A kormányfő ezt csütörtökön Budapesten mondta, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben – arra a kérdésre, mit szól Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szerdai bejelentéséhez, miszerint a jogállamiság lenne a feltétele az uniós pénzek folyósításának, Orbán Viktor azt válaszolta: „készen állunk ennek megtárgyalására.”
Arra a felvetésre, hogy Magyarország csatlakozik-e az európai ügyészséghez, úgy reagált: a magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitási kérdés. Az Európai Néppárt vezetőivel folytatott szerdai brüsszeli megbeszéléséivel kapcsolatban arra a kérdésre, miszerint szó esett-e arról, hogy a Fidesz távozzon a pártcsaládból, a kormányfő azt közölte: ellenkezőleg, arról volt szó, hogyan tud a Fidesz részt venni az európai parlamenti választási kampányban úgy, hogy a néppárt győzni tudjon. „Felajánlottam a segítségünket” – jelentette ki.
Arról, hogy a CEU működése feltétele lehet-e a néppárttal való gördülékeny, problémamentes együttműködésnek, azt válaszolta: Magyarországnak senki semmilyen ügyben nem szabhat előfeltételt.
Az uniós tagállamok valószínűleg nem mennek bele abba, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság feltételéhez kösse az uniós támogatások kifizetését – mondta Kovács István az M1-en. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy ezzel az uniós országok kiszolgáltatnák magukat a testületnek.
A jogállami normákat megsértő államoktól elvonhatnának uniós támogatásokat. Ez az egyik sarokpontja az új uniós költségvetési tervezetnek, amit szerdán mutatott be Jean Claude Juncker az Európai Parlamentben. Brüsszel szerint Magyaroszágon nincs minden rendben a jogállamisággal, főként amiatt, hogy nem fogad be migránsokat. Emiatt vizsgálat is indult hazánkkal szemben. Lengyelországban pedig az alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok megváltoztatása miatt vizsgálódik az unió.
Az uniós adófizetők pénze nem kerülhet olyan államokhoz, ahol sérülhetnek az olyan alapvető uniós értékek, mint például a jogállamiság – így indokolta a bizottság döntését Günther Oettinger.
„Mi semmilyen olyan javaslattal nem értünk egyet, amely zsarolási potenciál bárkinek a kezébe” – így reagált Szijjártó Péter az Európai Bizottság elképzelésére. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, jogszabályok írják elő azt, hogy milyen feltételek mellett juthatnak hozzá az uniós támogatásokhoz a tagállamok. A miniszter éppen ezért komoly vitákra számít, mire elfogadják majd az új uniós költségvetést.
Ilyen lehet az új uniós büdzsé
Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021–2027) – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán. Emellett gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést kialakítását javasolja Brüsszel a következő ciklusra.
Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság – most első alkalommal – „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.
Költségvetési eszközökkel védenék az EU jogállami rendszerét
A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”. Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő tanács dönt.
Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását. Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti – közölte Juncker.
Günther Oettinger uniós költségvetési biztos, aki szintén felszólalt az EP ülésén, kijelentette, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol – közölte. A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.
A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró – a GNI 1,08 százaléka – kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek – mondta.
A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna.
A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának.
Ismertette: a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában – mondta. A bizottság emellett növelni szeretné a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén – közölte.
Oettinger beszámolt arról is, hogy a bizottság egy új reformtámogató programot kíván indítani, amely – összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel – pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszközt hozna létre, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A tervben szerepel egy beruházásstabilizáló funkció is, amely kezdetben legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hitelek formájában segít fenntartani a beruházási szinteket.
Tajani helyteleníti a közösségek megbüntetését
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pozitívnak nevezte, hogy több forrás jutna az Erasmus programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról is.
Véleménye szerint ugyanakkor nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni – emelte ki.
Forrás: M1 Hiradó, MTI
