Magyarország 2010 óta a saját lábára tudott állni, nem szorul mások pénzügyi és gazdasági segítségére. Magyarország, amikor a határait védi, nemcsak a saját szabadságát, hanem Európa szabadságát és a nyugati kultúrát is védi – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) VII. plenáris ülésén.
Magyarország egy olyan világnemzet, amelynek van anyaországa, ami arra törekszik, hogy minden magyar otthona lehessen – hangsúlyozta a miniszterelnök. „Úgy tekintünk a diaszpórában élő magyarokra, akikre büszkék lehetünk” – tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a diaszpórában élő magyaroknak sikerült kiharcolniuk a megbecsülést és a tekintélyt az évtizedek alatt. A miniszterelnök egyúttal megköszönte a diaszpórában élő magyaroknak az elmúlt években mutatott támogatást, azt, hogy a világ számos pontján segítik építeni a magyar közösséget.
Felhívta a figyelmet arra is: összesen több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot, és ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az egymilliomodik magyar “visszahonosított” állampolgár éppen december 5-én – a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján – tehet majd esküt.
Aki akar, tud dolgozni Magyarországon
A miniszterelnök emlékeztetett: 2010-ben 3,7 millió ember dolgozott Magyarországon, jövedelme után pedig 1,8 millióan fizettek adót. „Nemzeti öngyilkosság biztos formája volt ez, az anyaországban ma 4,4 millió ember dolgozik, és mindenki fizet adót a jövedelme után” – jelentette ki Orbán Viktor.
„A segélyalapú gazdaságpolitika helyett egy munkaalapú társadalmat hoztunk létre, amelynek eredményeképpen azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon aki akar, az tud dolgozni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.
A rendszerváltás óta nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint ma – mondta. Donald Trump amerikai elnök „America first” jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy „Hungary first”.
Nemzeti létkérdés a családbarát politika
A kormányfő elmondta: Magyarországon egy családi alapra épülő adórendszer van, és a családokat segítő politikát folytatnak.
„A magyar társadalom hagyományosan családközpontú, mégis, hosszú ideig egy demográfiai katasztrófa felé tartott. Egyre később és egyre kevesebb gyermeket vállalunk, ami egy összeurópai tendencia. Vannak olyan országok, akik bevándorlókkal akarják pótolni a demográfiai hiányt, mi ezt nem fogadjuk el. Ezért Magyarországnak nemzeti létkérdés, hogy családbarát politikát folytasson” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„Azt a célt tűztük ki, hogy 2030-ra saját erőből a termékenységi ráta a népességfenntartásához szükséges 2,1 százalékra növekedjen” – tette hozzá.
A 2018-as választás kérdése, hogy milyen jövőre szavazunk
Orbán Viktor szerint a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.
„Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít” – mondta a kormányfő.
A bevándorlásról szólva úgy fogalmazott: az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, „sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket”.
Szavai szerint Európa ma két részből áll: a bevándorlóországokból és azok, amelyek nem azok, és nem is akarnak azzá válni. Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ – fűzte hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon.
A Magyarországgal szembeni támadás a tisztelet jele
Az elismerés és a tisztelet jelének tartja a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadásokat Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott: csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető, és amihez érdemes viszonyulni.
Az új ukrán oktatási törvényre kitérve azt mondta, “szomorú történetről” van szó, nehéz úgy együttműködni egy országgal, hogy közben “az ott élő nemzettársainkat nyilvánvaló diszkriminációval sújtják”. A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni – tette hozzá, kiemelve: ha Magyarország most nem teszi világossá az ukránoknak az európai sztenderdek betartásának fontosságát, akkor más törvények – például az állampolgársági, a nyelvhasználati és az egyházi javak visszaadásáról szóló jogszabály – megalkotásánál a mostanihoz hasonló helyzet állhat elő.
A magyar külpolitikát úgy összegezte: egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink.
A diaszpóra kiállt Magyarország mellett
Soha magyar diaszpóra ilyen figyelmet és támogatást nem kapott, mint az idén és az elmúlt években, és soha ilyen egységről és hűségről nem tettek tanúságot a diaszpórában élő magyarok – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A diaszpóra magyarsága „kőkeményen” kiállt Magyarország mellett, köszönjük a nemzethűséget! – fogalmazott a kormányfő helyettese, hozzátéve: tették ezt annak ellenére, hogy sokszor nekik sem volt könnyű, „a mainstream média nyomása, a politikailag korrekt agymosás” őket is érte az adott országban.
Semjén Zsolt elmondta, 2010-ben elhatározták, hogy lehetőség szerint a diaszpóra gyökerében emigráns szervezeteiből olyan tömörülések szülessenek, amelyek minden magyar otthonát jelentik. Megállapította, hogy ezek a szervezetek mára át tudtak alakulni ilyen tömörülésekké.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a magyar nemzet világnemzet, ezt mutatja a csütörtöki tanácskozás is. Nem azért lett azzá, mert így akarta, hanem mert a történelem ilyen viharos volt – mutatott rá. A kereszténydemokrata politikus beszámolt továbbá arról, hogy 2010 óta a nemzetpolitikára fordított források több mint tízszeresére nőttek, és megtörtént a nemzet közjogi egyesítése is.
Hozzátette: a különböző juttatásokat – köztük a babakötvényt, az anyasági támogatást – kiterjesztették minden magyarra, függetlenül attól, hol él a nagyvilágban. Mára minden magyar, bárhol él, nemcsak kulturális, hanem közjogi értelemben is teljes jogú tagja a nemzetnek – összegzett Semjén Zsolt.
A Magyar Diaszpóra Tanács ülésén zárónyilatkozatot fogadnak el, pénteken a Magyar Állandó Értekezlet plenáris tanácskozását tartják.
Forrás: hirado.hu, fidesz.hu, MTI
