forrás: Kossuth Rádió – 180 perc
Amíg a menekülthullám állandó marad, a tagállamok közötti együttműködés hiánya miatt jelentkező problémák állandóan jellemezni fogják a rendszert, és erre egy uniós koordinátor kinevezése sem lehet megoldás – jelentette ki Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A mostani „uniós csúcs” kapcsán megjegyezte: jó irányba sikerült elindulni, miszerint csillapítani igyekeznek a menekülthullámot. Az más kérdés, hogy annak a 17 pontnak, amiről megállapodtak, egy része kifejezetten ellene hat ennek, más része hatástalan, a harmadik része azonban alkalmas lehet a probléma kezelésére. Az az igazság, hogy az uniónak erősebbeket kellene mondania. Amíg az erősebb politikai döntések nem születnek meg, addig nem lehet látható eredményeket elérni – fogalmazott.
Bizonyos nyugat-európai országoknak ugyan szükségük van bevándorlókra, de ilyen mértékben nem tudják őket kezelni, ez társadalmi-gazdasági feszültségeket eredményez. A probléma az, hogy ha valaki „legálisan szeretne bevándorolni mondjuk Németországba, annak borzalmasan nehéz dolga van. Ezért nem jönnek repülővel a menekültek, hiszen a légitársaságok nem hozzák el őket vízum nélkül Európába. Ezért az illegális csatornákat kell használniuk, ennek a „legnépszerűbb módja” pedig a menekültstátusz kérelmezése. Ha valaki így akar új életet kezdeni, akkor „át kell vágtatnia Európán”, és Németországban kell kérelmeznie a menekültstátuszt. Ameddig ezt a helyzetet nem fogjuk tudni megoldani, és a legális, szabályozott, kontrollált keretek közé szorítani a beléptetést, illetve az unión kívül terelni a menekültkérdés elbírálását, addig maga a regisztráció „csepp a tengerben” – érvelt a kutatási igazgató.
Arra a felvetésre, miszerint elfogadott álláspont, hogy akik visszaélnek a menekültjoggal, azokat ki kell toloncolni, azt mondta: azért az Európai Unió is hipokrita ebben, hiszen Németország korábban nagyon szívesen fogadta a koszovóiakat, hiszen így tudta orvosolni a munkaerőhiányt. Most pedig a koszovóiak visszatoloncolásáról beszélünk, ami iszonyatos feszültséget okozhat – hangoztatta.
A probléma alapja, hogy a dublini rendszer szerint abban az országban kell a menekültek kérelmét elbírálni, amelyben belépnek az Európai Unió területére. Ez a 90-es évek közepén, amikor sokkal kisebb létszámban érkeztek az emberek, egy viszonylag igazságos dolog volt, de a mostani rendszerben nem az. Éppen ezért Olaszországnak és Görögországnak egy ponton túl érdeke volt, hogy ne regisztráljon, mert akkor az összes menedékkérelmező rá hárul. Az európai teherelosztás nem érvényesül – szögezte le.
A regisztrációra való kényszerítés alááshatja az európai államok közötti szolidaritást. Ezért fontosabb a határvédelem és az illegális határátlépések csillapítása, mert az egyrészt egységet tud kovácsolni a tagállamok között, másrészt alkalmas lehet a menekülthullám megállítására – tette hozzá.
Orbán Balázs a 180 percben
Felvetette, hogy egy afgánnal, mi európaiak, csak akkor kezdünk el foglalkozni, ha az unió területére lép, az Afganisztánban maradtakkal pedig egyáltalán nem foglalkozunk. Aztán ha munkaerőre van szükségünk, akkor itt tartjuk, ha nincs, akkor visszatoloncoljuk. Alapvető filozófiai és hozzáállásbeli változásokra van szükség ahhoz, hogy egy működőképes rendszert tudjunk kialakítani – mondta Orbán Balázs.
