A nyári időszámítás mellett gazdasági és lakossági, a téli mellett orvosszakmai érvek szólnak – abban viszont mindenki egyetért, hogy az óraátállítást el kell törölni.
De lehet, hogy 2024-ig sem tudnak megegyezni az Európai Unió tagállamai.
Bár az energiatakarékos eszközök elterjedésével a lakossági és vállalati villamosenergia-fogyasztásnak egyre kisebb részét teszi ki a világítás, az orosz–ukrán háború okozta energiaválság megjelenésével ezt a keveset is becsülni kell. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy még évekig velünk marad az óraátállítás, amelynek következő fordulója október 30-án, vasárnap lesz, amikor hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani a mutatót.
A téli vagy a nyári időszámítás éri meg jobban gazdaságilag?
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) korábbi számításai szerint az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórolunk meg, bár pontos adatok nincsenek, hiszen ez csak akkor lenne lehetséges, ha minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények mellett mérnék. A piaci ár és a forint árfolyamának instabilitása miatt azt sem lehet megállapítani, ez mekkora összeg, valószínűleg csepp a tengerben, de a nehéznek tűnő téli hónapok és gazdasági válság idején ezt is figyelembe kell venni.
A legfrissebb hírek itt!
Nem véletlenül hangsúlyozta G. Németh György egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség elnöke, a Budapesti Alvásközpont igazgatója, hogy
az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket fölülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok.
A szakértő a VG-nek korábban azt mondta, finoman szólva sem hasznos az embernek, hogy mesterségesen beleavatkoznak a természet rendjébe, és még ez az egy óra is nyomot hagy bennünk, mert megtöri a cirkadián ritmust, azaz a fénynek és a sötétségnek az élővilág életét alapvetően meghatározó ütemét.
A The Guardiannek nyilatkozó elemzők állítják, a nyári időszámítással sokat lehet spórolni, mert
az energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik,
ilyenkor pedig nagyon nem mindegy, hogy legalább részben világos van, vagy végig sötét, számításaik szerint ebben a kétórás csúcsban akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.
A téli vagy a nyári időszámítást szeretné a lakosság?
Magyarországon több felmérés is azt bizonyítja, hogy a lakosság jelentős része, közel kétharmada a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát, mert ebben az esetben tovább lenne világos a téli hónapokban – ez az arány egyébként illeszkedik az európai kutatásokhoz is. Csakhogy G. Németh György rámutatott, a téli időszámítás lenne az egészség szempontjából a jobb döntés, mert nyári időszámítás mellett nagyon kitolódna a napfelkelte, december végén akár fél 9-ig is,
az emberi szervezet pedig sokkal rosszabbul viseli, ha sötétben kell elindítania a napot, a munkát/iskolát, mint azt, ha egy órával korábban kell villanyt kapcsolni.
Ha kizárólag a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, egyértelműen a nyári időszámítás rögzítése mellett szólnak az érvek. Magyarország földrajzi elhelyezkedése és a természetes bioritmusunk szempontjából viszont a téli időszámítást tartják ideálisnak az egészségügyi szakemberek – erősítette meg a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője.
A legfrissebb hírek itt!
Az idén valamivel könnyebb lehet az átállás, hiszen hosszú hétvége lesz, mivel november 1-je keddre esik, így az esetleges vasárnapi fáradtságot, fásultságot hétfőn és kedden még ki lehet pihenni.
Mikortól nem lesz óraátállítás?
Az Európai Parlament már 2019-ben döntött arról, hogy ne legyen óraátállítás, de a tagállamoknak a megjelölt két év sem volt elegendő a megegyezéshez, szomszédos országok között támadt konfliktus, hogy a téli vagy a nyári időszámításnál maradjanak, hiszen mindkettő mellett sorolhatók érvek. A témával egyébként sem foglalkoztak kiemelten, hiszen a lakosságot egy évben kétszer néhány napig érdekli az óraátállítás, ráadásul az elmúlt években először a koronavírus-járvány, majd most az Ukrajnában zajló háború is teljesen elterelte a figyelmet.
Tavaly szeptemberben a csehek, megunva a várakozást, úgy határoztak, még öt évig maradnak a téli–nyári időszámítás mellett. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban kijelentette, Magyarország nyitott az óraátállítás eltörlésére, de ehhez egységes európai elhatározás kell. Az említett 2021-es határidőt az EP elhalasztotta 2024-ig, tehát előfordulhat, hogy már csak jövőre kell tekergetni az órákat, viszont a bizonytalan európai gazdasági környezetben az is megtörténhet, hogy még nagyobb viták izzanak majd fel a téli vagy nyári időszámítás mellett, azaz elhalaszthatják a végleges döntést, ahogyan 2021-ben
vg
