Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió | 2015. 02. 13. 07:30:00
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút.
A helyzet továbbra is törékeny Ukrajnában, igazi háborúval állunk szemben, egy remény van a tűzszüneti megállapodás betartására – mondta a 180 percben Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint olyan háborúról, befagyott konfliktusról beszélünk, ami szokatlan az európai történelemben – tette hozzá. A kormányfő szerint a kérdés most úgy hangzik, hogy háború vagy béke. Ő az utóbbi pártján áll, még a törékeny béke is jobb, mint a háború – fogalmazott.
A csütörtöki uniós csúcsról azt mondta, mindenki örül a minszki tűzszüneti megállapodásnak, vannak, akik optimistábbak, mások borúlátóbbak. Megjegyezte, mint Ukrajnával közvetlenül szomszédos ország miniszterelnöke, személyesen mondott köszönetet a tűzszüneti tárgyaláson részt vevő német kancellárnak és a francia elnöknek az erőfeszítéseikért.
Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását!
Orbán Viktor hozzátette, most nem az Oroszország elleni szankciókon, hanem a tűzszüneten van a hangsúly. Magyarországnak pedig nemzeti érdekei miatt ésszerű, rendezett, kiszámítható és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokra van szüksége Oroszországgal. „Ez nem könnyű, az Oroszországgal való együttműködés kérdése nagyon sok magyar számára érzelmi kérdés”, a sajátos lélektani feszültségen azonban úrrá kell lennünk, ez nem érzelmi kérdés – fogalmazott. Magyarországnak biztonsági, gazdasági és energiaellátáshoz kötődő érdekei is vannak orosz viszonylatban.
Azt is elmondta, soha nem volt kétsége afelől, hogy vendégül lássa az uniótag Magyarországon Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki jövő héten tesz látogatást Budapesten. Megjegyezte: Putyin az európai politika vitatott, de elismert szereplője, és Magyarországnak is így kell erre tekinteni. Hozzátette: a földrajz meghatározó Magyarország szempontjából, nem válogathatunk a szomszédok között. Két nagyhatalom hat Közép-Európára, Oroszország és Németország, ezért fontos, hogy mindkét állam vezetői jó viszonyban legyenek a magyar miniszterelnökkel.
Eközben az ukrán kapcsolatokról sem szabad elfeledkezni. Azt is hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az ukránokat most a háború köti le, ezért jelenleg nem a kárpátaljai magyarok ügye az első téma a két ország közti tárgyalásokon. Bár Magyarország mindig ki fog állni a határon túli magyarokért, és pénteki kijevi tárgyalásain is megfogalmazza majd a magyar kisebbséghez fűződő érdekeket– tette hozzá.
A lejáró hosszú távú földgáz-szerződések kapcsán Orbán Viktor azt mondta, arról, hogy milyen útvonalon és mennyiért és milyen mennyiségben érkezik majd a jövőben az orosz gáz, a tárgyalások után lehet nyilatkozni.
A miniszterelnök szerint az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni
Aki tiltott határátkelést hajt végre, mindegy, milyen indokkal teszi, azonnal őrizetbe kell venni – foglalt állást. A kormányfőt a reklámadóról is kérdezték, amiről azt mondta: szükség van rá és a belőle származó bevételre, ettől „nem tudunk eltekinteni”.
A bevándorlás ügyében Orbán Viktor kifejtette: jelenleg arra volna szüksége, hogy a kérdésben megkérdőjelezhetetlenül egységesen és egyértelműen lépjen fel a magyar közvélemény. A miniszterelnök olyan – az európai menekültpolitikától egyébként eltérő – előírásokra kér felhatalmazást a magyaroktól, hogy az illegális határátlépőket a magyar hatóságok vehessék őrizetbe, tartsák fogva, és amint lehet, azonnal toloncolják ki őket. Ha megkapja erre a felhatalmazást a nemzeti konzultáción – mondta -, akkor érvényt is tud szerezni neki Brüsszelben.
Emlékeztetett, hogy korábban Magyarországon már volt ilyen szabályozás, de ettől az unió eltiltotta a magyar hatóságokat, ám most világossá kell tenni Brüsszelnek, hogy ez rossz döntés volt a részéről.
Orbán Viktor szerint a minél hamarabb elindítandó konzultáción jól kell feltenni a kérdéseket, egyszerűen és világosan, és akkor az embereknek lesz róla véleményük, mert az embereknek – mint fogalmazott – megvan a józan eszük.
A kormányfő hangsúlyozta: az osztrákok és a németek változtatni fognak a bevándorlókkal kapcsolatos szabályaikon, így a Magyarországra érkezett menekültek nem tudnak majd továbbmenni, „itt fognak rekedni”. „Ha akkor nem lesznek olyan törvényeink, hogy azonnal fogjuk el őket, és azonnal toloncoljuk vissza, akkor Magyarország egy menekülttáborrá fog válni” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ezt el kell kerülni.
Szerinte ha a magyar rendőrség erőteljes fellépéséből a Balkánon is világossá válik, hogy nem érdemes Magyarországra jönni – mert letartóztatják, az ellátásukat megkeresendő dolgoztatják, majd kitoloncolják őket -, akkor nem is fognak jönni.
Bankok magyar kézben
A bankok ügyében az EBRD-vel kötött februári megállapodásról Orbán Viktor azt mondta, annak első feltétele az volt, hogy a devizahiteles problémát az év közepéig maga mögött hagyhassa. A második feltétel, hogy a bankrendszer legalább fele nemzeti kézben legyen. Nem az a lényeg, hogy állami, hanem, hogy magyar kézben legyenek a pénzintézetek, a megállapodásban is az szerepel, hogy a bankok ne állami kézben legyenek – tette hozzá.
Szükség van a reklámadóra
Orbán Viktort a reklámadóról, „régi harcostársának elveszítéséről” is kérdezték a műsorban, amiről azt mondta: szükség van a reklámadóra és a belőle származó bevételre, ettől „nem tudunk eltekinteni”.
Azonban „miután a reklámadó – mint minden adó – pénzről szól, és magántulajdonosok zsebbe vágó érdekeiről is szó van, nekik erről van véleményük. Különböző eszközökkel, különböző módszerekkel próbálnak ennek érvényt szerezni, és különböző erősséggel fogalmazzák ezt meg” – mondta a miniszterelnök.
Hangsúlyozta ugyanakkor: ilyen vitákban sem a kormány, sem ő nem vehet részt. „Egy ország kormányzása sohasem személyes ügy” – fogalmazott, majd azt is mondta, hogy „a kávéházi legendák világa nem a kormányzás világa”. Azt „egészen másodlagosnak” nevezte, ki milyen stílusban, hogyan beszél és mit mond.
A kormány bankpolitikájának változásáról a kormányfő azt mondta: „elértük a céljainkat”. Mint fogalmazott, az ő fejében úgy tagozódik az időszámítás, hogy van a devizahiteles korszak előtti és utáni élet, és most „a devizahitelesek korszakát lezártuk”.
Hozzátette, a kormány azt a célját is elérte, hogy a magyar bankrendszer legalább fele nemzeti kézben legyen.
Szavai szerint Magyarország visszatért a rendezett gazdasággal rendelkező országok közé.
