosz energiahordozók szállítására. Megjegyezte: a Mol jelenleg olajlelőhelyet tár fel Nyugat-Szibériában, és a cég növelni tervezi az olajkitermelését, Oroszország pedig segíti ebbéli törekvéseiben.
A gazdasági lehetőségeket hangsúlyozta az orosz elnök
Az orosz államfő szerint jó lehetőségek vannak a Magyarország és az Oroszország közötti gazdasági együttműködés szélesítésére. Vlagyimir Putyin kiemelte: Oroszország az elmúlt években az egyik legfontosabb külgazdasági partnere volt Magyarországnak, és tenniük kell azért, hogy a kereskedelmi forgalom a csökkenés után ismét növekedésnek induljon. A nehézségek áthidalása tekintetében kiemelte a kis- és közepes vállalkozásokban rejlő lehetőségeket, valamint a nagy projekteket.
A tavaly kötött egyezmény a paksi bővítésről és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvező üzlet Magyarországnak – mondta az orosz elnök. Hozzátette: a projekt költségeinek 80 százalékát fedezi a hitel, a beruházással csökkenhet az energia ára Magyarországon, és tízezer új munkahely jön létre.
Az orosz elnök méltatta továbbá az Oroszországban működő magyar kereskedőház hatékonyságát, a két ország régiói közötti jó együttműködést, a jól alakuló kulturális, tudományos és oktatás kapcsolatokat, valamint a Kazanyban nyíló magyar főkonzulátust. Megjegyezte: március végén orosz kulturális napokat rendeznek Magyarországon.
Vlagyimir Putyin felidézte, hogy tárgyalásai előtt megkoszorúzta a szovjet parcellákat a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, és megköszönte, hogy tisztelettel emlékeznek a hősi halált halt orosz katonákra. Közölte azt is, hogy a sajtótájékoztatót követően találkozik Áder János államfővel és alkalma lesz személyesen is megismételni a meghívást májusba Moszkvába, a második világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre.
Putyin bízik a minszki megállapodásokban
Az orosz államfő arra számít, hogy sikerül érvényt szerezni a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásoknak. Vlagyimir Putyin rendkívül fontosnak nevezte, hogy Kijev beleegyezett a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába, hogy kielégítse egyes régiók bizonyos mértékű önállóságra vonatkozó igényét, amit – mint fogalmazott – „nevezhetünk akár föderalizációnak, autonómiának vagy decentralizációnak”. Az orosz elnök rámutatott: „ha Donyec-medence képviselői beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a reformban, akkor szemtanúi vagyunk bizonyos mértékű elmozdulásuknak az ukrán államiság felé”.
Putyin kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás után jelentős mértékben csökkentek a válságövezetben a harci cselekmények, a szembenállók „érintkezési vonala mentén” sokszorosára csökkent az összetűzések és kölcsönös támadások száma. Mint fogalmazott: az ukrajnai rendezés jövőjét illetően inkább derűlátó, mint borúlátó.
Putyin elismerte, hogy Debalcevében folytatódnak a harci cselekmények. Kijelentette, hogy ami ott történik, az „megmagyarázható és előre látható volt”, mert – orosz információk szerint – a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás előtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat.
Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni az ott rekedt ukrán katonák fegyverletételét – „ha már maguk nem képesek ilyen felelős döntést hozni, és parancsot adni a fegyverletételre” -, és nem fogják „üldözni” azokat, akik életben akarnak maradni. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a donyecki és a luhanszki szakadárok sem fogják akadályozni a körgyűrűbe zárt ukrán katonák szabad távozását.
Putyin az esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: „nincs ebben semmi szokatlan”. Meggyőződését fejezte ki, hogy „bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most”. Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a „testvérháborúban”, távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont „erős a késztetés családjuk védelmére”.
Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetők már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadműveletek megkezdésére.
„Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelős döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait” – szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre. Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért.
„Feltételezem, hogy a kompromisszum létrejött, és azt meg fogja erősíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa” – mondta Vlagyimir Putyin.
Egyezményeket írtak alá
A sajtótájékoztató előtt öt egyezményt hagytak jóvá Magyarország és az Oroszország képviselői. Az Országházban tartott ceremónián a magyar kormányfő és az orosz elnök jelenlétében egyezményt írtak alá az atomenergia-ipari képzésről, valamint kicseréltek egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselői.
