Forrás: Kossuth Rádió – Vasárnapi újság | 2015. 01. 18. 07:54:00

Szerénynek kell lenni, mint az ibolya – mondta a miniszterelnök annak kapcsán, hogy a forintosítás miatt elismerően szólnak kormányáról külföldön. Orbán Viktor a közrádióban egyértelművé tette, a döntés miatt a választókat illeti az elismerés, és Matolcsy György jegybankelnököt. Egyértelművé tette, hogy a fogyasztási hitelekről az ügyfeleknek a bankokkal kell tárgyalniuk, és ebben a kormány szerinte legfeljebb mediátor lehet, ügydöntő semmiképp. Beszélt arról is, céljuk, hogy ha az államadósságnak minél kisebb része legyen külföldi valutában, ezért szorgalmazzák továbbra is a lakossági állampapír-vásárlást. Szót ejtett arról is, az üldözöttekre igent mondanak, de nem szeretnék, hogy Magyarország a megélhetési bevándorlók célországa legyen.
Ilyenkor kell szerénynek lenni, mint az ibolya, mert a tények magukért beszélnek – így reagált Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arra, hogy külföldi lapok dicsérik a magyar kormányt a frankhitelek kiváltása miatt.

Hozzátette: nem lenne helyes, ha dicsérgetnék magukat. Szerinte, ha valakit itt elismerés illet, az a választópolgárok azon közössége, mely 2010-ben és 2014-ben is hatalmas felhatalmazást adott a kormánynak. Így az az ilyen unortodoxnak mondott, szokatlan, rendkívül sok pénzügyi érdekcsoport és bank érdekével szemben is képes lehetett arra, hogy az emberek javát szolgáló döntéseket hozzon. (…) Kevés a politikusok szándéka, ha nincs mögötte egy elementáris, népi, tömeges felhatalmazás – jegyezte meg.

Ennek azonban van egy korlátja, hiszen a bankoknak talpon kell maradniuk – hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki szerint bonyolult politika ez. Megemlítette Matolcsy György jegybankelnököt, akinek szerinte mindannyian elismeréssel tartozunk. Hiába terjesztették volna elő ugyanis a forintosításról szóló törvényt, ha ezután a Magyar Nemzeti Bank nem biztosít devizát a bankoknak, hogy azonnal azon az áron lefedezhessék többletkiadásaikat. A jegybank közreműködése és nagyon bátor lépése nélkül ma nem beszélgethetnénk eredményről – szögezte le.

Kifejezetten tárgyalásos helyzet van, a bankoknak és a devizahiteleseknek most tárgyalniuk kell. Az ingatlan-devizahitelt a kormány megoldotta, a bírósági ítéletek itt egyértelmű helyzetet teremtettek. A fogyasztási hitelek esete azonban nem ez az eset, ott a bankoknak sem érdeke, hogy olyan állapotok legyenek, mint amelyek most kirajzolódnia látszanak. A kormánynak ebben a kérdésben mediátor szerepe lehet, semmiképpen sem ügydöntő. Azért nem, mert a bírósági ítéletek kimondták, hogy az árfolyamkockázatot a hitelfelvevőnek kell viselnie – mondta Orbán Viktor.

Ekkor lépett hirtelen a kormány, és azt mondta, hogy most rögzítsük az árfolyamot, nehogy később elszaladjon, és az emberek kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek. Az állam ezt meg tudta tenni az ingatlanok esetében, viszont az autó- és minden más fogyasztási hitel esetében a bankok és az ügyfelek tárgyalásától remélhetünk eredményt – ismételte meg.

Józan és és patrióta lelkület

Annak kapcsán, hogy Surányi György volt jegybankelnök azt javasolta, ne csak euróban, hanem más devizában is kellene tartani az államadósságot, azt mondta: kétségkívül van ebben igazság, de az államadóssággal foglalkozó szakemberek a mostani állapotot elfogadhatónak tartják, és nem tud arról, hogy szélesíteni akarnák a valutakosarat.

Ugyanazt várja el a pénzügyi területen dolgozó szakemberektől, mint amit magával szemben is elvár, ha az ország ügyeiről van szó, akkor józan észt és patrióta lelkületet, ez kell legyen az iránytű – hangoztatta a kormányfő.

Elismerte: az jobb lenne az országnak, ha az államadósságnak minél kisebb része „állna fenn külföldi valutában”. Az utóbbi négy évben a külföldi valutában, jellemzően euróban fennálló államadósság aránya csökkent, és szándékunk, hogy ezt tovább csökkentsük. Ez azt jelenti, ha lejár egy hitelünk, és azt nekünk ki kell fizetni, akkor mi inkább a magyar lakossághoz fordulunk, őket győzzük meg arról, hogy vásároljanak állampapírt, az ő forintjukat váltsuk át euróra, és így fizessük ki az államadósságot. Jussunk el oda, hogy egyre fogyatkozó, a végén már jelentéktelen hányada legyen az államadósságnak külföldi valutában – magyarázta a miniszterelnök, aki felhívta a figyelmet arra: volt olyan év, amikor nem vettünk fel hitelt valutában, csak a lakosságtól forintban. Ez szerinte komoly bravúr volt, ami szintén Matolcsy György nevéhez kötődik.

Van a szívünkben irgalom

Beszélt arról is: amikor bevándorlásról beszélünk, akkor különbséget kell tenni két dolog között. Az egyik, hogy az Európai Unióhoz tartozó tagállamok között szabadon lehet mozogni turistaként, látogatóként, érdeklődőként, munkát vállaló emberként is. Az tagállamokon belül nem beszélhetünk sem kivándorlásról, sem bevándorlásról, hiszen közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozognak az emberek. Ezért abszurd, amikor politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándoroltak emberek Németországba vagy Londonba. Nem vándorolnak ki, hiszen magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági térben szabadon lehessen munkát vállalni. Egy másik probléma, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó országokból érkeznek emberek a közösség területére, ezt nevezzük bevándorlásnak. Az európai jog világosan különbséget tesz menekültek és megélhetési bevándorlás között. (…) Itt tömegesen kiképzett emberekről van szó. Szemben a korábbi állapottal, ügyvédek, jogászok által felkészített emberek érkeznek, akik tudják, mi az a néhány mondat és papírdarab, amit elő kell venniük ahhoz, hogy ők ne tiltott határátlépők legyenek, hanem menedékjogot kérők. Az Európai Unió ugyanis a politikai menedékjogot kérőkre speciálisan kedvező szabályokat állapít meg, ezt a rést használják ki azok, akik valójában nem elmenekültek otthonról, nem politikai üldözöttek, nem az életük van veszélyben, hanem megélhetési bevándorlók – hangsúlyozta.

Keresztény emberek vagyunk, ez egy keresztény ország, van a szívünkben irgalom, ezért nyilvánvalóan, aki üldözött, annak segítséget kell nyújtani, őrájuk tudunk igent mondani, de a megélhetési bevándorlóknak nemet kell mondanunk, és egyértelművé tennünk, itt, Magyarországon nem fogják megtalálni a megélhetésüket. (…) Egyenesen kell beszélni, meg kell mondanunk, nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország – emelte ki.

Magyarországon tavaly a menedékjogot kérők száma majdnem elérte a 43 ezer főt, ami „megduplázódása a korábbi adatoknak”, a tendencia az, ami igazán riasztó. Egy problématömegről beszélünk, aminek a nagyságrendje riasztó mértékben nő, és ha Európa továbbra is homokba dugja a fejét, akkor ezek a tendenciák nem változnak meg. Nyersen hangzik – ismerte el -, de Brüsszel ezzel a gonddal szemben nem fog megvédeni. Harcolnunk kell azért, hogy Brüsszelben megváltozzanak a szabályok, és ne olyan életidegeneket erőltessenek ránk, mint a jelenlegiek. Nem tudjuk egész egyszerűen ellenőrzés alatt tartani, őrizetbe venni, őrzött körülmények között tartani azokat, akiknek megadja az európai uniós jog a „menedékjog iránti kérelmes státuszát”. Ezért kell nekünk elérni Brüsszelben egy jogi változást, de függetlenül attól, Brüsszel mennyire rugalmas, vagy rugalmatlan, közben nekünk a leghatározottabban kell védenünk a nemzeti érdekeinket – érvelt Orbán Viktor.