Forrás: MTI | 2015. 02. 24. 13:38:06
Ezt Orbán Viktor mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel folytatott tárgyalásán. Magyar célként azt fogalmazta meg, hogy Szerbián keresztül érkezzen majd gáz Magyarországra Törökország felől.
„Azon kell dolgozni, hogy valahogy Törökországból el tudjuk hozni a gázt Közép-Európába és így Magyarországra is” – mondta a miniszterelnök, aki magyar célként azt fogalmazta meg, hogy – más államok mellett – Szerbián keresztül érkezzen majd gáz Magyarországra déli irányból, Törökország felől, és így „2019-20 után is biztosítani tudjuk Magyarország gázellátását”.
Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat gázvezetékének terve is „elesett”, és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés: „honnan oldjuk majd meg Magyarország gázellátását”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Románia és Horvátország irányából „lényegében blokád alatt vagyunk”, mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg.
Tehát „Magyarország egy beszorított helyzetben van”, ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd – közölte Orbán Viktor.
A magyar-török energetikai együttműködés lehetséges területei közül kiemelte az atomenergia-ipart is a szakemberek kölcsönös képzésében és a technológiai fejlesztésekben.
A török kormányfő Budapesten
Elmondta azt is: az Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy nem szeretnék, ha Eurázsiában a jövőben nőne a feszültség. Az állandó kényszer elé állító „Kelet vagy Nyugat” kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, „Kelet és Nyugat” – fogalmazott Orbán Viktor, olyan együttműködést sürgetve, amelyben mind Európa, mind Ázsia megtalálja a helyét a kölcsönös előnyök alapján.
A magyar-török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött a Törökországba irányuló magyar export, amely elérte a 2 milliárd dollárt, de a cél az 5 milliárd dolláros áruforgalom.
Jelezte továbbá, hogy 170 millió dolláros hitelkeretet nyitottak a kis- és középvállalkozásoknak, és 25-25 millió dollárban felállítottak egy befektetési alapot.
A magyar és a török vállalkozások harmadik piacokon való együttműködésének sikerei között szólt a kormányfő arról is, hogy közös olajkitermelés folyik Oroszországban és a Fekete-tenger térségében, amit más országokra is kiterjesztenének.
Fontos megállapodásnak nevezte azt is, hogy Budapest és Isztambul megállapodott egy kísérleti vízügyi program megindításáról Isztambulban.
Orbán Viktor köszönetet mondott a török kormánynak a magyarok vízummentes utazásának lehetőségéért Törökországba. Egyúttal elfogadta török kollégája meghívását országába.
A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón megkérdezték: fenntartja-e tavalyi tusnádfürdői nyilatkozatát az illiberális demokráciáról, és arról, hogy Törökországot is a Magyarország által követendő modellek között említette.
Orbán Viktor azt válaszolta: „az itt idézett gondolatot nem mondtam, de szívesen kommentálom, még ha nem is az enyém”. Szerinte óvatosnak kell lenni más országok példáinak követésével. „Itt van például Törökország, akiket mi nagyon tisztelünk, de ahhoz, hogy az ember sikeres Törökországot építsen, sikeres törökökre van szükség” – mondta, hangsúlyozva, hogy a sikeres Magyarországhoz magyarokra van szükség.
Kifejtette ugyanakkor: mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, miért van az, hogy míg korábban az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezete volt, addig az elmúlt években ez jelentősen megváltozott, és olyan országok, mint például Törökország, az ukrajnai háború előtt Oroszország vagy mind a mai napig Kína és Szingapúr, „amelyek egyébként nem az európai eszmerendszert követik”, jelentős sikereket értek el.
Magyarországnak érdemes tanulmányoznia, hogy Törökország miért sikeres – jelentette ki a miniszterelnök, példaként említve, hogy sehol sem születik annyi gyermek, mint Törökországban, ami azt jelenti, hogy a család értéke ma leginkább Törökországban fontos Európában. A török tanulság Magyarországnak szerinte az, hogy „ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni”.
Davutoglu: Lendületesen fejlődnek a magyar-török kapcsolatok
Nagyon lendületesen fejlődnek a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok, és Ankara az energetikában kész minden támogatást megadni Közép-Európának – mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapesten.
A török kormányfő kedden tárgyalt magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Törökország nyitott az együttműködésre az energetikában, kész minden segítséget megadni Közép-Európának, Magyarországnak. Felidézte: a Nabucco is jó kezdeményezés volt, de nem érte el a célját. Most azt a lehetőséget fontolgatják, hogy Oroszország Törökországba szállítaná a Déli Áramlatba szánt gázt, ezt Közép-Európába is eljuttathatnák, és Törökország nyitott erre a lehetőségre – közölte. Hozzátette: országa sok energiát fogyaszt, és fontos tranzitország is.
Ahmet Davutoglu üdvözölte, hogy Magyarország kiemelt szerepet szán külpolitikájában Törökországnak, és megköszönte, hogy Magyarország kitartóan támogatja Törökország EU-csatlakozását. Törökország mindenképpen csatlakozni akar az unióhoz, ezért is fontos Magyarország támogatása – mutatott rá.
Ahmet Davutoglu sikeresnek értékelte Orbán Viktorral folytatott tárgyalását. Mint mondta, a két ország stratégiai együttműködést folytat a NATO keretein belül, Európával kapcsolatban is hasonló álláspontot képviselnek, és a nemzetközi ügyeket tekintve is szilárd alapokon nyugszik a kapcsolatuk.
A török miniszterelnök kitért a magyar-török stratégiai együttműködési tanács működésére is, mint mondta, általában a szomszédos országokkal tartanak fenn ilyen együttműködési formát, de Magyarországot is hozzájuk közel álló országnak tartják.
Fontos célnak nevezte a gazdasági kapcsolatok fellendítését, a korábban meghatározott, ötmilliárd dolláros áruforgalomról szóló terv mielőbbi teljesítését.
A török kormányfő emlékeztetett arra, hogy a magyarokat és a törököket sok történelmi szál fűzi össze, és a törökök mindig szívesen látják a magyarokat országukban. Orbán Viktornak azt mondta: remélhetőleg mielőbb vendégül láthatják Törökországban.
Ahmet Davutoglut török újságírók kérdezték az ország kamatcsökkentéséről. A török kormányfő kifejtette: a török központi bank óvatos számítást végzett a kamatcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor, és további csökkentésre lenne szükség a gazdaság stabilitása érdekében.
Ugyancsak török újságírók kérdezték a szíriai helyzetről is. Ahmet Davutoglu mindenekelőtt hangsúlyozta: senkinek nem áll jogában számon kérni Törökországon a lépéseit. Azt mondta: a szíriai rezsimnek el kell számolnia mindazzal, amit az elmúlt négy évben a saját nép ellen elkövetett. Csaknem ötmillióan hagyták el az otthonukat a háború miatt, és Törökország több mint kétmillió menekültet fogadott be.
A szíriai kormány vasárnap közölte: a török hadsereg szombat éjjeli katonai művelete Észak-Szíriában az „agresszió felháborító megnyilvánulása” volt, és Damaszkusz Ankarát teszi felelőssé annak bármilyen következményéért. A szíriai állami televízióban felolvasott közlemény szerint a török kormány értesítette ugyan az isztambuli szíriai konzulátust arról, hogy egy Törökország tulajdonában lévő mauzóleum őrségének kimenekítését és a síremlék elszállítását tervezi, nem várta meg azonban, hogy Damaszkusz beleegyezését adja a művelethez.
Ahmet Davutoglu előzőleg Twitter-oldalán közölte, hogy egy katonai akcióval sikeresen evakuálták Szíriából a 38 fős őrséget, és a síremléket is Törökország területére vitték. Az üresen maradt épületet felrobbantották, nehogy terroristák támaszpontul használják.
A sajtótájékoztató előtt szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködésről Gül Baba türbéjének felújításával kapcsolatban, továbbá szociális biztonsági egyezményt, a nukleáris energia békés felhasználásáról egyetértési nyilatkozatot, fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti együttműködési megállapodást, Budapest és Ankara között testvérvárosi megállapodást, valamint a Fővárosi Vízművek és a török miniszterelnöki hivatal katasztrófavédelmi szolgálata közötti együttműködési megállapodást írtak alá.
