Az elsőfokú bíróság 25 évre ítélte a halálkamion sofőrjét és az embercsempészek vezetőit. A bűnszervezet tagjai három éve hetvenegy embert zsúfoltak be egy szellőzés nélküli hűtőkamion rakterébe. Tudták, hogy az emberek haldokolnak, mégsem nyitották ki az ajtót.
Magyar, osztrák, német, szlovák, francia, angol és svájci újságírók várták, hogy bekísérjék a tárgyalóterembe a vádlottakat. Hetvenegy rendbeli gyilkosság. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában a terrormerényleteket és a háborús bűncselekményeket leszámítva soha egyetlen bűnügyben sem volt ilyen súlyos a vád.
A nemzetközi bűnszervezet tagjai afgán, libanoni és bolgár állampolgárok, a tárgyaláson külön fülkékben pastu, arab és bolgár szinkrontolmácsok készültek, hogy lefordítsák az ítéletet.
A bűnszervezet magyarországi vezetőjét, alvezérét, a halálkamion sofőrjét és az úgynevezett előfutó, felderítő autó vezetőjét emberölés és embercsempészet miatt mondta ki a bíróság bűnösnek. Mind a négyen megegyező mértékű börtönbüntetést kaptak.
A többi vádlottat: a járműveket beszerző autókereskedőt, és a korábbi utak sofőrjeit tizenkét és három év közötti büntetésre ítélték. A tizennégy vádlott – akik közül hárman még mindig szökésben vannak – összesen 155 évet kaptak.
Jádi János, a Kecskeméti Törvényszék tanácselnöke így foglalta össze a legfontosabb okokat és körülményeket: kapzsiság, félelem és indulat. Ezek vezettek a hetvenegy ember halálához három évvel ezelőtt. Az ítélet szerint egy jól szervezett, hierarchikusan felépülő, nemzetközi bűnszervezet csempészte a menekülteket Magyarországon keresztül. Az eljárásban korábban felmerült néhány rejtélyes becenév: Kairó, Amin. Vélhetően ők lehettek a Közel-Kelet és a Nyugat-Európa között tevékenykedő nemzetközi bűnszervezet nagyfőnökei. Őket azonban még nem sikerült beazonosítani.
Sofőrök, felderítő és felvezető autók
Az ügy elsőrendű vádlottja, a csoport magyarországi irányítója Samsoor Lahoo. A vádirat szerint sokszor személyesen is felügyelte a migránsok szállítását, figyelte, nincsenek-e rendőri ellenőrzések a pályán. A pastu, arab, angol, szerb, horvát, görög és magyar nyelven is beszélő férfi 2013-ban érkezett Magyarországra a zöldhatáron, okmányok nélkül.
A vádirat szerint 2015 júniusában épült ki az embercsempész banda magyarországi szervezete. Samsoor egy bolgár férfit, a másodrendű vádlottat bízta meg azzal, hogy sofőröket szerezzen. Az ötödrendű vádlott, egy libanoni–bolgár kettős állampolgárságú férfi vásárolta a szállításhoz szükséges járműveket, a többiek a teherautók sofőrjei voltak vagy a felvezető autókat vezették.
Nagyobb fordulatszámra kapcsoltak a csempészek
2015 augusztusában naponta sokszor akár tízezer ember is átlépte az országhatárt. A csempészek ekkor nagyobb fordulatszámra kapcsoltak. Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyésze elmondta: a kezdeti 20-40 főről 2015. augusztus közepére napi százra növelték a szállított migránsok számát.
A migránsok 1200-1500 eurót, vagyis 360 és 460 ezer forint közötti összeget fizettek ki a csempészeknek azért, hogy a magyar–szerb határról Ausztriába vagy Németországba jussanak.
A tragédiával végződő út előtt a bűnszervezet legalább egy éven keresztül szinte naponta csempészhetett migránsokat, de csak 24 alkalommal buktak le. Ezekben az esetekben Németországban, Ausztriában és Magyarországon eljárás is indult ellenük embercsempészet miatt.
A nyomozók valószínűleg már akkor összeköthették a szálakat, hiszen a halálkamion elindulása előtt tizenhárom nappal lehallgatták a banda szabadlábon lévő tagjainak telefonjait, ezek a beszélgetések később fontos bizonyítékok lettek, igaz a leterheltség és a nyelvi, fordítási problémák miatt csak jóval a bűncselekmény után tudták feldolgozni a rendőrök a beszélgetések leiratait.
Az utazás elején elkezdődött a szenvedésük
- augusztus 26-án hajnalban a szerb határ közelében, egy Mórahalom melletti erdőben terelték be a hetvenegy migráns a néhány nappal korábban vásárolt hűtőkocsi rakterébe. A teherautót a negyedrendű bolgár férfi vezette. A harmadrendű, szintén bolgár társa és a sofőrök főnöke, a másodrendű vádlott haladt előtte. Ők figyelték, nincs-e rendőri ellenőrzés. Samsoor is ott volt egy külön autóval, egy ideig ő is kísérte a kamiont.
A 14 négyzetméternyi hűtőkonténerbe bezsúfolt 71 ember már az utazás elején elkezdett dörömbölni a raktér falán, kiabáltak, sikoltoztak, és ezt a sofőr is hallotta, aki szólt a banda alvezérének. A másodrendű vádlott értesítette Samsoor Lahoot. A lehallgatott telefonbeszélgetésükből kiderült: Samsoor nem engedte a sofőrnek, hogy megálljon, és vizet adjon a migránsoknak. Amennyiben meghalnak, tegye ki őket valahol Németországban egy erdőben – hangzott az utasítás telefonon.
A teherautóban talált nyomok alapján az utasok megpróbálták kiszedni a raktér gumitömítését és kifúrni a falakat, de nem sikerült oxigénhez jutniuk.
A legtöbb menekült három órával az ajtó bezárása után, reggel fél nyolc körül fulladhatott meg, a teherautó körülbelül ekkor hajthatott az M0-s autópályáról az M1-esre, Budapest közelében. A vizsgálat szerint hárman tovább küzdöttek az életükért, ők fél-egy órával később fulladhattak meg.
Az ausztriai Parndorf közelében az A4-es autópálya leállósávjában sofőr nélkül veszteglő magyar rendszámú hűtőkocsi egy nappal később tűnt fel az osztrák rendőröknek. Amikor kinyitották az ajtót, borzalmas látvány tárult eléjük. A banda azonban még ezután sem adta fel, már másnap egy újabb teherautót indított, de annak sem volt szellőzése, és a 67 utasa csak azért maradt életben, miért ki tudták feszíteni az ajtót.
Szörnyű kínokat éltek át
A bíróság szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a bűnszervezetet működtető vádlottak az embercsempészetet a migránsok sanyargatásával követték el. A hűtőkocsiban megfulladt 71 ember esetében pedig háromszorosan minősülő emberölés miatt ítéltek el négy vádlottat, hiszen nagyon sok áldozat volt, köztük gyermekek is, és az órákon át tartó fuldoklás szörnyű kínokat okozott nekik. A telefonlehallgatásokon hallható kijelentések ellenére a bíróság szerint a vádlottak nem akarták megölni a migránsokat, de semmit nem tettek azért, hogy megmentsék az életüket.
A bíró azt is elmagyarázta, miért 25 évre ítélte az emberölésben érintett négy vádlottat: a bíróság szerint azért nem életfogytig tartó büntetést kaptak a vádlottak, mert mivel bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket, nem szabadulhattak volna kedvezménnyel. Ez azt jelenti, hogyha ha mind a 4 vádlott „életfogytot” kapott volna, akkor a törvény szerint életük végéig börtönben kellene maradniuk.
Viszont, a másodrendű vádlott, a banda alvezére részletes beismerő és másokat is terhelő vallomást tett, ez fontos enyhítő körülmény, és ezt a bíróságnak figyelembe kellett venni, ezért nem kaphatott életfogytig tartó büntetést, és a bíróság logikája szerint mivel nagyjából azonos súlyú bűnt követett el a három másik társa is, így ők sem kaphattak többet.
A bíró egy másik érvet is felhozott a halálig tartó büntetés ellen. Mint fogalmazott: ha ez Magyarországon a legsúlyosabb büntetés, akkor mivel sújtjuk azt, aki elkövet egy diszkóban egy robbantást, szándékosan, egyenes szándékkal, vagy más terrorcselekményt követ el. Nem lehetne összeegyeztetni a jelenlegi ügy vádlottjainak cselekményével – fogalmazott a bíró.
Az ügy másodfokon folytatódik
Az ügyész a tárgyalás végén bejelentette, hogy egy vádlott kivételével mindegyik esetében súlyosabb büntetésért fellebbez, és ragaszkodik ahhoz, hogy a négy vádlott élete végéig börtönben maradjon.
Schmidt Gábor ügyész szerint a bírónak jogilag arra is lehetősége lett volna, hogy az életfogytig tartó büntetések között különbséget tegyen, például a vallomásával a hatóságok munkáját és az eljárást segítő másodrendű vádlottat nem kellett volna kizárni a feltételes szabadulás lehetőségéből, ha nem bűnszervezetben elkövetett emberölés miatt ítélik el.
A vádlottak és ügyvédjeik is fellebbeztek, felmentésért és enyhítésért. Az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon folyatódik.
A hetvenegy áldozatból 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek volt. 31-en Irakból, 21-en Afganisztánból, 14-en Szíriából, 4-en Iránból érkeztek, viszont egy személyt azóta sem sikerült azonosítani. A bíróság az ítéletében azt is meghatározta, hogy az ismeretlen áldozat maradványaiból vett, az azonosításhoz szükséges DNS-mintát semmisítsék meg, hiszen három évvel a tragédia után már nincs esély a megoldásra.
Forrás: Duna, Kékfény
