Újra óraátállításra kerül sor most vasárnap, hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat.
A téli időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával többet alhatunk, mivel visszafelé tekerjük az órát.
Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont a koronavírus-járvány miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, az uniós tagállamok nagyobb táborhoz fog csatlakozni a kérdésben, vagyis nem támaszt majd ellenvetést egyik, vagy másik időszámítás bevezetésével szemben sem.
Pontosan mikor van az óraátállítás?
Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. Idén ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy:
- A nyári időszámítás kezdete 2021. március 28-ra esett, ezen a vasárnapon kellett hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előreállítani az órákat
- A téli időszámítás kezdete pedig 2021. október 31-re esik, vagyis most vasárnap kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat
Az óraátállítás több belföldi és nemzetközi vonatot is érint
Az óraátállítás néhány belföldi és nemzetközi vonatot is érint, a menetrendet azonban emiatt nem kellett módosítani – közölte a Mávinform pénteken az MTI-vel.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy október 31-én a Nyugati pályaudvarról 0.52-kor és 1.52-kor Szobra, valamint a 0.43-kor és 1.43-kor Szolnokra induló vonat a nyári időszámítás szerint közlekedik a teljes útvonalon. Már a téli időszámítás szerint indul vonat a Nyugati pályaudvarról Esztergomba 2.25-kor, Szolnokra 2.38-kor, Szobra 2.52-kor, a Nyugatiba Debrecenből 2.31-kor és Lajosmizséről 2.45-kor, a Keleti pályaudvarra Kelebiáról 2.09-kor és Szolnokról 2.58-kor, Debrecenből Nagykerekire pedig 2.20-kor.
A nemzetközi forgalomban a Lőkösházáról hajnali két órakor induló, Budapesten át Bécsig közlekedő 346-os számú Dacia nemzetközi gyorsvonat a téli időszámítás szerinti 2 órakor indul el. A 347-es számú Dacia nemzetközi gyorsvonat a Keleti pályaudvarról október 30-án 23.10-kor indul Bukarestbe, Lőkösházáig nyári időszámítás szerint közlekedik, majd onnét a téli időszámítás szerint 2.39-kor folytatja útját.
Néhány nemzetközi vonatot a külföldi vasútvonalakon ér az óraátállítás. Ezek a 407-es Corona InterCity (Brassó-Budapest-Keleti), a 406-os számú Corona IC (Budapest-Brassó), a 473-as Ister IC (Budapest-Keleti-Bukarest), a 472-es számú Ister IC (Bukarest-Budapest), a 78-as számú Munténia (Bukarest-Budapest-Keleti), a 79-es számú Munténia (Budapesti-Bukarest), a 462-es számú Kálmán Imre EN (Budapest-Keleti-München), a 463-as számú Kálmán Imre EN (München-Budapest), a 466-os számú Wiener-Walzer EN (Budapest-Keleti-Zürich), a 467-es Wiener Walzer EN (Zürich-Budapest), a 476-os és a 477-es számú Metropol EN vonat berlini és varsói vonatrészt továbbító vonatok, továbbá a Kijev és Bécs, illetve Bécs és Kijev viszonylatú közvetlen hálókocsikat továbbító vonatok.
A Volánbusznál október 31-én, vasárnap hajnalban a nyári időszámítás szerint indul a Budapestről 2.15-kor Érd irányába közlekedő 720-as és az Érdről 2.40-kor a Bem tér felé induló 735-ös autóbusz.
Mióta van óraátállítás?
Az óraátállítás történet a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre – írtuk korábbi cikkünkben. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, a pro érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több kontra érv került.
Hiába döntöttek az óraátállítás eltörléséről – Brüsszel és a tagállamok húzzák az időt
Az elmúlt időszak kutatásai rávilágítottak, hogy az órák állítgatása káros hatásokkal is járhat, és nem mellesleg az emberek jelentős része az egészet úgy utálja, ahogy van. Az EU politikusait feltehetően ez utóbbi győzhette meg igazán, hiszen amikor felmérték az uniós közvéleményt, rögtön kiderült, hogy durván a polgárok 84 százaléka eltörölné ezt az egészet.
Az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött végül, eltörli az óraátállítást.
Egyben állást foglalt arról, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.
Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Az utóbbi két évben viszont nagyon nagy volt a csend a témában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint:
A JAVASLATTAL KAPCSOLATBAN ELFOGADOTT TANÁCSI ÁLLÁSPONT NINCS, A 2020-BAN ÉS 2021 ELSŐ FELÉBEN SOROS ELNÖKSÉGEK EGYIKE SEM TÁRGYALTA A KÉRDÉST, AMELY DÖNTŐEN A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNNYAL VOLT MAGYARÁZHATÓ.
Az Európai Unió különböző szervei és a tagállamok elsősorban a kialakult problémák megoldásával voltak és vannak elfoglalva.
Megszólalt a kormány: a többséggel együtt szavaznak az óraátállításról
A kérdés már csak az, hogy az óraátállítás megszüntetésével végül a nyári vagy a téli időszámításra volna-e érdemes átállnunk. Gulyás Gergely korábban elmondta, a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is hozzátette, hogy
MAGYARORSZÁG NYITOTTA ARRA, HOGY AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS KÉRDÉSÉBEN A TÖBBSÉGGEL EGYÜTT SZAVAZZON, VAGYIS NEM TÁMASZT MAJD ELLENVETÉST A TÉLI, VAGY A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS BEVEZETÉSÉVEL SZEMBEN SEM.
Az óraátállítás előnyei
A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.
A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.
Óraátállításról, alvásról
Korábban a Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában. A nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani.
Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen, ezért fontos, hogy vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben. Azt tanácsolták, végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt. Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk. Fontos továbbá, hogy figyeljünk hálótársunk, gyermekeink alvására is.
Címlapkép forrása: Getty Images
portfolio
