17.7 C
Budapest
2022. május. 16. hétfő

Online adatszolgáltatás: kisvállalkozó számlakibocsátóra vonatkozó speciális szabályok

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által meghirdetett moratórium 2020 szeptember végével véget ér, így érdemes összefoglalni a számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat.

Háromrészes cikksorozatunk első részében a számlakibocsátóra vonatkozó általános szabályokat foglaltuk össze, jelen cikkben pedig az egyes – az adóhatóság tájékoztatójában is vizsgált – speciális, kisvállalkozásokra vonatkozó szabályokat elemezzük. Végül a harmadik cikkben a számlabefogadóra vonatkozó rendelkezéseket fogjuk ismertetni.

Cikksorozatunk első részét ITT olvashatja el.

A számlakibocsátó oldalán az áfatörvény (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) 10. melléklete szerint (2020. július 1-jétől) az alábbiak esnek adatszolgáltatási kötelezettség alá: „Az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről – ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést –, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.”

A szabály bevezetésekor számos kérdés merült fel (különösen a kis- és közepes vállalkozások részéről) az adatszolgáltatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatban. Ezen kérdésekre az adóhatóság Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban” című tájékoztatójában adott válaszokat. Jelen cikkben ezen tájékoztató a kkv szektorra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit elemezzük.

Kiskereskedelemre vonatkozó megállapítások

A kiskereskedelmi üzletmenetet érintő két fontos kérdésben is megnyilvánult az adóhatóság hivatkozott iránymutatásban. Egyrészről a nyugta- és a számlakibocsátás összefüggését, másrészről pedig azt a kérdést is rendezte, hogy a kiskereskedők hogyan tudják eldönteni, hogy adóalany vagy magánszemély részére értékesítenek.

Az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának eltörlését megelőzően is kérdéses volt, hogy hogyan kell kezelni azokat az eseteket, amikor a vevő pénztárgépben rögzített vásárlást követően számlát kér az ügyletről. Ez a helyzet gyakorlatilag általánosnak tekinthető mind a nagyobb, mind a kisebb kereskedelmi egységeknél, de akár a szállodáknál is (például a szállóvendég fogyasztása esetén): ennek számos oka van, például az, hogy a kasszánál nem tartják fel a sort a számla kiállításával, illetve a kassza sok esetben össze van kötve a készletnyilvántartó rendszerrel is. Ilyen esetekben a vásárlás megjelenik az online kassza adatszolgáltatásában majd pedig megjelenik az online számlaadat-szolgáltatásban is.

Korábban az adóhatóság kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy akkor, ha az online kassza adatszolgáltatása és az online számla adatszolgáltatása is megvalósul ugyanazon ügyletre nem érheti hátrányos jogkövetkezmény az adózót. A jelenlegi jogértelmezés szerint ugyanakkor: „Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat, mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítésről a pénztárgéppel nyugtát is kiállítanak, nem helyes és az így bizonylatolt ügylet tekintetében kétszeres adatszolgáltatást eredményez. A – nem pénztárgéppel előállított – számlával bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell rögzíteni. Ha az adóalany a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékét a pénztárgép pénztároló eszközében helyezi el, akkor arról pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítania a pénztárgéppel.” Kétségbevonhatatlanul helyes a hatóság jogértelmezése, hiszen egy ügyletről nem lehet két bizonylatot (és két adatszolgáltatást) is teljesíteni, ezáltal mindössze arra kell felhívni a figyelmet, hogy az eddigi megengedőbb gyakorlatot az adóhatóság felülbírálta, és tájékoztatásában egyértelműen szigorúbb ellenőrzési gyakorlatot vetít elő.

A másik (kiskereskedelemben gyakorta felmerülő) kérdés arra irányult, hogy meddig terjed a kiskereskedő felelőssége a számlán szereplő adatok feltüntetésében. Mivel minden számlán kötelező a vevő adószámát is szerepeltetni így ténylegesen „húsba vágó” kérdés, hogy a vevő magánszemélyként, vagy adóalanyként jár-e el az ügylet során. (Korábban az is kérdéses volt, de jelenleg már egyértelművé vált, hogy a magánszemély vevőtől akkor sem lehet adószámot kérni, ha valamilyen oknál fogva számlát kér – tekintve, hogy a magánszemély vevő nem rendelkezik adószámmal, legfeljebb adóazonosító jellel.)

A NAV egyértelművé tette, hogy a vevő kötelezettsége azt nyilvánvalóvá tenni, hogy adóalanyi minőségben jár-e el, ezt pedig az adószámának közlésével teheti meg: „Az, hogy a természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján állapítható meg […] például azzal, hogy közli az adószámát. Abban az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani, mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.”

Ingatlan-bérbeadás számlaadat-szolgáltatása

A nyugtaadási és számlaadási tekintetben szigorodó kiskereskedelmi gyakorlat mellett viszont az adóhatóság felmentést hirdetett az adatszolgáltatási kötelezettség alól azon esetekben, amikor adómentes ingatlanbérbeadási szolgáltatást teljesít az adóalany.

A NAV tájékoztatója szerint: „Az adómentes ingatlan-bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani. Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.”

Bár az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában került kibocsátásra ez a kétségkívül kedvező állásfoglalás, ám – mivel a jogszabály szövegével viszont ellentétes – kérdéses, hogy lehet-e úgy értelmezni, hogy nemcsak az adómentes ingatlanbérbeadásra, hanem a többi olyan adómentes szolgáltatásra is vonatkozik, amellyel kapcsolatban a számlakibocsátási kötelezettséget ki lehet váltani számiviteli bizonylat kibocsátásával.

Egyes egészségügyi tevékenységekre vonatkozó szabályok

Az egészségügyi szektorban számos módosulás történt a számlakibocsátási kötelezettség tekintetében (pl. fogorvosok, vagy nem közszolgáltató humánorvosi ellátást nyújtók kötelező nyugta- vagy számlakibocsátási kötelezettsége), emiatt a hatóság több ponton is magyarázatot adott az egészségügyi szektort érintő adatszolgáltatási kérdésekre:

„A nem közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás 2020. július 1-jétől nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettség alól. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől azonban csak az adóalany részére kibocsátott számlára vonatkozik.

Ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem keletkezik.

Megjegyzendő, hogy plasztikai sebészeti szolgáltatás esetén a nyugtakibocsátási kötelezettség kizárólag pénztárgéppel teljesíthető. Ez esetben is adható a nyugta helyett számla, ám ekkor a számláról csak a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni.”

Mindig is érdekes kérdés volt, hogy hogyan kell kezelni azon eseteket, amikor valamilyen oknál fogva számlát/bizonylatot állított ki az adóalany a (magánszemély) vevőtől eltérő adóalany részére. Ez tipikusan az egészségügyi szektorban merül fel, például az egészségpénztári számlára történő elszámolás okán, vagy olyan esetekben, amikor az adott értékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékét, vagy egy részét a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) téríti meg. Ezen kérdés megoldását az adóhatóság a forgalmi adózási alapelvekből vezette le: forgalmi adózási szempontból az számít, hogy ténylegesen ki vásárolta meg a terméket, vagy ki vette igénybe a szolgáltatást, nem az, hogy ki (és milyen bizonylat alapján) fizeti meg az ellenértéket. Ezen túl pedig az áfatörvény nem a számlakibocsátáshoz, hanem meghatározott ügyletekről történt számlakibocsátáshoz „az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről […] szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról” (áfatörvény 10. melléklet 1. pont).

A hivatkozott előírás alapján (legalábbis 2021. január 1-jéig) nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított/kibocsátott számla, attól függetlenül, hogy az egészségpénztár adatait is fel kell tüntetni a számlán, vagy ha az adott terméket/szolgáltatást a NEAK finanszírozza (akár részben akár egészben).

A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok

Bár a kibocsátott bizonylatok vonatkozásában nem történt változás a szabályozásban, de a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó speciális bizonylatolási gyakorlat szintén indokolttá tette, hogy az adóhatóság tisztázza ezen szektorban tevékenykedő adóalanyok kötelezettségeit.

Mivel az adatszolgáltatás számlára (és számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozik) a kompenzációs felárra jogosító, a felvásárló által kiállított felvásárlási okiratról nem kell adatot szolgáltatni. „A változás akkor érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki (amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!) megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani, amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni. Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha a számlában áthárított áfaösszeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot, ekkor ugyanis az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő naptári napig kell teljesíteni.

Lényeges, hogy az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki, így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá a nyugta.

dr. Kelemen László

Hirmagazin.eu

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem

Kapcsolódó hírek

12 éves orosz kislány került fel az ukrán Mitrovorec halállistájára

12 éves orosz kislányt is feltett a halállistájára a szélsőséges ukrán Mitrovorec honlap. Faina Szavenkova bűne az volt, hogy...

Amerika ezeket a “kedvező feltételeket” ajánlotta fel Oroszországnak, hogy megadhassa magát! .. – Szólj hozzá!

Feltételek Oroszország kapitulációjához: A katonai akciók leállítása, a csapatok visszavonása oda, ahol február 24-e előtt voltak, és megbánni...

Hihetetlen érdekességek a magyar labdarúgás történelméből

Most a magyar futball rajongóinak próbálunk kedvezni és összegyűjtöttünk érdekes statisztikákat az NB 1-ből és a magyar válogatottról. Az...

Recep Tayyip Erdogan török államfő külpolitikai főtanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: a finnek és svédek NATO-csatlakozási szándéka nemzetbiztonsági ügy Törökországnak –...

Recep Tayyip Erdogan török államfő külpolitikai főtanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, Törökország nem zárja be...