Forrás: Kossuth Rádió, Napközben | 2015. 04. 22. 17:02:00
Megfélemlítésen fizikai, érzelmi bántalmazást kell érteni, amely lehet tettleges és szóbeli inzultus is, amit ma már a digitális világ eszközeivel is el lehet követni.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Biztonság az iskolában és azon túl címmel nemrégiben megtartott konferenciájának egyik fő tanulsága, hogy az iskolai megfélemlítés kizárólag a felnőttek felelős közreműködésével állítható meg.
Egy éve bűnmegelőzési tanácsadók segítenek abban, hogy kevesebb bűneset történjen az iskolákban. Az első év tapasztalatait jónak nevezte Vasas Joachim, az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatója, aki hozzátette: a diákok egyre inkább elfogadják a rendőröket és bizalommal fordulnak hozzájuk.
Megfélemlítésen fizikai, érzelmi bántalmazást kell érteni, amely lehet tettleges és szóbeli inzultus is, amit ma már a digitális világ eszközeivel is el lehet követni, magyarázta Baracsi Katalin, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács munkatársa. Hozzátette: a 2013-ban elfogadott nemzeti bűnmegelőzési stratégia kiemelt pontja a média és az internet veszélyei.
Baracsi Katalin elmondta: a múlt heti konferencián mutatták be a megfélemlítésről szóló kézikönyvet is, amely hatékony módszereket tartalmaz pedagógusoknak, szülőknek a jelenség felismerésében, tudatosításában és kezelésében. Hangoztatta: ez olyan jelenség, amit csak a felnőttek oldhatnak meg, a gyerekek erre egyedül nem képesek.
Nagyon fontosnak mondta, hogy a gyerekek a virtuális térben megfelelő tartalmakkal találkozzanak, s ennek elsődleges módszere a szűrőszoftver használata. Emellett a szülőknek maguknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy mi történik a közösségi térben.
Bodonovich Jenő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság média- és hírközlési biztosa kiemelte: a gyerekek nincsenek felkészítve a biztonságos internethasználatra. Arról sok szó esik, hogy a gyerekek az interneten keresztül zaklatásnak, bántalmazásnak vannak kitéve, arról azonban már jóval kevesebb, hogy sajnos gyakran maguk a gyerekek a megfélemlítés elkövetői, s a média- és hírközlési biztos véleménye szerint ebben elsődlegesen a szülőknek van felelőssége. Az helyes, ha a szülők vezetik be a gyerekeket az internet világába, de fel is kell készíteniük őket, ki kell alakítaniuk a megfelelő magatartási szabályokat, hangsúlyozta.
Szavai szerint az etika és hittan tanároknak is figyelmeztetniük kellene a gyerekeket, hogy az internethasználat során ne bántsák a társaikat. A szülők által elkezdett nevelésnek az iskolában kellene folytatódnia.
Szögedi Dalma szakpszichológus arról is beszélt a műsorban, hogy annak mindig vannak tünetei, ha egy gyermek áldozattá válik. Azon túlmenően, hogy a gyermek izolálódik a csoporton belül, nagyon súlyos esetben akár pszichoszomatikus tünetek is jelentkezhetnek: fejfájás, hasfájás, a gyermek elkezd hiányozni az iskolából
Bodonovich Jenő hozzáfűzte: a helyzet komolyságát az is jelzi, hogy néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban, majd Európában is előfordult, hogy a megfélemlítés következménye gyermeköngyilkosság lett, s egy ilyen eset már Magyarországon is történt. Ha a felnőttek nem szakítják meg a megfélemlítés folyamatát, a betegségeken túlmenően tragikus következmények is lehetnek, figyelmeztetett rá Bodonovich Jenő.
